Kína exportja a várakozásokat felülmúlva nőtt a közel-keleti feszültségek ellenére

Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen február végén indított háború új kockázatként jelent meg Kína gazdasága számára, bár a kereskedelme eddig úgy néz ki, hogy átvészeli a zavarokat.

A távol-keleti ország exportja áprilisban 14,1%-kal, míg májusban 19,4%-kal (376,78 milliárd dolláros értékre) emelkedett

az előző év azonos hónapjaihoz képest, ami jóval meghaladja a Bloomberg felmérésén alapuló 8,4%-os előrejelzést. Emellett fontos fejlemény, hogy

az Egyesült Államokba irányuló szállítmányok májusban közel 35,4%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, ami a 2021 márciusa óta mért legmagasabb növekedés.

A háború fellendíti a zöld exportcikkek, például a napelemek és fotovoltaikus eszközök, elektromos járművek, a lítiumion-akkumulátorok és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiai termékek iránti keresletet, ami megvédi Pekinget a közel-keleti fegyveres konfliktus közvetlen sokkhatásaitól. Fontos azonban hozzátenni, hogy

bármilyen globális gazdasági visszaesés feltehetően gyengítené az export iránti keresletet.

A kínai export volumenének változása 2026-ban (milliárd amerikai dollár)

Belső gazdasági kihívások

A The Atlantic elemzése szerint a távol-keleti ország gazdasága vergődik. Problémák tapasztalhatók több különböző területen is:

• a magánberuházások és a fogyasztói kiadások visszaestek,
• az ingatlanárak zuhannak,
• a munkahelyekért folytatott verseny kiélezett.

További gondot okoz, hogy

a kínai elnök ipari programjai túl sok gyári beruházást ösztönöznek, amelyek korántsem nyereségesek,

nem beszélve arról, hogy a fennmaradásuk érdekében még több állami támogatásra van szükség. Ez elvonja a forrásokat a jóléti programoktól, és a kínai emberek életminőségére is negatív hatással van.

A bírálók szerint tehát

az ország vezetése nem az emberek körülményeinek javítására törekszik, hanem inkább arra, hogy egyeduralkodóvá váljanak a különféle stratégiai iparágakban.

Emelkedő infláció

Kína nagykereskedelmi árai közel négy éve a leggyorsabb ütemben emelkedtek májusban, amit az iráni háború miatti megugró nyersanyagárak és a mesterséges intelligencia beruházási fellendülése hajtott.

A termelői árindex 3,9%-kal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest, ami 2022 júliusa óta a legmagasabb érték, meghaladva a közgazdászok 3,8%-os előrejelzését és az áprilisi 2,8%-ot.

A fogyasztói árak májusban 1,2%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, elmaradva a közgazdászok 1,3%-os növekedésre vonatkozó becslésétől. Havi összevetésben a fogyasztói infláció 0,1%-kal csökkent áprilishoz képest. A benzin fogyasztói ára pedig 23,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva.

Kína – infláció és árindex (május)

Mégsem olyan súlyos az energiaválság

Kína stratégiai olajkészleteivel és a megújuló energiaforrások diverzifikált keverékével tompította az energiaválság legsúlyosabb hatásait.

A világ legnagyobb olajimportőre az iráni háború kitörése után, április hónapban közel 20%-kal csökkentette nyersolajimportját. Májusban ez az arány már elérte a 29%-ot, ami összesen napi 7,8 millió hordót jelentett.

Ennek elsődleges oka, hogy a kínaiak utazási szokásai fokozatosan átalakulnak. Példának okáért

a vasúti utazások száma az elmúlt hónapokban körülbelül 10%-kal növekedett,

emellett a villamosított pályákat (pl. metró) is egyre többen veszik igénybe.

Mindez azt mutatja, hogy

az ázsiai ország kevesebb olajjal is képes működni, amihez hozzájárul az is, hogy a világ legnagyobb elektromosjármű-flottájával rendelkezik.

Ha továbbra is ezek a tendenciák érvényesülnek, akkor az felgyorsítja az üzemanyag-felhasználás csökkenését, és jelentős következményekkel jár a globális olajkeresletre. Erre reflektált az S&P Global elemzője, Minmin Hu is, aki elmondta, hogy

a COVID-időszak alatti üzemanyag-fogyasztás csökkenése a mobilitási korlátoknak volt köszönhető,

viszont most spontán módon csökken a kereslet.

Kína exportvezérelt gazdasági modellje rövid távon ellenállónak bizonyult a közel-keleti konfliktus okozta sokkokkal szemben.

A zöldipari és high-tech termékek – különösen az elektromos autók, akkumulátorok és napelemek – továbbra is a kínai növekedés fő motorjai.

Továbbá fontos fejlemény, hogy az energiafüggőség fokozatos csökkenése stratégiai előnyt biztosíthat Peking számára a globális energiapiaci turbulenciák idején. A belső gazdasági problémák (pl. gyenge fogyasztás, csökkenő életszínvonal) viszont hosszabb távon korlátozhatják a növekedést. A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogy a kínai gazdaság képes-e fenntartani az áprilisban és májusban produkált exportteljesítményét egy esetleges globális lassulás közepette.