Jó-e Kínának a lassabb gazdasági növekedés?  

Miközben havi szinten a teljes ipari termelés 0,3 százalékkal emelkedett májusban az előző hónaphoz képest, míg a január-májusi időszakban, az éves szinten mért növekedés 6,2 százalék volt.

Az iparban, egy év alatt, a hivatalos beszámolók szerint nagymértékű strukturális átalakulás is történt, amelynek fő fókuszában az új tudást alkalmazó, jobb minőségű termékeket eredményező technológiák alkalmazása állt. Ennek a ténye nagyon fontos, mivel ez egyben azt is jelenti, hogy csökken az olcsó és gyenge minőségű tömegtermékeket produkáló ipari termelés, miközben növekszik a magas hozzáadott értékkel rendelkező, egyben magas minőségi és technikai színvonalat képviselő áruk előállítása.

Ezt megerősítette az NSH szóvivője, Liu Aihua is, aki szerint, elsősorban a berendezésgyártás (2,6 százalékpontos növekedés), illetve a csúcstechnológiai feldolgozóipar növekedett erőteljesen az elmúlt hónapban, ezekben a szektorokban a kibocsátás 7,5 százalékkal, illetve 10 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Ez azért is kiemelt jelentőségű, mert az innováció-vezérelt feldolgozóipari ágazat felgyorsította a környezetbarát, zöld technológiákra való átállást, amely elemi érdeke a modern kínai gazdaságnak.

Annak a ténye, hogy ennek a szektornak a bővülése különösen kiemelkedő mértékben növekedett, további bizakodásra ad okot a kínai gazdaság jövőjére nézve.

Az NSH szóvivője szerint a 3D nyomtatási berendezések kibocsátása 36,3 százalékkal, az új energiahordozóké 33,6 százalékkal, míg az integrált áramköri termékeké 17,3 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest.A gépjármű ipar területén fennálló európai-kínai szembenállás szempontjából lényeges, hogy a személygépjárművekhez készült intelligens eszközök gyártása 19,7 százalékkal nőtt, amely nem jó hír az európai gyártóknak, hiszen abból arra lehet következtetni, hogy a kínai gépjárművek kibocsátása növekszik, miközben pedig a Kínában előállított járművek minősége is folyamatosan előremozdul, ezáltal pedig a kínai autógyártók piaci pozíciói, és a vásárlók általi megítélése is javulhat.

Még jelentősebb adatnak tekinthető, hogy az intelligens, pilóta nélküli légi járművek gyártása 75 százalékkal emelkedett, ami a high-tech ipar mind meghatározóbbá válását mutatja.Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a növekedés országosan mérhető, és az állam régióinak 90 százalékát érinti, amely jelzi, hogy az elmaradottabb területek további leszakadása vagy megállításra került, vagy azok nagyarányú távolodását a gazdasági központtól sikerült lassítani.

A régiós gazdasági különbségek okozta problémák – mint például az eltérő életszínvonalnak, a belső migrációnak, a stabilitás kérdésének – kezelése évtizedes gondot okoz a pekingi kormányzatnak.

A korábbiakban, a tengerparti sáv nagyarányú gazdasági, technológiai és társadalmi változásaival a belső területek nem voltak képesek lépést tartani, amelynek negatív hatásai számos nehezen kezelhető folyamatnak voltak a forrásai.

Hasonlóan fontos információként jelent meg, hogy az iparágak 80 százaléka, és a termékek közel 60 százaléka terén regisztrálták a kibocsátás növekedését az egy évvel korábbihoz képest, ami szintén a viszonylagosan általánosnak tekinthető, kiegyensúlyozott növekedést jelenthet.Ez azért is fontos, mert a gazdaság esetleges eltérő színvonalú szektorális teljesítőképességi mutatói szintén negatív hatásokkal járhatnának, amint arra a korábbi évtizedek tapasztalatai többször rá is világítottak az ázsiai országban.

Külön megjegyzendő a szolgáltató szektor növekedése, amely 4,8 százalékos bővülést mutatott, ez pedig azt jelenti, hogy lassú, az exportorientált gazdaság szempontjából kezelhető mértékben bővült a hazai igény a modern kori élet javadalmai iránt.

A lakosság által elért szolgáltatások iránti keresletváltozás korlátozása, illetve lassú mederben tartása a politikai és a gazdasági elit számára is létfontosságú, hiszen a szolgáltatások gyors terjedése a társadalmi struktúrát, a politikai célokkal ellentétes irányú fejlődés irányába befolyásolhatná.

A globális elemzők egy része szkeptikusan fogadta a kínai adatokat, és a sikeres gazdaság szempontjából felemásnak minősítették azokat, elsősorban azért, mert az előző időszakokhoz képest csökkent a növekedés mértéke.Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Kínában az elmúlt egy-, másfél évtizedben meghatározó problémaforrás volt a gazdaság túlzott növekedése, amely súlyos gazdasági veszélyeket hordozott magában.

A Covid világjárvány, a veszélyes gazdasági bővülést lelassította, sőt túlzott mértékben minimalizálta azt. Azonban egyben lehetőséget is teremtett a kínai kormányzat számára, hogy a gazdaság újraindítása során körültekintően járjon el, és az ideálisnak tartott növekedési szintnél aktívabbá ne tegye annak teljesítő képességét.

Vagyis a kínai politikai elit, rendkívül precíz gazdasági eszközökkel nem általános gazdasági élénkítést alkalmaz, hanem egyes, kiemelt jelentőségű szektorokat, célzottan aktivizálnak a robbanásszerű növekedés elérése érdekében, míg más területeken az állami stimuláció mérsékeltebb formáját alkalmazzák, annak érdekében, hogy a kellő – Pekingben ideálisnak tartott – irányban mozduljon el a gazdaság.

A kellő irány pedig az innováció vezérelte gazdaság, amelyben a csúcstechnológia alkalmazása a meghatározó szegmens. Hszi Csinping, kínai államfő még 2014-ben meghatározta a követendő irányt, amikor úgy fogalmazott, hogy a fejlődés érdekében az egyik legfontosabb kitétel, hogy „nyílegyenesen haladjunk a független kínai innovációs úton, ragaszkodjunk a független újítás elveihez, a kulcsszektorokban ugrásszerűen felgyorsuljon a fejlődés, amelyet támogasson a jövőbe látó tudomány és technika, így gyorsítsuk fel innovatív országunk fölépítésének ütemét.”

Az innovatív gazdaságra történő áttérés lehetősége pedig sosem volt aktuálisabb, mint a Covid járványt követően, amikor a kínai gazdaság úgyis belassult, és annak célirányos, új kihívásokhoz illeszkedő újraindítása ugyanúgy lehetséges, mint a korábbi struktúrán épülő rendszeré.Ha ebből a nézőpontból vizsgáljuk a kínai gazdasági növekedésről szóló statisztikai adatokat, akkor az egészen más képet fest, és ennek alapján azt is mondhatjuk, hogy a kínai gazdaság nem hallja meg a gyengélkedéséről szóló híreszteléseket, és továbbra is nagyarányú bővülést produkál az ipari szektor, igaz, a korábbitól eltérő úton.

A szerző a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Karának docense.