Klímát, de honnan és milyet? 

Ha a hőmérő higanyszála harminc fok fölé kúszik, hirtelen égető szükség lesz a lakás hűtésére, a pokoli hőségben ugyanis sokan már aludni sem tudnak. Ha hirtelen csap le a kánikula, jellemzően mindenki egyszerre rohamozza meg a klímaszerelőket és az áruházakat, hogy lehetőleg tegnapra beszerezzen valamilyen hútőrendszert otthonába. 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai is azt mutatják, hogy a hűtési célú villamosenergia-felhasználás folyamatosan emelkedik, néhány év alatt több mint duplájára nőtt.

Az elmúlt napokban országszerte jelentősen megnőtt az átlaghőmérséklet, ezzel pedig egyenes arányban áll a villamosenergia-fogyasztás megugrása is - fogalmaz közleményében a MEKH, és bár a villamos energia-rendszer éves csúcsterhelései általában télen alakulnak ki, a klímaberendezések használata már nyáron is egyre nagyobb rendszer­terhelési adatokat produkál.

A tapasztalatok szerint azt követően, hogy a napi átlaghőmérséklet eléri a 24°C-ot, minden további egyfokos emelkedés plusz 90-100 MW-tal terheli a hazai rendszert. Az eddigi abszolút nyári csúcsterhelés 6814 MW volt, amit idén június 23-án mértek, 28,7°C-os átlaghőmérséklet mellett.

Betelt a klímások naptára

A klímaszerelők amúgy is zsúfolt naptára már régen betelt, és a korábbi évek tapasztalatai szerint ha hosszúra nyúlik a hőhullám, végül a boltokban is az utolsó pár darab ventilátorért tülekednek majd az izzadó vásárlók.

Pedig a kényszer hatására meghozott impulzív döntések ritkán hozzák csak meg a várt eredményt, a nyár derekán méregdrágán megvásárolt készülékek ősszel a Jófogáson, vagy a lomtárban végzik. A hűtőrendszerek terén ugyanis bőséges a kínálat, laikus szemmel nézve nagyon nehéz megtalálni a leginkább megfelelőt.

A legjobb megoldás kétségkívül egy kültéri egységgel is rendelkező, hagyományos légkondícionáló berendezés beszerzése, mivel csendesen működve képes enyhíteni a forróságot. Az viszont korántsem biztos, hogy jól járunk, ha a hétvégi nagybevásárlás közben emeljük le a polcról az első szimpatikus készüléket.

Ha egy mód van rá, mellőzzük a hipermarketekben, áruházakban árult készülékeket, érdemesebb a döntés előtt szakemberrel konzultálni, aki felméri, mekkora teljesítményűberendezésre van szükség

- hívja fel a figyelmünket Ollé Kálmán, a a Klíma-Coop Kft ügyvezető igazgatója hozzátéve, hogy rossz ötlet a megvásárolt termék házilag üzembe helyezése is, hiszen így elvész a garancia. Ráadásul ha a hozzá nem értő vásárló a szükségesnél alacsonyabb a teljesítményű légkondicionálót választ, az nem oldja meg a problémáját, ha viszont nagyobbat, akkor feleslegesen nagy áramfogyasztást generál. 

Nincs jó meg rossz klíma, azok a készülékek, amelyeket Magyarországon forgalomba hoznak, tudják azt, amit tudniuk kell, ám a választáshoz érdemes megérdeklődni, hogy az adott háznak, vagy lakásnak mire van szüksége, van, ahol például több beltéri egységet is fel kell szerelni

- mutat rá Ollé Kálmán, aki szerint szükség esetén egy másodkézből vett klíma sem lenne alapvetően rossz ötlet, legalább is abban az esetben, ha tudjuk, hogy szakember szerelte le.

Ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a bontást az esetek többségében a ház felújítását végző kőművesre bízzák, így lutri, hogy sikerül-e egy jó használt klímát kifogni. 

Az olcsóbb termék könnyen lehet pénzkidobás

A jól kiválasztott klímának egyetlen hátránya van, a meglehetősen borsos ár, amit ha meglát a vevő, kánikula nélkül is izzadni kezd. A belépő szint is százezer forint körül alakul, ha nagyobb helyiséget akarunk lehűteni vel, akkor értelemszerűen nagyobb teljesítményűt kell választani, ezek ára pedig már a kétszázezerhez közelít, és ha a hűsölés mellett a kényelem is fontos, és wifire csatlakoztatható készüléket keresünk, akkor még mélyebbre kell a zsebünkbe nyúlni.

Sokan ezt el akarják kerülni, és alternatív megoldásokat keresnek.

Itt jön képbe a mobilklíma, amelyet legtöbben jóval szerényebb ára miatt választanak - egy jól használható modellt már nyolcvanezer forintért haza lehet vinni, illetve azért, mert ennek a beüzemeléséhez nem feltétlenül kell szakembert hívni, így a beszerelési költséget is meg lehet úszni.

Ugyanakkor Ollé Kálmán szerint a mobilklíma csak azoknak való, akik pillanatnyi felfrissülésre vágynak,

mivel abban a pillanatban, ahogy kikapcsolják a készüléket, a hőmérséklet felszökik, ráadásul a működése is pazarló, mivel kiszívja a levegőt a szobából, amivel vákuumot képez, amibe a környező meleg levegő beáramlik. 

Ez azért jelentős hátrány, mivel a szerkezet kifejezetten zajos, így a használója mérlegelhet, hogy a meleg, vagy a zaj miatt akarja ébren tölteni az éjszakát.

Arról nem is beszélve, hogy

a mobilklíma jobbára egy kisebb, legfeljebb húsz négyzetméteres helyiség lehűtésére alkalmas, egy nagyobb teljesítményű készülék ára pedig már vetekszik egy hagyományos split klímáéval, így az otthon hűtésére már érdemesebb azt választani.

Mindent rásóznak a lehűlni vágyókra

Kinézetében nagyon hasonlít a mobilklímára, ám működési elvében és teljesítményében teljesen eltér tőle a léghűtő. Ez az eszköz lényegében annyival tud többet egy mezei ventillátornál, hogy lapátjai vízpárát kevernek a kifújt levegőhöz, ezzel hűsítve a szobát. Aki csak erre vágyik, nyilván elégedett is lesz vele, ám aki abban a hiszemben veszi meg a klímáknál többnyire olcsóbb, pár tízezer forintért pörgő készüléket, hogy akár egy kisebb helyiséget is lehűtsön, arra keserves csalódás vár.

Akik ilyen helyzetbe futnak bele, egy ideig különböző trükkökkel próbálkoznak, például jégakkut tesznek a vizestartályba, vagy víz helyett jégkockákkal töltik fel a léghűtőt, ám ez sem segít.

Nem csoda, hogy minden nyáron tele van a Jófogás eladó léghűtőkkel, amelyeket sokan ravaszul mobilklímaként hirdetnek meg, átverve a gyanútlan jelentkezőket.