Itt van ismét Rambo: a filmes ikon, akit a világ Andy Vajnának köszönhet

Elemzések2019. szept 20.D.J.

Ötödik részével folytatódik az ikonikus Rambo filmek sora. A film ezen a héten debütál a hazai mozikban.

A fején kendő, a kezében pedig egy kisebb gépágyú ropog, miközben félmeztelenül írtja Amerika ellenségeit – Rambot valószínűleg az is könnyen felismeri, aki még soha egyetlen filmjét se látta. A 80-as években a Terminátortól kezdve a Ragadozón át a Robotzsaruig rengeteg új filmes ikon született. Rambo pedig mind közül az egyik legismertebb volt.

Viszont az első film forgatásán a stáb még nem bízott a sikerben. Egy ideig úgy tűnt, hogy a főszerepet senki nem akarja elvállalni. A felkérést Terence Hill, Dustin Hoffman, John Travolta és Al Pacino is visszautasította. Ha ez nem lenne elég a forgatókönyvet menetközben 17-szer újraírták.

A sztori David Morrell 1972-es regényén alapult. A történet egy vietnámi katonáról szól, aki hazatérve a háborúból nem találja a helyét. Miután igazságtalanul elítélik és börtönbe zárják előtörnek belőle a régi rossz emlékek és kiszökik a zárkából.

A filmet végül Mario Kassar és az akkor még viszonylag kezdőnek számító Andy Vajna mentette meg.Nem csak a finanszírózásba szálltak be, de az ő ötletük volt az is, hogy a figurát szerethetővé kell tenni. Az eredeti regényben ugyanis Rambo néha egészen kegyetlen. Amikor meglóg a rendőröktől az egyiket levágja egy éles pengével. Ezzel szemben az első filmben a megkeseredett veterán ugyan sok embert megsebesít, de egyetlen embert se öl meg.

Miután Vajnának és Kassarnak hála pénz állt a házhoz beindultak az előkészületek. Hamarosan Sylvester Stallone is csatlakozott a stábhoz. Bár miután aláírta a szerződést elkezdett attól tartani, hogy ez a film fogja tönkretenni a karrierjét. Az „olasz csődör” ugyanis ekkoriban már ünnepelt sztár volt. Az 1976-os Rocky-ban nyújtott alakításáért még Oscar-díjra is jelölték.

Mivel Stallone biztosra akart menni, ezért elkezdett rátelepedni a produkcióra. Belenyúlt a forgatókönyvbe is. Egy időben megpróbálta elérni, hogy a főhős egyetlen szót se szóljon az egész film alatt. Ezt ugyan nem tudta összehozni, viszont elérte, hogy megváltoztassák a befejezést.

Rambo ugyanis eredetileg meghalt volna a fináléban. A sztori azonban végül egy jóval boldogabb zárást kapott. Az első Rambo mozi, melyet Amerikában "First Blood" vagyis "Első Vér" címen mutattak be elképesztő sikert aratott. A 15 millióból leforgatott produkció a dollár mai értékén számolva körülbelül 330 millió dollárt hozott a kasszáknál.

A folytatás nem is váratott sokat magára. A forgatókönyv első verzióját James Cameron jegyezte, aki ekkoriban épp az első Terminátor és a második Alien történetén dolgozott. Cameron a saját bevallása szerint a hangvételt hellyel-közel próbált realisztikusra fogni.

De az újraírások során Ramboból egy megállíthatatlan szuperkatonát faragtak, aki Vietnámban halomra öli az ellenséges katonákat. Az első film rendezője, amikor elolvasta a forgatókönyvet teljesen kiborult.

„Rambo az előző moziban senkit nem ölt meg. Itt meg vagy hetven-négy embert tesz hűvösre. Úgy tűnt, hogy a folytatás ünnepli a vietnámi háborút, ami szerintem a történelem legostobább konfliktusa volt.”

