Jön az év utolsó kamatdöntése – mit léphet az MNB?

Elemzések2020. dec. 14.Harsányi Péter

Kedden esedékes az év utolsó kamatdöntő ülése. Mit léphet az MNB a járványhelyzet tükrében? Változnak-e a kamatok és a jegybanki előrejelzések? Módosít-e a Magyar Nemzeti Bank a kötvényvásárlási és a hitelezést ösztönző programjain? Erről kérdeztük az Erste Bank és az ING Bank vezető elemzőit.

Összegzés

Szinten tarthatja a kamatokat a Magyar Nemzeti Bank a keddi kamatdöntő ülésén. A kötvényvásárlási és az NHP Hajrá programokon sem módosít várhatóan az MNB, hiszen a múlt hónap során már jelentősen kibővítette a keretösszegüket.

A jegybank várhatóan jövőre is 1000 milliárd forintért vásárol majd államkötvényeket, miután 6,5 százalékra emelkedett a jövő évi költségvetési hiánycél.

Az infláció ugyan alacsonyabban alakult a szeptemberi jegybanki prognózisoknál, előreláthatóan mégsem módosít az MNB az idei évben az egyhetes betét kamatlábán.

A nemzetközi befektetői hangulat ugyanis még törékeny, ami befolyásolhatja a devizapiaci mozgásokat. Ráadásul az év végén alacsonyabb a piaci likviditás, így egy esetleges kamatvágás a szokásosnál jobban kihatna a forint árfolyamára. Másfelől a tartós folyamatokat jobban megragadó maginflációs mutatók még magasabb szinteken tartózkodnak. Ez szintén kivárásra ad okot.

A jegybank a megkérdezett elemzők szerint enyhén lefelé módosíthatja a jövő évi inflációs előrejelzését.

Erste Bank

December 15-én tartja a Monetáris Tanács ennek az évnek az utolsó kamatmeghatározó ülését. A monetáris politika szempontjából is különleges volt az idei év. A pandémiás krízisre adott válaszul a Tanács az év közben többször - akár ülésezési renden kívül is - támogató intézkedésekről döntött, hogy a saját eszközeivel minél inkább mérsékelje a gazdasági károkat. Eközben a monetáris politika eszköztára is teljesen átalakult, s a döntéshozók kreativitása bizony sokszor meglepte a piac szereplőit az év folyamán.

Az év végén viszont már nem vár meglepetést a Tanácstól Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője.

Az elmúlt hetekben, hónapokban a jegybanki kommunikáció folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy a rövid-oldali kamatszinteknek az összes részpiacon egymással összhangban stabilan nulla felett kell maradniuk.

S bár mind a tovább lazító Európai Központi Bank, mind a látványosan lassuló hazai éves infláció, mind a gazdasági kilátásokat övező bizonytalanságok a kamatcsökkentés irányába mutathatnak, két olyan tényező is van, ami óvatosságra intheti a döntéshozókat.

Az egyik az, hogy az infláció novemberben látott további mérséklődében meghatározó szerepe a maginfláción kívüli tételeknek volt, nevezetesen az élelmiszerinfláció mérséklődésének, a még olcsóbbá váló járműüzemanyagoknak, illetve az ingyenessé vált parkolás dezinflációs hatásainak.

Eközben a monetáris politika által kiemelten figyelt adószűrt maginflációs mutató – bár a nyári csúcsértékeknél már jóval alacsonyabb szinten tartózkodik – novemberben enyhén emelkedett.

A másik fontos faktor pedig a jelenlegi globális pénz-és tőkepiaci helyzet, a kockázati étvágyban bekövetkező gyors változások, illetve ezeknek továbbra is jelentős hatása a forint árfolyamára – fejtette ki Nyeste.

Bár az effektív kamatok csökkentésének a jelenlegi keretrendszerben az lehetne az útja, hogy a tanács visszaigazítja az egyhetes betéti kamatláb 0,75 százalékos szintjét a jegybanki alapkamat 0,6 százalékos szintjéhez, a fentebb említett tényezők miatt az Erste Bank vezető elemzője alapelőrejelzésében egyelőre nem ezzel a forgatókönyvvel számol.

Nyeste Orsolya meglátása szerint azonban ez továbbra sem jelent szigorúnak mondható monetáris politikát.

Bár a rövid oldali kamatszint Magyarországon most relatíve magasnak számít, a jegybank a nem-konvencionális eszközei segítségével összességében továbbra is laza monetáris politikát tart fenn.

A programok kiterjesztéséről már novemberben döntött a Tanács. Az NHP Hajrá! keretösszegét 2500 milliárd forintra emelték és úgy tűnik, hogy további 1000 milliárd forintnyi értékben elköteleződtek a hosszú kötvények vásárlása mellett is. Ennek fényében nem számít Nyeste további újdonságokra decemberben a nem-konvencionális programok esetében.

Ami a jegybank növekedési és inflációs előrejelzéseit illeti, az újabb adatok ismertében a jegybank valamelyest pontosíthatja előrejelzését az idei évre, hiszen a 2020-as GDP tényadat elég nagy valószínűséggel a szeptemberben megadott sávba fog esni.

