Ki kell mászni az adósságcsapdából! 

1. Magyarország az EU-ban az első negyedévben a második legmagasabb, 6,6%-os GDP-arányos hiányt, és az első negyedévre a leggyorsabban emelkedő, 3,1 százalékpontos adósságrátát produkálta.
2. A magas kamatkiadások és a kockázati megítélés (bóvli-közeli besorolás) miatt a magyar államadósság után fizetett kamatfelár az EU-ban a legmagasabbak közé tartozik.
3. A költségvetés mozgásterét szűkíti a korábbi expanzív politika és a GDP-arányos adóbevételek 2016 óta tartó csökkenő tendenciája.
4. Az ágazati különadók tarthatatlanok, míg az új kormány szociális ígéretei elkerülhetetlenné teszik az adórendszer átalakítását.
5. A korábbi gazdaságpolitika feladása és az EU-s források felszabadítása bizalmi előleget jelent, de a fenntartható konszolidáció igazi tesztje az augusztusi pótköltségvetés lesz.

Az Eurostat kedden közzétette az EU és az euróövezet államadósság- és költségvetési hiányadatait az első negyedévre vonatkozóan. Magyarország az első negyedéves adatközlés szerint két adattal is sereghajtóként tűnt ki:

1. Az államháztartási hiánynak a GDP-hez viszonyított aránya Bulgáriában (7,6 százalék), Magyarországon (6,6 százalék) és Lengyelországban (5,9 százalék) volt a legmagasabb.
2. Ezen túlmenően Magyarország az államadósság változása alapján is a sereghajtók közé tartozott. A múlt év végéhez képest ugyanis a magyar adósságráta 3,1 százalékponttal emelkedett, ami az EU-ban a legmagasabb volt. Ez nyilvánvalóan az előző kormány választásokkal összefüggő költségvetési túlköltekezésével függ össze.

Ezek az adatok több szempontból is elszomorítóak: egyfelől

a korábban elgondoltnál is nagyobb erőfeszítést igényel az euróövezethez történő csatlakozás, 

másfelől – noha Magyarország kétségtelenül nem tartozik az EU legeladósodottabb tagállamai közé –,

a magyar államadóság után fizetendő kamatkiadások nagysága az EU-ban a legmagasabbak közé tartozik.

Egy országnak az államadóssága után fizetendő kamatkiadásait alapvetően az államadósság nagysága határozza meg, aztán az adósság devizanemének aktuális piaci kamatlábai, végül, de nem utolsósorban a kamatfelár, ami döntő mértékben az adós ország kockázati megítélésétől függ. Az Európai Unió tagországai által fizetett kamatfelárak nagysága erősen szóródik: értékük 2023-ban 1 és 7% között mozgott, főleg az adósságráta nagyságától függően.

A hazánkkal nagyjából azonos adósságrátával rendelkező öt EU-tagország esetében 2023 évben fizetett kamatfelárat a következő táblázat mutatja:

ország	adósságráta	kamatfelár	nemzeti\\ valuta	S&P	Fitch	Moody’s
Szlovénia	70,0%	2,8%	EUR	AA	A+	A3
Finnország	74,9%	2,0%	EUR	AA+	AA	Aa1
Magyarország	74,9%	6,6%	HUF	BBB-	BBB	Baa2
Ausztria	78,5%	2,5%	EUR	AA+	AA	Aa1
Ciprus	80,5%	3,1%	EUR	A-	A-	A3

Forrás: Eurostat; a rating értékek Wikipedia szerint 2023 és 2026 közötti adatokat jelentenek

Jól látszik, hogy önmagában az a tény, hogy egy ország nemzeti valutája az euró, nagymértékben csökkenti a kamatfelárat. Ám még azonos valuta esetén is számottevő különbségek mutatkoznak az egyes országok által fizetendő felárak között, attól függően, hogy a hitelezők és a hitelminősítők miként ítélik meg az adott ország kockázatát. Magyarország bóvli-közeli ratingje tükrözi a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatos kihívásokat, valamint az eddig folytatott gazdaságpolitikával kapcsolatos hitelezői aggodalmakat. Emellett a magyar államháztartásnak jelentős a bruttó finanszírozási igénye (2026-ban a GDP mintegy 18 %-át teszi ki), továbbá az államadósság közel egyharmada devizában denominált.

Az államháztartás emiatt ki van téve a befektetői hangulat változásainak.

