Kína szédületes iramban építi a tengeri Selyemutat

Elemzések2019. feb 12.Növekedés.hu

A kínai gazdaság hosszú évek óta tartó kiugróan gyors gazdasági bővülése miatt a csendes-óceáni térségben soha nem látott mértékben megnövelte a befolyását. Az USA, Ausztrália, India és Japán alkotta úgynevezett Quad-csoport próbálja ezt ellensúlyozni.

A távol-keleti ország terjeszkedését az Egyesült Államokkal a múlt év eleje óta kereskedelmi háborúval próbálja lassítani, a németek pedig jogszabályokkal igyekeznek útját állni a német technológiai vállalatok kínai tulajdonba kerülését. De a közvetlen szomszéd, és az utóbbi időben szintén szépen fejlődő India is tart Kína terjeszkedésétől, különösen, mióta a távol-keleti ország az Egy övezet, egy út kezdeményezés keretében sorra építi ki az Európába vezető kereskedelmi útvonal mentén gazdasági és hadi támaszpontjait.

Ennek eszköze sok esetben a felvásárlás, ahol ez nem megy, ott hitelnyújtással, majd a fizetésképtelenné váló adós vagyonának, például egy-egy kikötő felvásárlásával jutnak geopolitikailag fontos objektumokhoz.

Hogy milyen jelentős és szerteágazó a kínai terjeszkedés, azt jól illusztrálja, hogy a csendes-óceáni szigetvilágban – Mikronézia, Melanézia és Polinézia – is hasonló eszközöket alkalmazva igyekszik az eddig a térséget uraló Ausztráliát háttérbe szorítani. Annak ellenére sikereket ér el a térségben, hogy

az USA vezetésével Ausztrália, India és Japán 2007-ben létrehozta a Négyoldalú Biztonsági Párbeszédet, angol rövidítéssel Quadot, amelynek célja Kína hatalmának ellensúlyozása a csendes-óceáni térségben.

A kezdeményezés később szinte teljesen elhalt, majd másfél évvel ezelőtt új életet leheltek az együttműködésbe, de az mégsem működik hatékonyan, mert az USA kivételével az összes tagország annyira függésben van a kínai gazdasággal, illetve piaccal, hogy nem mernek határozottan fellépni a távol-keleti országgal szemben.

A csendes-óceáni szigetvilágban zajló folyamatok a Trend FM rádióban is szóba kerültek, ahol Csenger Ádám, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány kutatója beszélt a kialakult helyzetről. A műsorban elhangzott, hogy a térség ugyan hagyományosan Ausztrália érdekszférájának számít, az utóbbi években azonban Kína befolyása a régióban egyre látványosabban nő, így Ausztrália magától értetődő vezető szerepe megkérdőjeleződött. Erre válaszul Ausztrália ellenlépéseket tesz.

Az ausztrál Lowy Institute becslése szerint Kína 2006-2016 között közel 1,8 milliárd USD támogatást nyújtott a csendes-óceáni térségnek, aminek mintegy 70 százaléka kedvezményes kölcsön lehetett.

Ezen a kínai kölcsönök azzal a veszéllyel járnak, hogy az – alapvetően külföldi tőkére szoruló – országok nem tudják visszafizetni, illetve nem megfelelően használják fel őket.

Az erősödő csendes-óceáni kínai jelenlét miatt Ausztrália lépéseket tesz a kínai befolyás ellensúlyozására: többek között vállalta egy tengeralatti internetkábel lefektetését a Salamon-szigetek, Pápua Új-Guinea és Ausztrália között – kiütve ezzel a nyeregből a Huaweit –, továbbá egy Amerikával közös haditengerészeti támaszpont létrehozásáról is döntött a Pápua Új-Guineához tartozó, stratégiai fekvésű Manus-szigeten. Az ausztrál kormány tavaly novemberben meghirdetett egy új tervet is, amely Ausztrália és a csendes-óceáni szigetvilág kapcsolatainak szorosabbra fűzését célozza. Ennek keretében többek között rekordméretű, 970 millió USD támogatást ígért a térségnek, valamint egy új, 1,4 milliárd USD-os infrastrukturális alap létrehozására is ígéretet tett. Ezen túlmenően öt új diplomáciai képviselet megnyitását is bejelentették, továbbá egy, eddig három szigetországra kiterjedő ausztrál munkaprogram további három országra – majd fokozatosan valamennyi térségbeli szigetországra – való kiterjesztését is megígérték.

Ausztráliának mindazonáltal nem lesz könnyű befolyásának megőrzése és növelése, hiszen a csendes-óceáni szigetvilág országai rengeteg hitelt kaptak az elmúlt időszakban,

így nem sok kapacitásuk maradt további hitelek felvételére, az ausztrál kölcsönök tehát nem feltétlenül bizonyulnak majd vonzónak. Ausztrália hitelességét a térségben pedig ronthatja, hogy a csendes-óceáni szigetországok időnként úgy érzik, a kontinensnyi ország lekezelően bánik velük. Bizonyos területeken – például a klímaváltozást illetően, amely kiemelten fontos a tengerszint emelkedése miatt létükben is veszélyeztetett országok számára – pedig szóban ugyan sokat vállal Ausztrália, a gyakorlatban azonban ezek nem valósulnak meg.

SIKERSZTORIK
Richard Branson: a mindennapi sportolás készít fel a sikerekre
Branson szerint egy nap nem múlhat el sport nélkül. Napi kétszer teniszezik, illetve emellett minden nap 40 percen át súlyt is emel. A Bloomberg legfrissebb adatai szerint a 2000-ben lovaggá ütött angol üzletember 5,3 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik.
Siker2019. ápr 20.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.