Kijött az uniós inflációs rangsor - mutatjuk hol állunk
ElemzésekMegjelentek az eurózóna előzetes októberi inflációs számai. Az infláció tovább robogott októberben, mely az eurózónában átlagosan meghaladta a 10 százalékot. A magas árdinamikáért döntően az energiaárak jelentős éves alapú emelkedése felelős. Az energiaárak több mint 40 százalékkal ugrottak meg egy év alatt. Emellett az élelmiszerek 13 százalékot meghaladó drágulása is érdemben megemeli a fogyasztói árindexet. Magyarországon azonban még így is kétszer akkora az inflációs mutató, mint az eurózónában.
Az eurostat előzetes adatai alapján 10,7 százalékkal emelkedtek októberben a fogyasztói árak az eurózónában. Az energiaárak több mint 40, az élelmiszerárak több mint 13 százalékkal ugrottak meg.
Előbbi a háborúra és a szankciós politikákra, utóbbi többek között az elmúlt 500 év legnagyobb aszályára és az ukrajnai mezőgazdasági folyamatok akadozására vezethető vissza.
Az euróövezetben a balti államokban volt a legnagyobb a pénzromlás üteme, mely meghaladta a 20 százalékot. A rangsort Észtország vezeti 22,4 százalékkal. Franciaországban, Spanyolországban és Máltán ugyanakkor 8 százalék alatti a fogyasztói árak emelkedése.
Infláció éves alapú változása az euróövezetben, 2022 október, százalék, előzetes adatok
Forrás: eurostat, növekedés.hu
Hazai helyzet
Magyarországon szeptemberben 20,1 százalék volt az éves alapú infláció, melyet döntően az energiaárak és az élelmiszerárak megugrása okozott. A hazai élelmiszerinfláció elérte a 35 százalékot.
Magyarországon az idén az MNB várakozásai alapján enyhén tovább emelkedhetnek a fogyasztói árak.
Ennek fényében októberben enyhén 20,1 százalék felé emelkedhet a hazai infláció.
A hazai októberi inflációs számokra november 9-én derül fény.
Az infláció az év vége, jövő év eleje magasságában tetőzhet. A fogyasztói árak ugyanakkor az idén és jövőre is 14-13 százalékot tehetnek ki éves átlagban. Az árdinamika 2023 második felétől csökkenhet idehaza gyorsuló ütemben.