A 2021-es évre vonatkozóan azonban maradhat a széles előrejelzési sáv. A vakcina tömeges elérhetőségéig továbbra is sok minden bizonytalannak tűnik a növekedés kapcsán.

Az inflációs kép sem értelmezhető egyszerűen. A járvány második hulláma újabb bizonytalanságokat hozott a gazdasági kilábalás folyamatába, ami fundamentálisan inkább dezinflációs tényező lehet. Ugyanakkor a gazdaság újranyitása, az ezt követő esetleges átárazások az inflációs mutatónak ismét a szokásosnál magasabb volatilitásához, átmeneti emelkedéséhez is vezethetnek a jövő évben.

Az Erste Bank vezető elemzője szerint a jegybank a szeptemberi inflációs előrejelzését minimális mértékben lefelé módosítja 2021-re vonatkozóan.

ING Bank

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a Magyar Nemzeti Bank a keddi kamatdöntő ülésen nem változtat a kamatlábakon.

Az alapkamat 0,6 százalékon, az egynapos betéti és hitelkamatlábak -0,05 és 1,85 százalékon maradhatnak.

Virovácz rávilágított, az elmúlt hónapok során a vártnál lendületesebben csökkent a fogyasztói árindex, mely novemberben 2,7 százalékra süllyedt. Az MNB szeptemberben közzétett bizonytalansági sávjánál is nagyobb volt az árdinamika mérséklődése. A Magyar Nemzeti Bank rövidtávon legalább 3 százalékos inflációval számolt.

Az elmúlt hónapok alacsonyabb árdinamikája miatt az MNB a friss előrejelzéseiben az idei évre vonatkozó inflációs várakozásait biztosan a jövő évit pedig jó eséllyel lefelé módosítja.

Emellett a jövő évi GDP növekedési számokat is csökkentheti a jegybank az elhúzódó járványhelyzet miatt – mondta el Virovácz Péter.

Az alacsony hazai inflációs környezethez hozzájárul, hogy az eurózónában tartósan visszafogott lesz a pénzromlás üteme az Európai Központi Bank előrejelzései szerint.

Az egyhetes betéti kamatlábat a mérséklődő inflációs pálya tükrében akár 0,15 százalékponttal csökkenthetné a jegybank. Erre azonban több tényező miatt nem fog sor kerülni az ING Bank vezető elemzője szerint.

Az időzítés ugyanis nem lenne ideális. A nemzetközi befektetői hangulat még mindig törékeny.

A forint jól teljesít az uniós költségvetési megállapodás hírére, ellenben további jelentős erősödésnek már kicsi a tere. 355 forintos euró/forint árfolyamnál még nem kezd el lazítani a jegybank Virovácz szerint.

Az év végén amúgy is kisebb a likviditás, emiatt jóval nagyobb hullámokat tudna kiváltani a forintpiacon egy esetleges kamatvágás, melynek mértéke elérhetné a 2-3 százalékot. Az egyhetes betéti kamatlábakon tehát jó eséllyel nem változtat az MNB.

Ezzel szemben a jövő évre vonatkozóan tehet utalást a Monetáris Tanács.

Ha érdemben romlanának 2021-ben a kilátások, akkor az első negyedévben 0,15 százalékponttal 0,6 százalékra csökkentheti az MNB az egyhetes betét kamatlábát. Ennél lejjebb viszont nem megyünk az ING Bank vezető elemzője szerint.

A többi jegybanki program változatlan maradhat. Az MNB már kibővítette 1000 milliárd forinttal a múlt hónapban a kötvényvásárlási programjának keretösszegét. Ennek alapján 2000 milliárd forintnál tart technikai felülvizsgálatot a Tanács.

A kibővített programra szükség is lesz, hiszen a jövő évben 6,5 százalékot tesz ki a módosított költségvetési hiánycél, ami a duplája az eredeti 2,9 százaléknak. Ezenfelül december 6-ig már 910 milliárd forint értékben vásárolt állampapírokat a Magyar Nemzeti Bank. Ebből az összegből 873 milliárd forintra rúgnak az államkötvények, míg 37 milliárd forintot tesznek ki az államilag garantált, például MFB és EXIM kötvények.

Az MNB várhatóan jövőre is 1000 milliárd forintért vásárol államkötvényeket – tette hozzá Virovácz.

Erre bőven van még mozgástér, hiszen az elmúlt években tudatos mérlegszűkítési politikát folytatott az MNB. A jegybank GDP arányos mérlegfőösszege nagyságrendileg 31-32 százaléknál jár, azaz a korábbi csúcsok alatt vagyunk bőven – fejttette ki Virovácz Péter.

Tovább működhet jövőre az NHP Hajrá is, melynek keretösszegét szintén az elmúlt időszakban bővítette ki az MNB 2500 milliárd forintra. Nagy változásra tehát nem számít a decemberi kamatdöntő ülésen az ING Bank vezető elezője, legfeljebb az előretekintő kommunikáció módosulhat.