Megvan az új boldogság-rangsor: itt áll most Magyarország

A legfrissebb, a 2020-2022 évek adataira épülő elemzés (World Happiness Report 2023) december alapján jelent meg.

Legfontosabb megállapítása, hogy a társadalmi boldogságszintet – a gazdasági helyzet mellett – nagyon sok egyéb tényező is befolyásolja.

Közöttük különösen kiemelkedik

a társadalmi bizalmi szint, a hatékonyan működő állami intézményrendszer, a környezeti kiszámíthatóság és az etikus, társadalmilag felelős viselkedés ellterjedtsége.

Ezt bizonyítja, hogy több erős gazdasági pozícióban levő országot is gyenge boldogságszint jellemez. Erre látunk példákat az 1. táblázatban.

1. táblázat. A gazdasági és a boldogság pozíció jelentős eltérései

Forrás: World Happiness Report 2023

Az első három országban a jó gazdasági eredmények ellenére alacsony a boldogságszint, viszont a következő három ország boldogságpozíciója messze meghaladja  gazdasági helyezését.

Mivel az elemzők a gazdasági eredményt az egy főre jutó GDP-vel (vásárlóerő paritáson) mérik, ez arra utal, hogy a megtermelt gazdasági érték nagysága egymagában nem határozza meg az emberek jól-létét, életminőségét.

Felteszik ezért a kutatók a kérdést, hogy mi más hathat a boldogságszintre: esetleg az ország földrajzi elhelyezkedése, mérete, lakosságának homogenitása, vagy talán genetikai adottságok vannak a háttérben?

A kutatások azt mutatják, hogy nem ezek a jellemzők az igazán fontosak.

A boldogság szintre leginkább a társadalom jellemzői, például az intézményrendszer-működés minősége és hatékonysága, az emberek egymás közötti kapcsolatainak minősége, a bizalmi szint és az egészségi állapot van hatással. Ezt bizonyítják a legfrissebb elemzés tapasztalatai is. A kutatók a következő hat területen vizsgálódtak:

• gazdasági helyzet (az egy főre jutó GDP váráslóerő paritáson)
• a közösségi háló erőssége: számíthat-e az ember valamire, ha bajba kerül? Ez elsősorban a családi-baráti kötelékek erősségét vizsgáló mutató
• társadalmi felelősségvállalás. Ezt a kutatók azzal mérik, hogy a megkérdezett adott-e a felmérés előtti hónapban bármilyen civil, társadalmi- vagy egyéb jótékonyságot gyakorló szervezetnek támogatást
• egészségi állapot: az egészségügyi rendszer működési minőségét és a várható élettartamot vizsgálja
• az élet menetének befolyásolhatósága: ezzel a mutatóval azt vizsgálták, hogy mennyire urai az emberek saját életük alakításának, vannak-e választási lehetőségeik
• a korrupció mértéke: ezt a kormányzat és az üzleti világ szintjén vizsgálták a következők szerint: 
• egyáltalán nem jellemző a korrupció („0” pont)
• a korrupció mértéke jelentős („1” pont)

A felsorolt hat területen végzett felmérések alapján készült általános rangsor élén Finnországot, Dániát és Izlandot találjuk.

Magyarország az 51, Csehország a 18., Szlovákia a 29., Lengyelország a 39. és Ausztria a 11. helyen van.

Meg kell említenünk, hogy a 0-10 között mért értékek tekintetében a V4-ek között nincs jelentős különbség. (ld. 2.táblázat)

A pozíciók közötti eltérést néhány tizednyi pontérték eltérés okozta. A fejlettebb országok pontszámai azonban lényegesen magasabbak. Kivételt Németország jelent, amely ország a 16. helyre csúszott le a boldogságpozíció tekintetében. Pontszáma alig jobb, mint a cseh érték. 

1. táblázat. Eltérések az általános pozíciót meghatározó pontszámban

 Magyarország kapcsán azt is fontos megemlíteni, hogy 2008-2012-höz képest 2022-ben a vizsgált 137 ország között pontértékjavulása a 6. legjobb volt: míg 2016-ban  csak a 75., 2019-ben már az 53. helyen volt.

Innen lépett előre 2022-re az 51. helyre.

Ez jó hír, a rossz azonban az, hogy ez a felzárkózás lassú volt ahhoz, hogy pozícióját érdemben javítani tudja. Az 51. hely 2022-ben az EU-ban csak a 24. helyre elég. Csak Portugáliát, Görögországot és Bulgáriát előzzük meg. Nézzük meg, mely területen kellene jelentős előrelépést elérnünk.

