Komoly bírság lehet a megtévesztő reklámból - Influenszerek vigyázat!

Együttesen több mint 12 milliárd forint bírságot szabott ki a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt a Gazdasági Versenyhivatal 2019-ben és 2020-ban, mely az elmúlt 5 évben kirótt azonos célú bírság (14,647 milliárd forint) durván háromnegyede.  

„Az utóbbi időben a GVH a reklámokban megjelenő valótlan vagy nem biztosan valós állítások miatt járt el a leggyakrabban”, mondta lapunknak Solt István, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa. Utóbbiak olyan állítások, melyek valóságát a cég nem tudja bizonyítani: például egy távközlési cég azt állítja, hogy ő rendelkezik a legnagyobb országos lefedettséggel, a leggyorsabb adatátviteli sebességgel, de ezt nem tudja objektív adatokkal alátámasztani stb.).

A fentiek mellett azon táplálékkiegészítőket forgalmazó cégek kerültek célkeresztbe, melyek közvetlenül gyermekeket céloztak meg reklámokkal. Itt legtöbbször a termékek, például rágótabletta, multivitamin vagy más immunerősítő készítmény mellé csomagolt/adott játékokkal próbálták a gyermekeket befolyásolni.

A termékkapcsolás önmagában nem törvénysértő, ám ha a reklám közvetlenül gyermekeket szólít fel az áru megvételére, akár úgy, hogy rávegyék szüleiket a vásárlásra, jogszerűtlen, magyarázza Solt.

Szintén gyakori, amikor a kereskedő (például teleshop reklámokban) azt a benyomást kelti, hogy a termék a hirdetett áron már nem lesz elérhető. „Ezzel nemcsak sürgetik a fogyasztót, hanem a lehetőséget is elveszik tőle, hogy megfontoltan vásároljon, miközben a termék később is elérhető azonos feltételekkel, áron”, mondja Solt. Időről-időre felbukkannak ingatlanközvetítőkhöz, utazásszervező cégekhez kapcsolható esetek, amelyekben szintén azt állítják valótlanul, hogy a kínált áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre.

„A GVH fogyasztóvédelmi tevékenységének kiindulópontja, hogy a fogyasztó ismerje a döntését megalapozó valamennyi lényeges körülményt”, mondta a növekedés.hu-nak Zenisek Andrea a GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője. Nagyon leegyszerűsítve, a kommunikáció ne állítson valótlanságot, ne hallgasson el lényeges körülményeket, ne korlátozza fizikai vagy pszichés nyomásgyakorlással, a fogyasztó zavarásával a fogyasztó ügyleti döntését és választási szabadságát.

„Tehát nem csak az fontos, amit mond a hirdető, hanem az is, ahogy mondja”, teszi hozzá.

Hogy a cégek tisztában vannak-e azzal, hogy jogsértés követnek el, nem könnyű eldönteni. Nem mindegy, ugyanis ha egy cég szándékosan szeg szabályt, azt nagyobb szankcióval sújtják. „A GVH határozataiból nem lehet kiolvasni, hogy szándékosan állított-e valótlant egy cég – a hatóság ugyan vizsgálja, bizonyítékot nehéz találni rá”, mondja Solt. Elképzelhető, hogy a cég ismeri a szabályt, és mérlegel, mi éri meg jobban, jogszerűen eljárni vagy a bírságot kifizetni, teszi hozzá.

Bár vannak szándékosan jogsértő, kifejezetten a fogyasztók megtévesztésére és csalásra építőjogsértő gyakorlatok is,

a GVH szerint fogyasztóvédelmi típusú eljárásai alá vont vállalkozások nagy része nem szándékosan követi el a jogsértéshez vezető hibákat.

„Ezt alátámasztja az is, hogy nem ritka, hogy már az eljárásunk megindításakor abbahagyják a kifogásolt magatartást vagy konkrét lépéseket tesznek  annak érdekében, hogy feltárják az esetleges belső folyamataikból származó hibázási lehetőséget, félreértéseket”, mondja Zenisek. 

Nem lehet kiemelni szektort, ahol gyakoribb lenne a jogsértés. Azokban a ágazatokban, amelyekben a cégek nagy marketingbüdzsével rendelkeznek, gyakran hirdetnek, a vállalkozások az aktívabb kommunikációs tevékenységük miatt gyakrabban futhatnak bele jogsértésekbe, egy kiterjedt kampánynál ugyanis nem feltétlenül tudnak minden elemre odafigyelni.

„Ma még kevés az a cég, amely már a reklámkampány tervezésekor külső (jogi) segítséget vesz igénybe", mondja Solt.

„Az ügynökségek szakmaiságukat illetően elég magabiztosak, a multinacionális vállalatok pedig rendelkeznek saját jogtanácsossal. Volt példa arra, hogy a kampány készítésekor megkerestek, de erre akkor kerül sor, ha elérték saját határaikat.”

A reklámkampányok mellett az online kereskedés és szolgáltatások adnak sok feladatot a hatóságnak és a jogászoknak. A jogalkotás nem tudott lépést tartani a digitális átállás tempójával, ebből adódóan sok a szabályozatlan terület, amely lehetőséget ad visszaélésre.

Az influenszerek reklám- és szponzori együttműködései egy ilyen terület: nincs szabályozva

, a GVH csupán ajánlásokat fogalmazott meg, melyek útmutatást adhatnak. Ilyen például, hogy termékek reklámozásakor az influenszer hashtaggel jelölje a poszt elején, ha reklámról van szó, és a reklámra, szponzorált jellegre utaló hashtagek az első helyen legyenek olvashatóak a további hashtagekkel jelölt címkék előtt.

„Azonban, mivel nem törvényről van szó, jogvita esetén az influenszer érvelhet úgy, hogy követői számára más módon is egyértelművé tette, ha egy terméket reklámoz, és van esélye a bíróságon”, mondja Solt.

A bíróságok ilyenkor egyedi alapon döntenek, mivel nincs kellő számú eset, amely alapján precendenst és irányadó jogszabályt alkottak volna. Ezért amíg nem készül átfogó uniós és tételes hazai szabályozás, a jogászok kénytelenek kreatív jogértelmezéshez folyamodni egy-egy ügy megvitatásakor.

A digitális szereplőket érintő ügyeken túl a hivatal a zöld reklámozással kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatokra is fókuszál. Az ár és a minőség mellett egy termék környezetbarát, fenntartható mivolta ugyanis versenyelőnyt jelenthet. „Az olyan marketing- vagy PR-stratégia alkalmazása, melynek keretén belül egy vállalkozás környezetbarátként, a környezetvédelemért felelősséget vállalóként tünteti fel magát, miközben ez nem mutatkozik meg működésében, vagy a termékére, szolgáltatására vonatkozóan ezek az állítások nem igazolhatóak, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként értékelhetőek”, magyarázza Zenisek.

A fogyasztóknak is érdemes lenne jobban figyelni a vásárlás, szolgáltatás feltételeit részletező szabályokra, mondják a szakértők. A többoldalas szerződések azonban még a némi jogi jártasággal rendelkezőt is visszariasztják.

„Próbálunk egyszerűbb és közérthető általános szerződési feltételeket megfogalmazni, ám ezek hosszával nehéz bármit is kezdeni. Olyan sok az előírás arról, mit kell szerepeltetni bennük, hogy hiába szeretnénk egyoldalas tájékoztatót készíteni, nem tudunk”, mondja Solt.