– jegyezte meg egy interjúban Ted Kotcheff.

A kritikusok is szívből utálták a folytatást. A második Rambo film az 1986-os Arany Málna díjátadón a legrosszabb filmnek, a legrosszabb színésznek és a legrosszabb forgatókönyvnek járó díjat is bezsebelte. A közönség viszont imádta a mozi nagyszabású akció-jeleneteit. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Rambot igazán a második epizód tette kultikus figurává. Innentől a neve fogalommá vált. A hasonszőrű falrengető akció-mozikat pedig Hollywood ezután sorozat-gyártásban kezdte el készíteni.

A Rambo filmek tulajdonosa a Carolco Pictures a harmadik filmmel megpróbált az előző film vérontásán is túltenni. A Guinness rekordok könyve szerint, addig soha nem halt meg annyi ember egy filmben, mint a Rambo 3-ban. A bő másfél órás játékidő alatt több mint száz embert gyilkolnak meg.

A premier időzítése viszont nem lett a legjobb: Rambo ugyanis a sztori szerint Afganisztánban a mudzsáhideknek segít a szovjetek elleni harcban. Csak hogy mire véget ért a forgatás a szovjet-amerikai kapcsolatok elkezdtek javulni. Tíz nappal a bemutató előtt az oroszok ráadásul megindították a kivonulást Afganisztánból.

Részben ennek is köszönhető, hogy az őrületes siker ezúttal elmaradt. Persze az se segített, hogy maga a film se lett nagy eresztés. A sorozat ezzel a résszel már csak önmagát ismételte. Ezután a sötét fellegek el is kezdtek gyülekezni a széria fölött. A Carolco csődje után a Rambo filmek jogai többször is gazdát cseréltek.

Stallone szerint viszont a negyedik rész készítése főleg azért húzodott el, mert nem talált hozzá megfelelő történetet. Az ötletelések során néhány hajmeresztő koncepció is felmerült. Volt olyan verzió is, amely szerint Rambo diplomataként dolgozott volna az ENSZ-nél és a New York-i székházban tett volna hűvösre néhány terroristát.

Végül az előkészületek akkor pörögtek fel igazán amikor Stallone részleteiben először hallott arról, hogy Mianmarban a katonai junta miféle kegyetlenségeket követ el a lakosság ellen. A megrázó történetek hatására az akciósztár - aki ezúttal a rendezést és a forgatókönyvírást is elvállalta - a negyedik film cselekményét a délkelet-ázsiai országba helyezte.  A büdzsé viszonylag szükős volt, ezért Stallone úgy döntött, hogy az akciók ezúttal a brutalitásukkal fognak kitűnni. Ahogy mondta: „a mű vér végülis nem kerül sokba”.

A végeredménnyel David Morrell, aki az eredeti 1972-es Rambo regényt szerezte kifejezetten elégedett volt. Szerinte a figurát Stallone rendezése ábrázolta először úgy, ahogy ő azt elképzelte. A közönséget viszont a negyedik rész már kevésbé mozgatta meg. Ami érthető, hisz időközben a filmes kultúra rengeteget változott. A kigyúrt akciósztárok felett elment az idő. Emiatt óriási sikerre nem is számíthatott a 2008-as Rambo mozi. Az, hogy az 50 milliós büdzsé mellett 113 milliót hoztak a jegyeladások, már jónak mondható.

Végül kár, hogy nem ezzel a filmmel zárult a sorozat. Az ezt követő ötödik rész elkészítése ugyanis elég fölösleges volt. A legutóbbi rész - amit ezen a héten kezdtek el vetíteni a magyar mozik - meglehetősen erőtlenre sikeredett. Rambo ezúttal a mexikói maffiával akasztja össze a bajszát. Az akciók sajnos nem elég nagyívüek. Az új karakterek még a sorozat mércéjével mérve is laposak. Az első fél óra pedig néhol még kínos is.