Kibővül a legfontosabb európai tőzsdeindex

Kinőtt indexek

A jelentősebb tőzsdeindexek régebben viszonylag kevés részvényt tartalmaztak, ezek természetesen a legfontosabb, legnagyobb vállalatok papírjai voltak egy-egy országban, illetve egy-egy tőzsdén. A számítógép előtti korszakban az index számítása időt vett igénybe, és minél több komponens volt benne, ez annál tovább tartott. A legfontosabb amerikai index is a mindössze 30 részvényt tartalmazó Dow Jones volt.

Miután egyre több részvény forgott a tőzsdén, és közülük egyre több képviselt jelentős súlyú, nagy céget, megalkották a jóval szélesebb körű indexeket. A már eleve elektronikus tőzsdeként induló Nasdaq legfontosabb indexe mindjárt az összes, a tőzsdén forgó részvényt tartalmazta, ez a Nasdaq Composite. Ez ma az egyik legfontosabb amerikai index, ennél is lényegesen talán azonban az S&P 500, amely az 500 legnagyobb amerikai részvényt tartalmazza, függetlenül attól, hogy a Nasdaqon vagy a New York-i Értéktőzsdén forognak.

Bővülés 33 év után

Európában a sokáig legfontosabb londoni tőzsde fő indexe már eleve 100 tagot számlált, azonban a francia index csak 40, a német index csak 30 részvényt tartalmazott, ráadásul közülük egy maga a tőzsde, mint társaság részvénye. Ez most változik:

a DAX komponenseinek száma 30-ról 40-re emelkedik,

ami ugyan elsőre nem tűnik soknak, valójában azonban igen nagy növekedést jelent a lefedett tőzsdei kapitalizációban, és persze nyitva marad a lehetőség, hogy később tovább bővüljön a szám.

A DAX egyébként nem régi index: 1988. július elsejétől számolják, vagyis az 1987-es elhíresült tőzsdekrach idején nem is létezett, ugyanakkor kezdőértékét kevéssel a krach után, az 1987. december elsejei árak alapján állapították meg 1000 pontban, az induláskor az érték már 1150 pont volt. Korábban nem is volt egységes, legfontosabbnak elfogadott index: különböző gazdasági lapok számítottak saját indexeket.

Több gazdasági szektor

A 30 cég tulajdonképpen eddig is lefedte a teljes német tőzsdei kapitalizáció 80 százalékát, ugyanakkor két iparág súlya volt meghatározó: az autógyártás (BMW, Daimler, Continental, Volkswagen) és a pénzügyi és biztosítási szektor (Allianz, Deutsche Bank, Münchener Re, Wirecard AG és a Deutsche Börse, azaz maga a tőzsde), és a frankfurti tőzsde célja most az, hogy

a német gazdaság szélesebb körét reprezentálja az index.

Ismert nevek

Nézzük ezek után, mely cégek kerülnek be az elitklubba. Némelyikük mindenki által ismert cég, közülük talán a legnagyobb a francia-német repülőgyártó, az Airbus. Ugyancsak jól ismert a Porsche, amely holding formában működik, valamint sportruházatot és egyéb sportfelszerelést gyártó Puma. Az eddig is indextag Siemens 2018 óta önálló tőzsdei cégként működteti a Siemens Healthineers egészségügyi vállalatot, ez most ugyancsak bekerül az indexbe.

Újabb iparágak, fiatal cégek

A másik hat érkező társaság itthon kevéssé ismert. Egyikük a Brenntag vegyipari cég, majd következik egy viszonylag új, 10 éve alapított berlini központú vállalkozás, a Hellofresh, melynek fő profilja, hogy ételrecepteket és a megfőzésükhöz szükséges összetevőket kiszállítja a vásárlókhoz, és hetente új receptet ajánl. 2017 végén jött a cég a tőzsdére, azóta árfolyama a kilencszeresére emelkedett, így a cég kapitalizációja elégre nagyra nőtt ahhoz, hogy a 40 legnagyobb közé kerüljön.

Hasonlóan viszonylag új vállalkozás a 2008-ban alapított Zalando divat-webáruház,

amely már 17 európai országban jelen van, a tervek szerint jövőre Magyarországon is megjelenik.

Két biotechnológiai cég, a Qiagen és a Sartorius AG is bekerül az indexbe, mellettük tizedikként a Symrise, amely ízesítőanyagokat és parfümöket gyárt, és ezen termékek teljes piacának 12 százalékát tudhatja magának.