Kettészakadt Európa az oltások mentén - ahol nincs nagyhatalmi érdek, hiába várnak vakcinára

Az Európai Unión kívüli európai országok közül egyértelműen Nagy-Britannia vezeti az átoltottsági rangsort, de az EU-n kívüli európai országok, az úgynevezett EFTA-országok, vagyis Svájc, Norvégia, Izland és Lichtenstein az uniós átlaghoz közeli átoltottsági rátákat mutatnak - derül ki az Our World in Data friss adataiból. Ezzel szemben a nem uniós országok a Balkán - Szerbia kivételével -, az oroszokkal konfliktusban álló Ukrajna, valamint Fehéroroszország nagyon rosszul állnak az oltásokkal. 

A WHO adatai szerint a fejlett országok kapták meg eddig a legyártott vakcinák közel 87 százalékát, a szegényebb államokat segítő COVAX program ellenére is alig jutottak vakcinához az alacsony jövedelmű országok. Az alábbi grafikon az április 10-i állapotokat tükrözi. 

Norvégiában viszonylag kevés áldozatot követelt a koronavírus járvány, és a januári tetőzéshez képest most 25-30 százalékkal kevesebb a napi fertőzések száma, míg a koronavírushoz köthető halálesetek száma 700 alatti, ami az 5,3 milliós a lakossághoz képest alacsony.Négyféle oltóanyagot használnak, melyeket engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség: AstraZeneca, Pfizer/BioNtech, Moderna és Janssen. A norvég átoltottség szinte teljesen megegyezik a svéd és a finn rátákkal.

Izlandon a lakosság alacsony létszáma miatt magasabb a 100 főre jutó beadott vakcinák száma, itt is az EU által elfogadott vakcinák vannak forgalomban, ugyanaz a négy, mint a norvégoknál. Lichtensteinben is négyféle vakcinát használnak.

Svájcban bonyolultabb a helyzet elsősorban a sokkal magasabb fertőzési ráta, és halálozási szám (10 400 fő feletti) miatt. A 8,5 milliós lakosságú alpesi államban jelenleg három elfogadott vakcinatípust (Pfizer/BioNtech, Moderna, Janssen) használnak, az AstraZenecát átmenetileg nem. A svájci átoltottság április 10-i adatok szerint megfelelt az olasz és francia rátának, de kicsit alacsonyabb volt az osztrák aránynál.

Európa szegényebb fele

Az alábbi IMF-ábrán látható az átoltottsági különbség a fejlett (advanced) és a felzárkózó (emerging) európai államok között. A fejlett, nem EU-országok arányát Nagy-Britannia húzta fel.

Lakosság-arányos átoltottság (sötétkék: két oltást kapott, világoskék: egy oltást kapott)

Ukrajnában közel kétmillió fertőzéses esetet tartanak nyilván (45 millió az ország lakossága), és megközelíti a 39 500-at a koronavírushoz köthető elhunytak száma. Itt valóban óriási gondot jelent, hogy a 100 főre eső vakcinák száma még az egyet sem érte el április első harmadában.

A szintén oltóanyag nélkül maradt, 9,5 milliós Fehéroroszországban hivatalosan 2300 fő hunyt el eddig koronavírushoz köthető szövődményekben, oltóanyag ellátottság tekintetében kifejezetten rosszul állnak.

Az EU-n kívüli balkáni államok közül Bosznia-Hercegovinában a legkedvezőtlenebb a helyzet, ahol több mint 7 600 halottat tartanak nyilván (3,3 millió a lakosság) a John Hopkins Egyetem adatai szerint.

Montenegró - ahol szintén magas a halálozási arány a 660 ezres lakossághoz képest - az orosz Szputnyik és a kínai Sinopharm oltóanyagokból kapott, ezért is mutat viszonylag kedvezőbb képet az átoltottság.

Albániában (2,9 millió lakos) ugyanakkor azért jobb az átoltottság, mert Pfizer vakcinát is használják a Szputnyik és a kínai Sinovac mellett, utóbbiból 500 ezer dózisra kötöttek szerződést, míg a Pfizerből is hasonló mennyiséget kötöttek le. A kínaiak segítsége egyértelműen egybefonódik az Új Selyemút építésével, amelyben Albánia különleges jelentőséggel bír.

Koszovó nehéz jogi helyzete most mutatkozik meg leginkább: az egyetlen olyan európai ország, amelynek egyáltalán nincs oltóanyaga, a Reuters információi szerint Albániától kapott nemrég 500 dózist az orvosok beoltására, de ez közel kétmillió lakosra jut.

Észak-Macedóniában eddig mintegy 4200 halottat követelt a járvány, és három oltóanyagot engedélyeztek: a Pfizer mellett a Szputnyikot és a Sinopharmot, oltóanyag azonban alig érkezett, mindössze 30 ezer dózist kapott a kétmilliós lakosságú ország.

A Románia mellett fekvő, 2,7 milliós lakosságú Moldovában magas a halálozási arány, eddig több mint 5400 fő hunyt el koronavírushoz köthető betegségben, az országban eddig a Pfizer, az AstraZeneca és a Szputnyik oltóanyagokat engedélyezték, de szállítmányt alig kaptak, a John Hopkins Egyetem adatai szerint mindössze 75 ezer adagot tudtak beadni.