Kinek a munkáját veszik el majd a robotok? Rengeteg területet érint a "gépi értelem" térnyerése

A technológia haladás gyakorlatilag mindig rengeteg félelemmel járt együtt, és felmerült az a gondolat, hogy mennyi munkahelyet fog megszüntetni. Csak később fogalmazódtak meg azok a felvetések, hogynemcsak megszüntetnek, hanem új munkahelyeket is teremtenek az újabb és újabb ipari forradalmi szakaszok.

Két szélsőséges elgondolás övezi az új technológiák megjelenését. Felmerül az az elképzelés, miszerint az egyszerű fizikai munkát fogja jobban eltörölni az új technológia és a mesterséges intelligencia, vagy pedig éppen az ellenkezője, a szellemi munka kerülhet veszélybe.

Azt gondolom, hogy az egyszerű fizikai munkát az automatizálás fogja leginkább érinteni. Ezért azok az országok, amelyekben jellemző az összeszerelés, azok nyilván nagy gondban lesznek, ha ezeket az összeszerelő sorokat automatizálni fogják. A  szellemi munkánál sokkal inkább a tudás megnövelésére van szükség, így több lehetősége fog nyílni a munkavállalónak. Ráadásul nemcsak a tudáslehetőség jelenik meg, hanem a viselkedéslehetőség is, tehát a munkavállalónak növelnie kell az alkalmazkodóképességét, és a rugalmasságát.

-elemezte az új technológia kihívásait és lehetőségeit Csath Magdolna, az MTA doktora, a Nemzeti Versenyképességi Tanács korábbi tagja, az MKT Innovációs Szakosztályának alelnöke.

Az Európai Uniónak különösen fel kell készülnie a kihívásokra, mert a legfrissebb IMF elemzés szerint az EU-ban a munkahelyek több, mint 50 százalékát is érinthetik a technológiai változások. Ezt a strukturális problémák magyarázzák, mert egyes EU-s országok gazdaságaiban nagy arányt képviselnek az olyan területek, amiket erőteljesen fog érinteni a technológiai változás.

A digitalizáció és a globalizáció leginkább az alacsony hozzáadott értékű munkákat veszélyezteti. Az OECD országokban rengeteg olyan munkakör és foglalkozás van, Magyarországon ilyen például egy műhelyiskolai kimenetel, ahol előre tudható az, hogy a munkavállaló egy törékeny pályafutással fog szembenézni.

-hívta fel a figyelmet a digitalizáció által veszélyeztetett foglalkozásokra Borbély-Pecze Tibor Bors, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) alelnöke, az MPT Pályaorientációs Szakosztályának elnöke.

Az Eurostat adatok aláhúzzák, hogy az új technológiák használatában nem jár a világ elsők között az Európai Unió. A legfrissebb statisztikák szerint 2023-ban az összes EU-s cég 8 százaléka használt valamilyen AI technológiát. Ezen belül a magyar adatok még gyengébbek, csupán a vállalatok 3,7 százaléka használt valamilyen mesterséges intelligencia megoldást.

Magyarországon a felsőfokú képzettségűek 83,5 százaléka rendelkezik alapvető digitális képességekkel, míg az alacsony képzettségi szintűek csupán 33 százaléka rendelkezik hasonló tudással.

A digitális munkahelyeken egyszerre lesz szükség analitikus és kreatív gondolkodásra, emellett elvárásként jelenik meg a munkavállaló rugalmassága, folyamatos tanulási képessége, motiváltsága és minőségorientáltsága is.

A tanácsadás és az oktatás területén is új lehetőségek nyílnak. Ugyan az Európai Unióban a szervezeti rendszereket még nem érintette annyira az új technológiák alkalmazása, de számíthatunk új vezetési-szervezési megoldásokra.

A karrier-tanácsadás irodalmában az 1990-es évek, azaz a globalizáció felerősödése óta, megjelent a pálya-alkalmazkodás fogalomrendszere. Az egyik oldalról azzal nézünk szembe, hogy van egy dinamikusan változó foglalkozási szerkezet. Ezzel szemben állnak olyan pályaválasztási döntések, amiket évtizedeken át kell működtetni. Ezért megjelenik az a problémakör, hogy mennyi pályaváltás, karrierváltás, és pályakorrekció fog megjelenni egy ember életében.

-számolt be a karrier-tanácsadás új kihívásairól Borbély-Pecze Tibor Bors.

Az új technológiák foglalkoztatottságra gyakorolt hatásairól szóló teljes előadást az alábbi linken tekintheti meg.