Kettészakadt az ország a felzárkózási ütemben

A hazai megyék eltérő fejlődési pályán mozogtak az elmúlt 25 évben, ez a tendencia érvényesül 2024-ig tartó előrejelzési pályán is - legalábbis ezt lehet kiolvasni Kocziszky György, a jegybank Monetáris Tanácsának tagja, és Szendi Dóra, a Miskolci Egyetem tanárának a Pénzügyi Szemlében megjelent, a magyar megyék gazdasági fejlődését vizsgáló tanulmányából.

Az elemzésben rámutatnak, hogy az eltérő  fejlődési ütemet a helyi és a térségi, valamint a makroszintű gazdasági, társadalmi tényezők magyarázzák.

A szerzők a 19 magyar megye és a főváros gazdasági fejlődését egy olyan komplex index segítségével mutatták be, melynek főbb elemei többek között 

• az egy főre jutó GDP
• háztartások jövedelmének alakulása
• térség infrastrukturális fejlettsége
• demográfiai helyzet, elöregedettségi index
• foglalkoztatottság
• iskolázottság szintje
• kutatás és fejlesztés aránya
• a gazdaság kultúrája (vállalkozások száma és összetétele)
• a célzott állami és uniós források lehívása.

A mutatók 1995 és 2019 közötti változását elemző tanulmány egyik megállapítása, hogy a megyék fejlődési pályája, az időről időre jelentkező globális, makro- és helyi szintű traumák miatt jobban megérezte a sokkokat, mint a hazai bruttó hazai termék (GDP) növekedése. 

A GDP inkább az exporton látszik

Az egy főre jutó GDP nagysága azokban a térségekben volt magas az elmúlt évtizedekben, amelyekben exportorientált ágazatok (gépipar, gépjárműipar) vannak, vagyis ahol a multinacionális vállalkozások nagy hozzáadott értékű termelése zajlik.

A fejlődési pályák különbözőségeiben jelentős szerepe van a gazdaság- és társadalomtörténeti előzményeknek, a kulturális szokásoknak.

Az állam által nyújtott területi juttatásoknak fontos szerepe van a gazdasági fejlettségben, mert a területi fejlettség emelése és annak üteme nem bízható kizárólag a piaci folyamatokra. Vagyis a környezetet érintő infrastrukturális fejlesztésekben eddig is, és a jövőben is kiemelkedő feladat hárul az államra.

A statisztikák azt igazolják, hogy kiemelkedő szerepe van a fejlődésben az emberi tényezőknek, azaz az iskolázottságnak, a foglalkoztatás minőségének. Azokban a térségekben, ahol alacsony volt az iskolázottság, ott az elmúlt években lassú volt a fejlődés, és érdemi pozitív változással rövid távon sem lehet számolni. 

Az elemzés konkrét számai azt mutatják, továbbra is megmaradt a magyar gazdaság fővárosközpontúsága. Budapest az egyetlen országrész, amely az elmúlt negyed században a kutatók által alkalmazott komplex fejlettségi index tekintetében jelentősen fejlődött. A főváros esetében a mintegy húsz – többek között gazdasági, infrastrukturális, egészségügyi, oktatási – változót figyelembe vevő mutató 14,37-ről 17,8-ra nőtt.

Óriási különbség a megyék között

Ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron (6,44-7,89) és Pest megye (5,61-6,81) mutatott valamelyest értékelhető fejlődést, hat másik megye mutatója stagnált vagy minimálisan emelkedett, 11 megye esetében viszont kisebb-nagyobb mértékben csökkent a mutató értéke.

A mutató változásának értékelésekor tisztában kell lenni azzal, hogy annak növekedése a változással arányos fejlődést, stagnálása változatlanságot jelent. Amennyiben viszont csökken az értéke, az visszaesést, lemaradást jelez. 

Vegyes a kép, ha az elkövetkező néhány évet tekintjük, igaz, erre az időszakra komoly hatással volt a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk is. A kutatók ugyanis a 2019-2024 közötti időszak már megtörtént, illetve várható változásaira is becslést adnak.

Budapest marad a kivétel a járvány után is

Eszerint az egyetlen Budapest kivételével minden megye komplex fejlődési mutatója csökkenést mutat. A főváros esetében is csak minimális változást (17,80-17,87) prognosztizálnak.

A megyék közül a legjobban még Bács-Kiskun (5,39-5,23), Győr-Moson-Sopron (7,89-7,73) és Baranya (5,53-5,34) megye ússza meg a legkisebb visszaeséssel a vizsgált ötéves időszakot.

Összességében elmondhatók, hogy nem nagyon van alapvető változás az eltérő fejlődési ütemben, jellemzően azok az országrészek úszták meg a legjobban a Covid-válság okozta visszaesést, amelyek egyébként is a hazai fejlődés élcsoportjába tartoznak, illetve a 2024-ig hátralévő években várható fejlődésben is a jobbak közé tartoznak majd, az eddigi lemaradók pedig továbbra is vesztesek között maradnak.

A tanulmány kiemeli, hogy az egyes megyék fejlődési indexének változásában döntő az infrastrukturális fejlesztések, a humán erőforrás fejlettsége, az értékrend, az iskolázottság és a foglalkoztatás szintje.Az állami támogatások - szociális és infrastrukturális - szerepe továbbra is elengedhetetlen a felzárkóztatáshoz, amit továbbra sem lehet csak piaci alapokra helyezni - összegzik a szerzők.