Kell az évi 10-15 százalék bérnövekedés, hogy ne maradjunk le a régióban

A KSH adatai szerint májusban a bruttó átlagkereset 650 ezer forint fölött alakult, és ami sokkal lényegesebb: a nettó összeg a kedvezmények figyelembe vételével már közelítette a 450 ezer forintot, sőt, ha a közmunkát figyelmen kívül hagyjuk, mint nem munkaerőpiaci tényezőt, akkor 455-460 ezer forint körüli a nettó átlagkereset.

Medián bér

Ez természetesen az igazi átlaghoz képest torzító adat, hisz a medián kereset, melynél a foglalkoztatottak fele kevesebbet, a másik fele többet keres, nettó értéken a kedvezményeket figyelembe véve 364 ezer forint, ha a közmunkától itt is eltekintünk, nagyjából 370 ezer forint lehet. Ez tehát az igazi, társadalmi átlag, és ami pozitívum: ez az összeg 17 százalékkal növekedett, így nagy többség számára érvényes béremelkedés nagyobb volt, a számtani átlaghoz képesti eltérés csökkent.

Nemzetközi összevetés

Nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor az átlagkeresetet tudjuk figyelembe venni, mivel leginkább ezt az értéket szokták megadni. Persze országonként eltér, hogy a medián kereset és az átlagkereset között milyen arány van, így igazán reális összevetést akkor tehetnénk, ha az országok medián bérét vehetnénk alapul. Jobban nem járnánk, mivel nálunk viszonylag nagy a kettő közötti eltérés.

Nézzük ezek után a régiónkkal, illetve az egész EU-val való összehasonlítást. Mindenekelőtt meg kell határozni, hogy a mostani hazai adat euróban mennyit ér. Miután most már hosszú ideje 390 és 400 forint közé szorult az euró árfolyama, ezzel kell számolnunk, így az összeg nagyjából 1150 eurónak adódik.

Régiós összevetés

Ez két országénál érdemben magasabb: Bulgária adata 915, Romániáé 1030 euró. Nagyjából egy szinten van a szlovák és a lett adatokkal (1100 és 1200 euró között vannak). A rossz hír viszont az, hogy minden más országé lényegesen magasabb: Horvátország és Litvánia adata 1330-1350 euró, Lengyelországé 1385 euró, Csehország és Szlovénia 1400 és 1500 közötti adatokat mutat, Észtország esetében pedig 1600 euró a szint

Nyugat-Európa

A felzárkózási célként tekintett értelemben vett Nyugat-Európában Franciaország, Belgium és Finnország adata kevéssel 2500 euró alatti, az ottani szinteknek már nagyjából 45 százaléka a hazai szint, ami egész kedvező mérték.

A többiek viszont 3000 euró fölé kerültek: köztük Németország és Ausztria is. Utóbbi kettőben a bérnyomás és a munkavállalók, szakszervezetek érdekérvényesítő képessége jócskán megemelte a béreket, így azt lehet mondani, hogy velünk egy ütemben nőttek, a magyar bérszint maradt a német vagy osztrák szint nagyjából harmada.

A felzárkózó mezőny közepe, mint cél

Ahhoz, hogy a helyzet érdemben változzon, és elérjük a horvát és lengyel szintet, ami a felzárkózó mezőny közepét jelentené, nem lenne rossz, ha még 1-2 évig fennmaradna a jelenlegi, forintban mért erős béremelkedési ütem, persze a forint további leértékelődése nélkül.

Ennek inflációgerjesztő hatása egyelőre nem lenne jelentős, miután a belföldi fogyasztás nem kezdett érdemben nőni, az inflációs sokk előtti reálbér még nem állt helyre, az óvatossági motívum pedig jelentős, a megtakarítások nőnek.