Itt az MNB válasza az inflációra: 0,5 százalékponttal nőtt az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank a piaci konszenzussal összhangban 0,5 százalékponttal 3,4 százalékra emelte az alapkamatot a mai kamatdöntő ülésén. Az egynapos betéti kamatlábat 3,4 százalékra, az egynapos fedezett hitelkamatlábat 5,4 százalékra emelte a Monetáris Tanács. Az egyhetes fedezett hitel kamata 5,4 százalékra emelkedett.

Kilátások

Csütörtökön az irányadó kamat szerepét betöltő egyhetes betéti kamatláb is tovább emelkedhet a jelenlegi 4,3 százalékról.

A növekedés.hu által megkérdezett kereskedelmi bankok szerint 5,5 százalékon tetőzhet az év közepe tájékán az irányadó ráta.

Ez némileg magasabb a korábbi 5 százalékos konszenzustól. A különbség a magasabb inflációs pályára és kockázatokra vezethető vissza.

Ennél nagyobb kamatemelésnek ellenben korlátozott lenne a hatása, hiszen a hazai infláció háromnegyed részben olyan külső inflációs sokkokra vezethető vissza, amire a monetáris politikának érdemi nincs hatása.

Ilyen külső sokk például a koronavírus miatt fellépő hiánygazdaság, az alapanyagárak és a szállítási költségek megugrása, az ellátási láncok akadozása és a nemzetközi energiaválság miatt elszabaduló gáz- és energiaárak. Emellett meg lehet említeni a kőolaj világpiaci árfolyamának lendületes emelkedését is.

A külső inflációs nyomás erejét jól mutatja, hogy a régiós országokban is jelentős az árdinamika.

Romániában és Lengyelországban megközelítőleg 8-9 százalékos a fogyasztói árindex, míg Észtországban és Lettországban kétszámjegyű a pénzromlás üteme. Még az Egyesült Államokban is 7,5 százalék volt januárban az infláció, ami 40 éves csúcsnak felel meg.

Árstop

Magyarországon nagyon sokat segítenek az árstop intézkedések.

Az üzemanyagárstop nélkül például 10 százalékkal lenne drágább a tankolás, avagy 520-540 forintba kerülne egy liter benzin. Az üzemanyagárak befagyasztása 0,7 százalékkal mérsékelheti az inflációt a jelenlegi banki becslések alapján.

Ehhez jön hozzá az élelmiszerárstop, mely 0,6 százalékkal mérsékli a teljes inflációs mutatót. Végezetül a hatóságilag fixált gázárak, illetve rezsidíjak közel 3 százalékkal fogják vissza a fogyasztói árindexet.

Összegezve tehát a három árstop intézkedés hozzávetőlegesen 4 százalékkal csökkenti az inflációs mutatót piaci becslések szerint.

Az árstop intézkedések sikerét az is jól mutatja, hogy több uniós tagország is abban gondolkodik, hogy magyar mintára árstop intézkedéseket vezessenek be.

Régiós kitekintő

Az MNB lendületes kamatemelési hullámának köszönhetően hamarosan újra Magyarországon lehet a legmagasabb az irányadó kamatszínvonal a visegrádi országok és Románia közül. A magasabb irányadó ráta növeli a hazánkban elérhető reálhozamokat, ami forint erősítő hatású.

A hazai kamatemelési ciklussal párhuzamosan az euró/forint árfolyam is visszasüllyedt a 360-355 forintos szintek irányába. Az erősebb forint egyúttal segít mérsékelni a magasabb importált inflációt.

A régióban a többi jegybank is kamatemelési ciklusba kezdett. A lengyel jegybank februárban 0,5 százalékponttal 2,75 százalékra emelte az irányadó rátát. A román jegybank a vártnál nagyobb mértékben, 0,5 százalékponttal 2,5 százalékra növelte az alapkamatot.

A cseh központi bank pedig 0,75 százalékponttal 4,5 százalékra emelte az irányadó rátát februárban, így jelenleg a régióban Csehországban a legmagasabb az irányadó kamatláb.

Szlovákia az euróövezet tagja, így ott az Európai Központi Bank által 0 százalékon tartott alapkamat van érvényben.

Irányadó ráta alakulása a régióban, százalék

Forrás: Bloomberg, növekedés.hu

Geopolitika

Az orosz-ukrán krízis további fokozódása jelentős eladói hullámot válthat ki a pénz- és tőkepiacokon. Egy ilyen forgatókönyv esetén a forintárfolyam megvédése érdekében még lendületesebb szigorítási ciklusba kezdhet a Magyar Nemzeti Bank. Egy nyílt háborúnak Oroszország és Ukrajna között azonban továbbra is mérsékelt az esélye, így egyelőre kiváró állásponton lehetnek a régiós jegybankok az ukrán konfliktussal kapcsolatban.