Itt a legnagyobb bírságok top 5-ös listája – Százmilliós büntetéseket kaptak a magyar cégek

5. Norbi Update

Büntetés: 40 millió Ft

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata során átnéztek 280 olyan videóbejegyzést, amelyet a Norbi Update termékek forgalmazója tett közzé. A GVH végül arra jutott, hogy a több ízben is megtévesztették a fogyasztókat többek között a termékek hatásairól, összetételéről, illetve a diéták eredményességéről.

Volt hogy tévesen állították egy-egy termékükről, hogy az cukormentes, csökkentett szénhidráttartalmú vagy hogy elmúlik tőle a cukorbetegség.

A mézhelyettesítő szirupuk kapcsán ráadásul a vállalkozós hamisan keltette azt a benyomást, hogy az jogszerűen árusítható – pedig a NÉBIH állásfoglalása szerint eleve jogsértően hozták forgalomba, majd a szakhatóság ki is vonta a piacról.

4. Dante International S.A. - Extreme Digital – eMAG Kft.

Büntetés: 50 millió Ft

A nemzeti versenyhatóság még 2021-ben nem csak egy 200 milliós pénzbírságot szabott ki az eMAG-ra, hanem mellette kötelezte a 4 milliárdos jóvátételi vállalásainak végrehajtására is. Az ok az volt, hogy az akciótartási gyakorlatuk tartósan tisztességtelen volt.

A fogyasztók kompenzálására, illetve a jogellenes árfeltüntetési gyakorlat korrigálására kiszabott határidő már letelt. A versenyhatóság ezért végzett egy utóvizsgálatot.

Ebből kiderült, hogy egyik oldalról pozitív, hogy a fogyasztók jóvátételére szolgáló kuponok beváltása 2021 decemberéig meghaladta azt az értékhatárt, amelyet a GVH minimálisan előírt, ugyanakkor a vállalat-csoport a jogsértőnek bizonyult árfeltüntetési gyakorlatát nem igazította maradéktalanul helyre.

A hatóság megállapítása szerint a webáruház ugyan felhagyott a valótlan „eredeti árak” alkalmazásával marketingeszközként, azonban új ár-összehasonlítási alapot vezetett be. A kialakított árfeltüntetési gyakorlat továbbra is megtévesztően kelthette azt a benyomást a fogyasztókban, hogy a webáruház jelentős kedvezményt kínál – áll a GVH indoklásában.

Részben emiatt szabtak ki büntetést a webáruház üzemeltetőire, a Dante International S.A. -ra és az Extreme Digital – eMAG Kft.-re.

3. Yzer s.r.o

Büntetés: 68 millió Ft

A szlovákiai webáruházat a kiszabható legmagasabb bírsággal büntették mivel jogellenesen hirdetett elektronikus cigarettákat a magyar fogyasztóknak.

A cég a kiskorúak körében népszerű, ezért különösen veszélyes Elf Bar termékeket is árusított. Az Elf Bar egy többféle ízben elérhető, nikotinos vagy nikotinmentes folyadékkal feltöltött, akkumulátoros, dohányzást imitáló eszköz.

Az árusítása Magyarországon teljesen illegális.

A versenyhatóság súlyosbító körülményként értékelte, hogy a tisztességtelen gyakorlat sérülékeny célcsoportokat is célzott, illetve a cég egyértelmű ágazati szabályozási tilalmakat sértett meg, ráadásul a termékeik komoly egészségügyi kockázatokat okozhatnak.

2. Artisjus

Büntetés: 167 millió Ft

Ha valaki vesz egy mobiltelefont, egy memóriakártyát, egy merevlemezt vagy más olyan eszközt amelyre magáncélból adatokat lehet másolni, az kifizet egy üreshordozói díjat is, amely be van építve a termékek árába.

A nemzeti versenyhatóság még 2016 végén kért öt hazai közös jogkezelő szervezetet, köztük az Artisjust, hogy az üreshordozói díj meghatározásakor használjanak a korábbinál pontosabb módszertant. Időközben előretört a streaming. Az egyesületek viszont a díjszámításaiknál nem követték elég szorosan a tartalomfogyasztási szokások változásait.

Emiatt a díjakat végső soron megfizető fogyasztók, illetve a befizetésekből részesülő művészek érdekei egyaránt sérülhettek.

A GVH utóvizsgálata feltárta, hogy a közös jogkezelők nem teljesítették megfelelően az előírt kötelezettségeket az üreshordozói díjszámítás precízebb alátámasztásáról. 

A hatóság a bírság meghatározásakor figyelembe vette, hogy a jogkezelők – bár nem jártak el a kellő körültekintéssel – alapvetően megkíséreltek megfelelni az előírtaknak.

1. Vodafone

Büntetés: 932 millió Ft

Az idei rekorder egyelőre a Vodafone méghozzá úgy, hogy a büntetésük több mint öt és félszer nagyobb mint a második helyen álló Artisjusé.

Mintegy hat és fél év és több bírósági ítélet után idén tavasszal zárult le a Gazdasági Versenyhivatal 2016-ban indított eljárása a Vodafone Magyarország Zrt.-vel szemben.

A GVH 2019-ben szabott ki közel 1,2 milliárd forintos bírságot a cégre, mert 2015-2016-ban valótlan állításokkal népszerűsítette a szolgáltatásait.

A szlogenjeik a vizsgált időszakban így szóltak: „Csatlakozz Európa legnagyobb 4G partnerhálózatához!” és „Csatlakozz Európa legnagyobb 4G hálózatához!”.

Viszont a versenyhivatali eljárás során nem tudták igazolni, hogy Európában nagyobb a lefedettségük, mint a versenytársaiknak.

A Vodafone bíróságra vitte az ügyet, amely kimondta, hogy a telekommunikációs vállalat valóban tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, a bírság összegét ugyanakkor a versenyhatóságnak újra kellett számolnia. Az erre irányuló megismételt eljárásban a Vodafone lemondott a jogorvoslatról, elfogadta a GVH Versenytanácsának értékelését, amely így 932,4 millió forintban állapította meg a végső összegét.