Közeleg a járvány újabb hulláma – Mire elegendők a jelenlegi gazdaságvédelmi intézkedések?
ElemzésekA jegybanki és kormányzati intézkedések nélkül jóval súlyosabb lenne a gazdasági visszaesés. Nagyon fájó lenne ugyanakkor, ha a tavaszihoz hasonló lezárásokra lenne ismét szükség a járvány második hulláma miatt. A kormány jelenleg az elszálló költségvetési hiány és a munkahelyek megvédése között kénytelen egyensúlyozni, miközben az MNB már kimerítette az eszköztárának a nagyját. A meglévő jegybanki programok azonban hozzájárulhatnak a gazdasági helyzet mielőbbi normalizálódásához.
A Gazdaságvédelmi Alapot 1345 milliárd forinttal töltötte fel a kormány. Ezt az összeget a munkahelyek védelmére, valamint a gazdaság újraindítására fordítják. Napjainkra a program keretösszegének döntő többségét felhasználták.
Amennyiben jelentősen súlyosbodna a járványhelyzet és újabb lezárásokra kerülne sor, akkor a pénzügyileg meggyengült vállalkozások és háztartások megsegítése érdekében újabb gazdaságvédelmi intézkedésekre lehet szükség.
A legfontosabb lépések lehetnének a munkahelymegtartó és munkahelyteremtő programok, például a rövidített munkaidős foglalkoztatás (Kurzairbeit) kiterjesztése. Emellett nagy szükség lenne a fogyasztás serkentése érdekében a hiteltörlesztési moratórium meghosszabbítására is.
Komoly segítségre szorulnának egy elharapódzó vírushelyzetben a leginkább érintett ágazatok. A vendéglátó egységeknek, a szállodáknak, az utazási irodáknak, a rendezvényszervező cégeknek, a szórakozóhelyeknek vagy az autóipari cégeknek is célzott segítségre lenne szüksége. A járulékfizetés átmeneti felfüggesztése és újabb likviditásjavító hitelek nagy könnyebbséget jelentenének.
Fedezet
Az állami költekezéssel ugyanakkor csínján kell báni. A Pénzügyminisztérium becslései szerint a költségvetési hány az idei évben elérheti a GDP 7-9 százalékát.
Ha felpörög a járvány és szigorúbb korlátozásokra lenne szükség, abban az esetben a csökkenő állami bevételek mentén még mélyebb lehet a gazdasági visszaesés. Ez a már módosított költségvetési hiányt és a GDP arányos bruttó államadósságot is érezhetően megemelné. Utóbbi átmenetileg megközelíthetné a 75 százalékot.
Másfelől az állami hitelgaranciák esetleges lehívása is növelhetné az államadósságot, aminek egy újabb járványhelyzet esetén már nem lenne elhanyagolható a kockázata.
Az MFB és az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. például tavasszal minden eddiginél magasabb összegű, 500 milliárd forintos hitelgarancia programot indított.
A programmal a kis és közepes vállalkozásokat és a nagyvállalatokat segítik, melyek folyószámlahitelekhez, forgóeszköz- és beruházási hitelekhez vehetik igénybe a garanciavállalást.
NHP Hajrá
A kormányzati programok mellett az MNB is számos intézkedéssel támogatja a gazdaság szereplőit. A Növekedési Hitelprogram Hajrá segítségével a hazai kkv-k fix 2,5 százalékos kamat mellett juthatnak hitelhez, melyet többek között az új beruházásaikhoz és működésük finanszírozásához használhatnak fel. A program keretösszege 1500 milliárd forint volt, melyből eddig 531 milliárd forintot használtak fel.
Kezdetekben a forgóeszköz hitelek iránt volt nagyobb érdeklődés, melyek segítettek áthidalni a vállalkozások likviditási nehézségeit. A beruházási hitelek a vírushelyzet miatt várhatóan az év végétől futhatnak fel.
Jelenleg tehát 969 milliárd forint áll még a gazdasági szereplők rendelkezésére. A járvány második hulláma miatt ugyanakkor a programmal jobban kell majd fókuszálni a vállalkozások likviditását javító hitelekre.
Növekedési Kötvényprogram
A nagyvállalatok finanszírozását segítő Növekedési Kötvényprogram (NKP) 450 milliárd forintos keretösszegéből nagyságrendileg 310 milliárd forintot használtak fel. Az MNB eddig az elsődleges piacon 250 milliárd forint értékben, a másodlagos piacon 60 milliárd forint értékben vásárolt.
Az NKP keretében tehát 140 milliárd forint áll még rendelkezésre. Ezt az összeget szükség esetén megemelheti a Magyar Nemzeti Bank.
Kötvényvásárlások
A kötvényvásárlási program keretösszege 1000 milliárd forint, melynek eddig jó egyötödét költötte el a jegybank. Bőven van még tehát puskapor e téren. A program keretösszege ráadásul megemelhető. Erre van is tér, hiszen tavaly év végére a GDP közel 27 százalékára süllyedt az MNB mérlegfőösszege.
A kötvényvásárlások növelik a jegybanki mérleget. A programmal az MNB stabilizálja a kötvénypiacot és segít alacsony szinten tartani a kötvényhozamokat. Ennek köszönhetően pedig jelentősen csökkennek a költségvetés kamatkiadásai.
Fedezett hitel
A jegybank fedezett hiteleszközével jó 9600 milliárd forintot lehet megmozgatni, vagyis gyakorlatilag kimeríthetetlen. A fedezett hitelekkel a bankok alacsony, fix kamat mellett jutnak szabad felhasználású hitelekhez, melyeket felhasználhatnak további hitelezéshez, a likviditási helyzetük megszilárdításához vagy állampapír vásárláshoz. A bankszektor tehát továbbra is olcsón tud forráshoz jutni.
Osztalék
Az MNB az elmúlt évben 250 milliárd forint nyereséget halmozott fel, amit befizetett a költségvetésbe. Ez az összeg jelentősen növeli a költségvetés idei mozgásterét.
Újabb hozzájárulások az elkövetkezendő években várhatók, amennyiben a jegybank továbbra is nyereségesen tud működni.
Kamatok
A rövid oldali kamatlábak mérséklésére már nincs mozgástér. Újabb kamatcsökkentéssel ugyanis a forint árfolyama jelentős kilengéseket szenvedhetne el, miközben néhány tized százalékpontos vágásnak már nincs érdemi hatása a reálgazdaságra.
Az alacsony kamatkörnyezetet azonban hosszú ideig fenntarthatja az MNB, ami tartósan kedvező finanszírozási környezetet biztosít a gazdaság szereplői számára.
Nehéz helyzet
A jegybank a fenti programok és az alacsony kamatkörnyezet segítségével nagymértékben segíti a kkv szektort, a lakosságot, a kereskedelmi bankokat, és a költségvetést. A vírushelyzet miatti válságra ellenben meglehetősen nehéz monetáris politikai eszközökkel válaszolni, így egy bizonyos szinttől az intézkedések hatásfoka korlátozott. Sok múlik a gazdasági szereplők várakozásain is, melyek érdemben befolyásolják a hitelfelvételi dinamikájukat.
