Kisebb lenne az infláció, ha eurónk lenne?

A balti államokban a legmagasabb az infláció

A legmagasabb, 20 százalékos inflációt Észtországban mérték májusban, ez a magyar szint közel duplája, ha az MNB által előre jelzett 10,5 százalékot vesszük alapul májusra. Litvániában és Lettországban 16-18,5 százalékos volt a drágulás, Szlovákiában pedig 11,8 százalék. Mindegyik országban euróval fizetnek, és az euróövezeti infláció rekordszintre emelkedett májusban. A balti államok pénzromlása mutatja, az energia és élelmiszerárak mellett a béremelések gyors üteme hajtja fel az inflációt.

2022. májusi inflációs adatok; Forrás: Eurostat

A bérfelzárkózás is emeli az inflációt

A közel 400 forintos forint-euró árfolyam mindenképp emeli a hazai inflációt az importtermékeken keresztül, de az euróövezetben is rekordmagas inflációt mértek májusban. A májusi adatok azt mutatják, hogy az eurózónához tartozó számos tagállamban a magyarországi inflációnál jóval magasabb volt a pénzromlás üteme – derül ki az Eurostat jelentéséből.

Eszerint a hazai 10,7 százalékos májusi inflációnál gyorsabb a drágulás a balti államokban, de Szlovákiában, Görögországban, továbbá a belgiumi és a holland inflációs ráta csak alig maradt el a hazaitól.

A balti államokban mért kiugró infláció egyik oka a szolgáltatások árának emelkedése, elsősorban az energiaárak drágulása révén, de nagy felhajtó erőt jelentett a bérfelzárkózás is.

Észtországban mérték a legmagasabb 20,1 százalékos inflációt májusban, de a három balti állam már hónapok óta az inflációs lista elején helyezkedik el.

Az uniós inflációs lista végén – Málta mellett - Franciaország és Olaszország helyezkedik el, mindhárom országban nagyon gyenge volt a béremelkedés mértéke, mert a turizmus több mint két éves kiesése, és a nemzetgazdaságon belüli nagy aránya a mai napig érzékelteti hatását. A lakosság elkölthető likviditása csökkent, így az infláció elszabadulását a vásárlások enyhébb ütemű növekedése mérsékelhette a leginkább.

A forint árfolyam csupán egy százalékpontért felel

A hazai inflációban megjelenik a gyengébb forint-árfolyam, ez azonban csak egy százalékpont körüli emelkedésért felel az inflációs mutatóban.

A különbség most leginkább a kamatszintben mutatkozik: nálunk már 5,9 százalék az alapkamat, ami elemzői várakozások szerint 8 százalék körül alakulhat év végén, miközben az euróövezetben továbbra is nagyon alacsony, nulla százalék körüli az alapkamat, és az első szigorítás mértéke is mindössze 25 bázispont lehet az Európai központi Bank eddigi jelzései szerint.

Nagy áldozatokkal járna az önálló monetáris politika feladása

Az euró hazai bevezetése nyilvánvalóan csak akkor érné meg, ha a csatlakozáskor a magyar gazdaság kellőképp versenyképes állapotban, felkészült lenne, és számunkra előnyös árfolyammal zajlana le a közös valuta átvétele.

A koronavírus utáni helyreállítási programok ismét megmutatták, hogy az önálló monetáris politikáról való lemondás nagy áldozatokat követelne, mert válságok esetén csökkentené a mozgásteret.

Politikai szándék is, nem csak gazdasági döntés

A közgazdasági döntés mellett egy politikai szándék is az euró bevezetése – hívja fel a figyelmet a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányában Palánkai Tibor, Benczes István és Kollai István.

Mint írják, az euró bevezetésével kapcsolatban végsősoron az a perdöntő szempont, hogy akarja-e a magyar kormány az eurót, vagy sem. Az uniós közös valuta ugyanis nemzetstratégiai kérdés is. Hazánk gazdasági fejlődése alapvetően lehetővé tehetné az euró bevezetését, ám arra jelenleg sem rövid, sem középtávon nincs kilátás.

A 2010-es évtized közepére, második felére világossá vált: hiába a javuló makrogazdasági környezet és teljesítmény, a magyar gazdaságvezetés az euróátvételt is elsősorban szuverenitási kérdésként értelmezi – olvasható a tanulmányban.

Mindemellett természetesen folyamatosan napirenden van a politikai vitában a monetáris unióhoz való csatlakozás.

Az euró bevezetése mellett állást foglalók rendszerint azzal érvelnek, hogy az euró bevezetése a gazdasági környezet stabilitását és kiszámíthatóságot eredményez. Emellett  az euróövezetben lévő uniós tagállamok integrációjának a mélysége jelentősen elszakadhat a monetáris unión kívüliekétől. Mindez oda vezethet, hogy a rájuk váró esetleges kockázatokat egyre inkább különbözőképpen lehet megítélni. Ez adott esetben azt jelenti, hogy a közös valuta bevezetése lehetőséget ad ugyan egy EU-n belüli aszimmetrikus sokkra, de meg is védhet az EU-n kívüli aszimmetrikus sokkoktól.

Fontos azonban kiemelni, hogy a tanulmány is felhívja rá a figyelmet, hogy jól meg kell választani az eurózónához való csatlakozás időpontját. Mint írják az egyik, az euró bevezetéséről szóló vita során Ludovít Ódor – a szlovák jegybank korábbi vezető munkatársa és az akkori szlovák miniszterelnök, Iveta Radičová tanácsadója – ismertette a szlovákiai tapasztalatokat és kiemelte az időzítés fontosságát: például azt, hogy nehéz az euróövezeti csatlakozást inflációs nyomás mellett levezényelni.

A jelenlegi sokk ellen nem véd az euró

A jelenlegi helyzet ezt tökéletesen alátámasztja és jól mutatja, hogy inflációs környezetben valóban kockázatokat hordoz az euró használata. Összességében ráadásul mint azt a balti államok aktuális helyzete mutatja, a jelenlegi sokkhelyzet ellen nem nyújt feltétlen védelmet a közös valuta és hasznos, ha egy ország önálló monetáris politikát folytathat.