1. táblázat. A V4-ek és néhány további ország pozíciója az egyes vizsgált területek szerint

Forrás: World Happiness Report 2023

A táblázatból a következő összefüggéseket olvashatjuk ki:

• az általános pozíció szerint Magyarország sereghajtó
• a V4-ek között a legjobb helyzetben Csehország van
• a gazdasági teljesítmény tekintetében Csehország vezet, de a különbségek a V4-ek között nem jelentősek, viszont a többi országhoz képest a V4-ek jelentős lemaradásban vannak
• a magyar pozíciók között nagyok az eltérések: legjobb helyezésünket a közösségi hálóra, vagyis arra értük el, hogy van-e hova fordulnunk segítségért, ha bajba jutunk. Ezen a területen a vizsgált 137 ország között az előkelő 11. helyen vagyunk, megelőzve a táblázatban lévő Németországot, Ausztriát, Svédországot, Finnországot és Lengyelországot is.
• A társadalmi felelősségvállalás, a jótékonykodás területén viszont csak a 63. vagyunk, ami a táblázatban lévő országok között a legrosszabb pozíció. Meglepő viszont, hogy ezen a területen a jó anyagi helyzetben lévő Finnország és Németország is gyengén teljesít (42. és 34. hely)
• az egészségi állapot tekintetében a V4-ek rosszul teljesítenek. Közöttük a legrosszabb pozícióban Magyarország van.
• A korrupció mértékére a nagyobb számok jelzik a jobb pozíciót. Azt látjuk, hogy a V4-ekben a „korrupció érzékelése” erős, legrosszabb pozícióban Szlovákia van.
• A magyar helyzet viszont – az elemzők szerint – a csehnél és a szlováknál is jobb. A fejlettebb országok pozíciója messze jobb, mint a V4-ké. Ennek a felmérésnek azonban gyenge pontja, hogy összevonja a kormányzati és a céges korrupciót, pedig a kettő más és más szempontból fontos. Ily módon az országok közötti összehasonlítás sem teljesen megbízható, hiszen nyilván más következtetés vonható le abból, ha az egyik országban a kormányzati, a másikban az üzleti életben erőteljesebb a korrupció. Persze azt is hozzátehetjük, hogy a kétféle korrupció nyilván nem független egymástól.
• Magyarország legrosszabb, 88. helyezését az életesélyekre érte el. Ez a mutató azt vizsgálja, hogy milyen munka- és előrejutási lehetőségei vannak az embereknek. Rossz helyezésünk valószínüleg összefüggésbe hozható a jól fizető, minőségi munkalehetőségek alacsony és az összeszerelő munkák magas arányával. 

Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy bár az elemzés nem statisztikai alapokra, hanem úgynevezett minőségi kutatásra, vagyis kérdőíves felmérésre épül, ez nem csökkenti fontosságát, mivel a felmérés reprezentatív mintán történik. A legfontosabb tanulság az, hogy attól még, hogy egy ország „pörgeti” a GDP növekedését, az emberek nem lesznek feltétlenül boldogabbak sőt, ha ez környezetszennyező, a munkavállalók egészségét veszélyeztető cégek betelepítésével történik, akkor életminőség csökkenés következik be, ami a boldogságszintet is csökkenti. Ferenc pápát idézve, „ez a gazdaság akár ölhet is”.

A felmérésből kiderült, hogy a boldogságszintre jó hatással van a megbízható és hatékony állami működés, a közpénzek felelős hasznosítása, az alacsony korrupciós szint, valamint a jó egészségügyi és oktatási szolgáltatások. Jót tesz neki továbbá, ha az emberek fejleszteni és hasznosítani is tudják képességeiket, ha vannak jó minőségű munkahelyek. Végül az olyan társadalmi jellemzők, mint az erkölcsösség, etikusság és erős társadalmi felelősségérzés, - vagy ahogy arról Arisztotelész írt - az erényes, etikus élet még gyengébb anyagi körülmények között is javítja a boldogságérzést.

Éppen ezért, ahogyan a kutatók fogalmaznak, nem elég, ha a kormányok döntően a GDP bármely áron való növelésével foglalkoznak. Legalább annyira fontos az is, hogy a társadalom boldogságszintjét emeljék.