Peking még időben felkészült az olajválságra – A drágulás megállt a kínai határnál
EnergetikaMíg egyes országok súlyos energiaellátási nehézségekkel küzdenek, Kína eddig viszonylag sértetlennek tűnik, köszönhetően annak a több éves felkészülésnek, amelynek célja az ázsiai óriás energiaellátásának megerősítése és a külföldi függőség csökkentése volt.
Kína az elmúlt években hatalmas mennyiségű olajat halmozott fel, 1,3 milliárd hordó stratégiai nyersolaj-tartalékkal rendelkezik, ami több hónapra elegendő. Emellett Peking gyorsan fejlesztette a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kapacitását is, beleértve a nap-, a szél- és a vízenergiát, támogatva az esetleges zöld átállást.
Növekvő függetlenség és önálló út
Ennek következtében Kína finomított olaj-, dízel- és benzinigénye két egymást követő évben is csökkent, ami mérsékelte az ország függőségét az olaj importtól. A jelek szerint az ország olaj- és gázigénye elérhette a csúcspontot. Peking nemcsak felkészítette a saját energiaágazatát az esetleges sokkokra, hanem számos kritikus fontosságú ásványi anyag kitermelésében és finomításában vezető szerepet tölt be, illetve az elektromos járművek és akkumulátorok egyik fő gyártójává vált.
Kína az elmúlt években egyre önellátóbbá vált. Ezzel párhuzamosan Peking a közép-ázsiai, energiaforrásban gazdag országokkal kiszélesítette a kapcsolatait és új közlekedési-logisztikai folyosókat alakított ki, részben az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés részeként.
Peking alaposan betárolt
A Hormuzi-szoros lezárása óta Kína sok más országnál ellenállóbbnak bizonyult az energiaellátás kezelésében, miközben több más ázsiai ország, például Vietnam és a Fülöp-szigetek súlyos olaj- és üzemanyaghiánnyal küzd – írja az OilPrice.
Kína nem lenne teljesen önellátó az energiaforrások biztosítása terén, hiszen továbbra is olajszükségletének háromnegyedét, valamint gázigényének nagy részét importból fedezi. A kínai olajimport tavaly nőtt, mivel nagy mennyiségű kedvezményes nyersolajat vásárolt az ország Iránból és Oroszországból és a kormány ekkor a nyersolajimportjelentős részével a készleteket növelte.
Annak ellenére, hogy a zöld átállás érdekében Kína már korábban ígéretet tett a szénfüggőség csökkentésére, Peking átmenetinek nevezett megoldásként még a szénre támaszkodik az olajimport-függőség csökkentése érdekében.
Zöld nyitás atomenergiával
A vegyi anyagok előállításához felhasznált szén mennyisége Kínában a 2020-as 155 millió tonnáról 2024-re 276 millió tonnára nőtt. Ezért egyelőre a szén folyamatos használata segít az ország önállóvá válásában és az iparág fejlesztésében. Kína a műtrágya globális kínálatának körülbelül egyharmadát adja, amelynek nagyjából 80 százaléka szén felhasználásával készül. Így miközben a globális műtrágyaárak az iráni háború kezdete óta emelkednek, a kínai hazai termelés ára stabil maradt.
Fontos fejlemény az is, hogy e hónap elején Hszi Csin-ping kínai elnök a közel-keleti konfliktus miatt egy új energiarendszer gyorsított tervezését és kiépítését szorgalmazta, amiben hangsúlyosabb szerepe lesz a vízenergia-fejlesztésnek és az ökológiai védelemnek, valamint az atomenergia biztonságos bővítésének.
