KKVHÁZ: a járvány miatt a kkv-k negyede katasztrofális helyzetbe került

Mekkora a kkv szektor súlya a hazai gazdaságban?

A magyar vállalati szektorban megközelítőleg 600 ezer vállalkozás működik, melynek 93 százaléka kis és középvállalkozás, 91 százalékuk pedig mikro vállalkozás. A hazai GDP-nek mintegy 50 százalékát a kkv szektor, 17,5 százalékát a mikro vállalkozások realizálják.

A mikro vállalkozások súlya tehát jelentős, ez a szegmens nagyságrendileg egymillió munkavállalót foglalkoztat. A kis és középvállalkozások együttesen sem adnak ennyi embernek munkát. Egy mikro vállalkozás átlagos árbevétele nagyságrendileg 20-25 millió forint évente.

Mekkora szeletet képviselnek a járvány által leginkább sújtott ágazatok?

Azok a vállalkozások sínylették meg a legjobban a járványt, amelyek olyan szolgáltatásokat és termékeket kínálnak, melyek könnyen elhagyhatók, azaz nem tartoznak az alapvető fogyasztási cikkek közé.

Ezenfelül a turisztikai ágazatot kell kiemelni, mely gyakorlatilag a világ fogyasztására volt optimalizálva. A nemzetközi turizmus leállása komoly sokkot jelent a szektornak. Különösen Budapesten drámai a helyzet.

Azt látni, hogy a koronavírus miatt a kkv-k 20-25 százaléka került katasztrofális helyzetbe.

Néhány nyertes szektortól eltekintve nincs olyan szegmens, ahol ne lett volna zsugorodás. A kormány a gazdaságvédelmi intézkedéseivel elsősorban ezt a 20-25 százalékos részt próbálja megmenteni.

Az állami segítség ugyanakkor ilyen hosszú távon nem kompenzálja a teljes veszteséget. Ahol nincs vállalati vagy tulajdonosi tartalék, ott a megszűnés természetes jelenség.

Ön szerint melyek a legfontosabb gazdaságvédelmi intézkedések? Mely programokat kellene mindenképpen meghosszabbítani?

A gazdaságvédelmi akcióterv máig legfontosabb intézkedése a hitelmoratórium, melyet a kormány az első lépések között vezette be.

A tartalékkal nem rendelkező vállalkozásoknak óriási segítség volt a hiteltörlesztések felfüggesztése.

Az elhúzódó járványhelyzet miatt viszont jelenleg meggyengült állapotban van a kkv szektor számottevő része. Emiatt fontos lenne a hitelmoratórium szelektív módon történő meghosszabbítása az ágazati és regionális tényezők figyelembe vétele mellett.

Az állami helységek után fizetendő bérleti díjak és a helyi iparűzési adó felének elengedése, illetőleg a bértámogatások is komoly segítséget jelentettek. Utóbbi esetében a kezdetekkor ugyan volt némi hezitálás a TEÁOR számok kialakításánál. Szerencsére a döntéshozók észrevették, hogy a kapcsolódó vállalkozások is érintetté váltak. Például egy 5 csillagos szálloda forgalmának visszaesése miatt komplett mosodák álltak le. A bérkiegészítés összességében nagy segítség, de még így is súlyos veszteségek keletkeztek a koronavírus által sújtott vállalkozásoknál.

Másfelől az új kamatmentes újraindítási gyorskölcsön is fontos eleme a gazdaságvédelmi intézkedéseknek. A kedvezményes hitel a mikro vállalati mérettartományban segít átlendülni a nehéz időszakon. A többletforrásból a vállalkozások eszközt és árut tudnak beszerezni, valamint ki tudják fizetni a bérleti díjakat.

Milyen új gazdaságvédelmi intézkedésekre lenne szükség a koronavírus harmadik hullámának tükrében? Mit mondanak a kkv-k?

A vállalatok védelme mellett az egyének védelmi is fontos.

A 2020-as számok, főkönyvi kivonatok 99 százalékban már készen vannak. A NAV adatbázisán keresztül meg lehet állapítani, hogy kik azok, akik az SZJA, nyereségadó és árbevétel vonatkozásában vesztesek. Ezáltal olyanokat is lehetne támogatni, akikre eddig még nem gondoltak.