Mindazonáltal a forint erősödése miatt a devizaadósság értéke az első félévben összességében 247,3 milliárd forinttal 17 462,3 milliárd forintra csökkent. A teljes adósságon belül a részaránya ezzel 29,4 százalékról 27,7 százalékra mérséklődött. A forintadósság ezzel szemben 2899,8 milliárd forinttal 45 475 milliárd forintra nőtt. Ezen belül a lakossági állampapírok 12 691 milliárd forintot tesznek ki, ami 965 milliárd forint növekedést jelent tavaly december óta.

Magas kamatlábak mellett Magyarországnak nincs elegendő költségvetési mozgástere a gazdasági növekedés támogatására, ha a gazdaság sokkhatásokkal szembesül vagy a potenciálja alatt teljesít.

Magyarország erre is tekintettel vállalta a 2025 februárjában elfogadott középtávú költségvetési-strukturális tervében, hogy a nettó kiadások növekedésének visszafogásával 2026-ig a hiányt a GDP 3%-a alá szorítja, a túlzott hiány-eljárás követelményeinek megfelelően. A terv szerint ez 2024 és 2028 között a GDP-arányos strukturális elsődleges egyenleg 2,2 százalékpontos javulását jelentette volna. A terv végrehajtásának megkezdése után Magyarország a védelmi kiadásokra vonatkozó nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválását kérte, amit a Tanács jóváhagyott, így további rugalmasságot biztosítva Magyarország számára a védelmi kiadások növeléséhez. A költségvetési politika azonban továbbra is expanzív maradt – elsősorban új hiánynövelő intézkedések elfogadása miatt –, ami a hiánycélok gyakori felülvizsgálatához vezetett. Az említett intézkedések számottevő része ellentétes volt az Orbán-kormány azon vállalásával, hogy a hiányt a GDP 3%-a alá csökkenti.

Az adósság csökkenő pályára állítása azonban Magyarország magas adósságszolgálati költségei, valamint a nyugdíjkiadások 2070-re előrejelzett jelentős növekedése miatt már nem odázható tovább.

A problémákat tetézi, hogy Magyarország GDP-arányos adóbevételei jó ideje csökkenő tendenciát mutatnak, ami nehezíti a költségvetés konszolidációját. A GDP-arányos adóbevételek 2016 óta csökkennek, 39%-ról mintegy 35%-ra estek vissza, miközben az uniós átlag stabil maradt. A jövedelemadó-bevételek arányát számos intézkedés csökkentette, például a társadalombiztosítási járulékok 2017 és 2022 közötti fokozatos csökkentése, az anyák szja-mentességének 2025 és 2029 közötti fokozatos bevezetése, valamint a családi adókedvezmény növelése. Az adókedvezmények nem adtak lendületet a gazdaság növekedésének.

A költségvetés egyensúlyának megőrzése miatt ismételten jobb híján meghosszabbításra kerültek a banki, az energia- és a kiskereskedelmi ágazatok ideiglenes különadói.

Ezeken az adókon a Tisza-kormány egyelőre nem változtatott. A különadóknak a fenntartása azonban a Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás várható kedvezőtlen kimenetele miatt sem folytatható, és inflációs hatásuk sem tesz jót az árszínvonal kívánatos stabilizálásának. Ugyanakkor a Tisza-kormány által ígért szociális intézkedések (beleértve a zöldségek és gyümölcsök ÁFA-jának csökkentését is) teljesítése elkerülhetetlenné teszi az adórendszer módosítását.

Az ismertetett nehézségek ellenére azonban az áprilisi országgyűlési választás után, valamint a Tisza-kormány eddigi erőfeszítései nyomán olyan kedvező változások következtek be, amelyek – ha nem is garantálják a problémák fájdalommentes orvoslását – megkönnyítik az euróövezethez való csatlakozás feltételeinek teljesítését. Mindenekelőtt a korábbi „szuverenista” gazdaságpolitika feladása, a korrupció és a közpénzek pazarlásának visszaszorítása, a befagyott EU-s forrásoknak a Bizottsággal kötött megegyezés alapján történő felszabadítása és a beérkező pénzzel a gazdaság lendületbe hozatala, továbbá az euróövezethez való csatlakozás felvállalása együttesen olyan jelentős bizalmi előleget tettek elérhetővé, amelynek köszönhetően az elmúlt három hónapban érezhetően csökkentek az államadósság után fizetendő kamatfelárak, valamint erősödött a forint és megkezdődhetett a jegybanki alapkamat fokozatos csökkentése.

A „puding próbája” az augusztus végén beterjesztésre kerülő pótköltségvetés és az október folyamán az országgyűlés által megtárgyalandó 2027. évi költségvetés lesz: akkor derül ki, hogy sikerül-e megőrizni a hitelezők eddig megelőlegezett bizalmát. Ha igen, akkor számolhatunk az adósság kamatterhének tartós csökkenésével.