Katalónia elszakítója lehet a spanyol királycsináló

A 2018 óta hatalmon lévő Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szeretne még egy ciklust hivatalában tölteni, de ez nem tűnik egyszerűnek. Ahhoz, hogy ne az ellenzék alakítson kormányt az idei választások után, koalíciós partnert kell találnia a szocialista pártnak, és erre egy normális körülmények között logikus, most azonban meglepő megoldás kínálkozik: összefogni a katalánokkal.

Szeparatistából koalíciós partner

Csakhogy az egyik leendő koalíciós partner pártot a volt katalán elnök, a számüzetésben lévő Carles Puigdemont vezeti, aki 6 évvel ezelőtt kikiáltotta a katalán függetlenséget amit Spanyolország nem hagyott annyiban: bevonult, rendet teremtett, a szeparatista vezetőket letartóztatta, a katalán elnök pedig Brüsszelbe menekült, majd a közelben egy ugyancsak történelmi helyszínen, Waterloo mellett élt számüzetésben.

Annak idején a katalán elnök

népszavazást rendezett a katalán függetlenségről, ahol győztek is az igenek, vagyis a katalánok a függetlenségre szavaztak, és ezt követte a függetlenség kikiáltása, csakhogy a népszavazás a spanyol alkotmány értelmében illegális volt.

Azt csak akkor lehetett volna legálisan megtartani, ha Spanyolország ebbe beleegyezik, ahogy korábban a skóciai függetlenségi népszavazáshoz is kellett az Egyesült Királyság engedélye. A skótok akkor végül a maradás mellett szavaztak, azóta pedig nem kaptak engedélyt újabb népszavazásra, noha arra hivatkoztak, hogy Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból Skócia kirángatását jelentette, ezzel megszegve a korábbi népszavazás előtti ígéreteket.

Megtorlás és ennek lezárása

Visszatérve a spanyol esetre: az anyaország így nemcsak leverte a függetlenségi mozgalmat, de megtorlást is alkalmazott a börtönbüntetésekkel. Érezték azért, hogy ez a 21. században nem túl elegáns megoldás, ezért a legtöbb letartóztatottnak amnesztiát adtak, ugyanakkor Sánchez úgy gondolja, hogy összeköthetné a kellemest a hasznossal: a volt katalán elnök is amnesztiát kapna, így véget érne a "megtorlások" időszaka, és politikai részvételével hatalmon tarthatná őt.

Kiegyezés 

Ez azt jelentené, hogy a korábbi szeparatista mozgalom és vezetője kormányra kerülne, amire a történelemben azért akadt hasonló példa, hisz ez egyfajta kiegyezés a katalánok és a spanyolok között. Hogy ne menjünk messzire: amikor az 1848-49-es magyar szabadságharcot leverő és durva megtorlásokat alkalmazó Ferenc József osztrák császár bajba került a poroszok által rá mért katonai vereség után, hatalmát a Magyarországgal való kiegyezés mentette meg, mégpedig úgy, hogy

a számüzetésben élő, és távollétében halálra ítélt Andrássy Gyula (a szép akasztott, ahogy nevezték) lett a magyar miniszterelnök, sőt, egyenesen ő maga helyezte Ferenc József fejére a magyar királyi koronát.

Enyhült a szeparatista veszély, Spanyolország válságálló

A mostani spanyol esetben annyi eltérés van, hogy ha elmaradna az amnesztia, Spanyolország helyzete nem változna, legfeljebb kormányváltás következne be. Az ellenzék, sőt, a szocialista párt egy része is kifejezetten ellenzi a lépést, hogy a korábbi rablóból pandúr legyen, noha adott esetben ez tényleg erősítheti a megbékélést, és a katalánok körében mérsékelné a szeparatista érzelmeket. Az utóbbi időben amúgy is

mérséklődött a szparatizmus támogatottsága, miután a spanyol gazdasági helyzet összességében sokat javult, sőt, az ország a pandémiás és inflációs válságot is meglepően jól bírta gazdaságilag.

Időhúzási kísérletek

A következő napok, hetek nagy kérdése lesz, hogy sikerül-e gond nélkül összehozni az amnesztiát és a koalíciót, vagy az ezt ellenzők ellehetetlenítik a megoldást.

A The Guardian szerint a spanyol legfelsőbb bíróság egy bírája olyan vádakat hozott fel Puigdemont ellen, hogy 2019-ban olyan illegális szeparatista szervezetet támogatott, amelynek egyes lépései, mint például a barcelonai repülőtér blokádja, terrorizmusnak minősíthetők, és erre nem vonatkozik az amnesztia.

Ez persze eléggé koncepciós vádnak tűnik, így vélhetően nem is állja meg a helyét, de időhúzásra alkalmas lehet.