Véleményem szerint a hitelezési programok jó kompromisszumot jelentenek. Átsegíthetik a vállalkozásokat az átmeneti nehéz időszakon, míg hosszabb távon a vállalkozások visszatörleszthetik a felvett összegeket. A jövőben is nagy segítséget jelentenének a különféle kedvezményes hitelprogramok. Főleg azon egyének és vállalkozások esetében, akik eddig nem kerültek a figyelem középpontjába.

A KKVHÁZ továbbá azt kéri a bankoktól, hogy ne a válság legmélyebb gödreinek számai alapján állapítsák meg egy vállalkozás hitelképességét. Ehelyett inkább a vállalkozások 2019-es teljesítményét vegyék alapul méltányossági alapon.

Csökkenhet-e jelentősebben a foglalkoztatottság a kkv szegmensben a járvány árnyékában? Emelkedhet-e a részmunkaidőben dolgozók aránya?

Az elmúlt időszakban rengeteg vállalkozás szűnt meg. Ezzel egy időben nem hallani vállalatalapítási boom-ról. Következésképpen meglehetősen sok munkahely szűnhet meg.

Jó eséllyel a munkanélküliség további emelkedésével és a csődök számának felfutásával kell számolni még a harmadik hullám elmúltával is.

Kedvező esetben ugyanakkor a gazdaság későbbi helyreállásakor a nyertesek felszippanthatják a felszabaduló munkaerőt.

Azt gondolom, hogy emelkedni fog a részmunkaidős foglalkoztatottság. Azok a vállalkozások, akik bajban vannak, de nem akarják elbocsátani a munkavállalóikat, kénytelenek a részmunkaidő eszközéhez nyúlni.

Meglátása szerint milyen digitális fejlesztésekre és megoldásokra lenne a legnagyobb szükség a hazai kkv szegmensben? Milyen téren azonosítható nagyobb elmaradás?

A kis és középvállalatoknál a digitalizáció nagyon előrehaladott mind a vállalatirányítási rendszerekben, mind a termelésirányításban. Ezen milliárd forintos árbevételű vállalatok már integrált vállalatirányítási rendszerrel rendelkeznek. A termelési folyamatok is digitalizáltak, azaz gyakorlatilag a távolról irányíthatók.

Nagyobb lemaradás a mikro vállalkozásoknál figyelhető meg. A digitalizálás növeléséhez esetükben nem is feltétlenül hardver oldali, hanem emberi erőforrásbeli fejlesztések szükségesek.

A mikro vállalatoknál gondot okoz az állammal való online kapcsolattartás. Emiatt az államnak az adminisztratív terheket radikálisan le kellene csökkentenie.

Nyugat-európai példák alapján léteznek olyan cégek, melyeknek lényegében nem is kell könyvelniük.

A Németországban és Ausztriában működő mikro vállalkozásoknak még a hazai KATA-s vállalkozóknál is kevesebbet kell könyvelniük.

Mely ágazatokban lehet realitás az exportra nyitás?

Elsőként jó lenne, ha a hagyományosan exportáló 10-12 ezer vállalatunk elérné a békeidőszaki termelésének értékét. Ehhez a szállítmányozásnak, a logisztikai láncoknak és a partnerországok termelésének is vissza kell állnia. A magyar export nagymértékben függ attól, hogy miként teljesít a világgazdaság. Pozitívum, hogy a német feldolgozóipar egyelőre ellenáll a járványnak, így a legfontosabb exportpartnerünk kereslete nem sérült drasztikusan.

Meglátásom szerint a mezőgazdaságban nagyon komoly tartalékai vannak Magyarországnak.

A sertésexport esetében például jól működik a hazai érdekképviselet, aminek hatására számos országban nagyobb mennyiségben befogadják a magyar sertéshúst.

A turisztikai ágazatot is tovább kell fejleszteni hiszen az is export, csak itt a kliens jön érte. Hosszabb távon jelentős hozzáadott érték keletkezhet e szegmensben.

A magyar export óriási import hányaddal valósul meg. Miközben intenzíven keressük az új exportpiacokat a világ minden pontján, célszerű lenne több olyan terméket is Magyarországon előállítani, amit jelenleg importálunk. Ez is emelné a külkereskedelmi többletünket.

A magyar kkv-k versenyképességének fejlesztésére másfelől bőven van még tér. Olyan viszont még nem volt, hogy a vállalat versenyképes, de a vezetője nem az.

A vezetők versenyképességének javítása képzéssel, információ megosztással a kkv szektor egyik legnagyobb tartaléka.

A KKVHÁZ is azon dolgozik, hogy fejlessze ezt a rendkívül fontos erősforrást.