Kivonjuk a műanyagot, erre óriási lett a papírhiány
ElemzésekA jelek arra utalnak, hogy folytatódik a tendencia, amelyről már tavaly október óta beszélnek papíripari szakértők. A könyvkiadók, a csomagolóanyag, háztartási és egészségügyi gyártók egyöntetűen arról számolnak be, hogy a tavalyi jelentős, 20 százalékos áremelkedés után a papírhiány marad, de az árak tetőzhettek. Peller Katalint, a Nyomda- és Papíripari Szövetség ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
A több szektorban kritikus helyzet nem véletlenül alakult ki, s ez öt pontban összegezhető:
1. A koronavírus-járvány idején ugyanis, amikor szinte teljes egészében leállt a gazdaság, a fakitermelés is zuhanni kezdett, ezért a papírgyárak is szabadságra küldték munkavállalóikat. Az újraindítás pedig nem megy gyorsan, hiszen non-stop üzemekről van szó, ahol alaposan meg kell fontolni a gyártás beindítását, mert hatalmas veszteséget jelent, ha bármely okból ismét le kell állítani a termelést.
2. Ezzel párhuzamosan a klíma-, illetve a környezetvédelemre figyelemmel egyre erőteljesebb kampány indult a műanyag csomagolóanyagok, és általában a műanyagok felhasználásának csökkentésére.3. A logisztikai láncok – szintén a koronavírus-járvány hatására – szakadozottá váltak, időnként teljesen le is álltak.
4. Mindezen tényezők együttesen magyarázzák a mostanra kialakult papírhiányt, a papírtermékek iránti megemelkedett keresletet, illetve a drágulást. A fakitermelés jelentős csökkenése adja az alapot, vagyis a papírgyártás legfontosabb alapanyagát jelentő cellulóz hiányát. Ezt fejeli meg, hogy voltak gyárak, amelyek a válság hatására végleg leállították a termelést. Ezek termelésből való kiesését nem lehet hetek, sőt hónapok alatt sem pótolni, hiszen évek alatt lehet csak felépíteni egy papírgyártó üzemet.
5. Ebben – a papírgyártók és felhasználók számára – kifejezetten kritikus helyzetben került sor az energia és az üzemanyag árak drasztikus emelkedésére
az elmúlt félévben, amely végiggyűrűzött az egész európai gazdaságon, és tovább emelte az amúgy is egekben járó papírárakat.
- A pandémia okozta leállások következtében jelentősen drágult a legfontosabb papíripari alapanyag, a cellulóz, de a papíráremelkedésben komoly szerepe van a szállítási és energiaköltségek drasztikus növekedésének, valamint a papírgyárak visszametszett kapacitásának. Reménykeltő azonban, hogy lassan talán vége van az áremelkedési ciklusnak – nyilatkozta a Növekedés.hunak Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség ügyvezető igazgatója.
Az egekbe emelkedett papírárak hátteréről kifejtette: összetett globális hatások állnak az áremelkedés mögött. Az egyik tényező, hogy a cellulóz tavaly drasztikusan megdrágult, ami maga után vonta a nyomdaipari és az irodai papírtermékek árának jelentős növekedését. Szintén jelentős szerepe van az áremelkedésben, hogy a szállítási költségek egy év alatt három-négyszeresükre emelkedtek. Ezt fejelte meg, hogy az elmúlt bő félévben elszabadultak az energiaárak is, ami szintén emelte a gyártási költségeket. Végül az is az erősítette az áremelkedés tempóját, hogy a papírgyárak visszanyesték kapacitásaikat.
Hozzátette: egyébként is vannak tervezett leállások a papírgyárakban, amikor karbantartási és egyéb feladatokat végeznek, a pandémiát követően azonban sok üzemben csökkentett kapacitással indult újra a termelés. Ez részben az alapanyag hiánynak, illetve drágulásnak köszönhető, de gyanítható, hogy emögött azért piacvédelmi megfontolások is voltak. Erre utal az is, hogy a papíripar a világban mindenhol együtt mozdul.
A Magyarországon működő papírgyárakkal kapcsolatban aláhúzta: a nyomdaiparban használt papírt egyáltalán nem gyártanak hazánkban, a csomagolóiparban használt karton termékeket és egészségügyi papírokat viszont igen.
A papírhiány miatt megváltozott piaci helyzetről, a vevők helyzetének romlásáról hangsúlyozta: valóban ezt a folyamatot láttuk tavaly. A piac többszereplős. Egyrészt vannak a papírgyárak, aztán a nagy- és kiskereskedők, és sor végén a felhasználók, például a nyomdaipar.
A kisebb mennyiségben rendelkezésre álló és a drágább papírt kvótázni kezdték a nagykereskedők. Az idei év első negyedére a megrendelt mennyiséget igazolták vissza, a második negyedévben viszont már csak jelentősen csökkent mennyiséget. Ugyanakkor a nagyobb felvevőpiaccal rendelkező országok több papírt kaptak. Persze az is igaz, hogy a hírek hallatán sokan pánik felvásárlásba kezdtek.
Az áremelkedésekről szólva Peller Katalin elmondta: tavaly novemberi felmérésük 15-20 százalékos költségnövekedést mutatott,ami jelentősnek mondható, hiszen a kétezres évek elején tapasztalt és jelentősnek tartott áremelkedése is mindössze 5-8 százalékos volt.
- Olyan volatilis a piac, hogy a papírgyárak még tájékoztató árat sem tudnak mondani, így mindig az éppen élő napi áron lehet szerződni velük. Ez azoknak a vállalkozásoknak jelent komoly gondot, amelyek közbeszerzésen indulnak - tette hozzá Peller Katalin.
Hiszen például a választásra készülődve nagy mennyiségű szavazólapra és egyéb propaganda anyagra kell hónapokkal előre szerződni úgy, hogy fogalmuk sincs, a hónapokkal később esedékes szállításkor mennyi lesz éppen a papír ára.
- Ezért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordultunk, hogy valamiképpen kezelni lehessen ezt az anomáliát - tette hozzá.Az ugyanakkor reménykeltő, hogy a múlt év végén, ha csak minimálisan is, de csökkent a cellulóz ára, a grafikai papír ára pedig stagnált.
Ezért idén januárban az jelenthet komoly gondot, hogy Európa és a világ egyik legnagyobb grafikai papír előállító vállalkozásánál, a finn UPM-nél sztrájkra kerülhet sor, ami ismét ellátási gondokat generálhat - hangsúlyozta Peller Katalin.
