Lerántjuk a leplet: vannak cégek, amelyek százmilliós jegybanki bírságokkal tartoznak, mégse fizetnek

Több olyan cég és magánszemély is van, akik nem fizetnek, miután bírságot kapnak a jegybanktól. Utána jártunk, hogy ezen a téren kik tartoznak a legnagyobb összegekkel.

Mint kiderült: mintegy 3,9 milliárd forint felügyeleti és piacfelügyeleti bírságot szabott ki 452 intézkedése (határozata) révén a Magyar Nemzeti Bank 2023-ban, vagyis a legutóbbi lezárult teljes évben. A tavalyi és idei évben a kivetett bírságok darabszáma szerint 92,7 százalékát befizették a megbírságolt intézmények és magánszemélyek.

A kivetett bírságok összege alapján a befizetési arány mintegy 44 százalékos volt.

Ez alapján látható, hogy jellemzően néhány nagy összegű - 50 millió forint feletti - bírság esetén nem történt meg az önkéntes teljesítés – árulták el az MNB-nél a növekedés.hu-nak.

A meg nem fizetett nagy összegű bírságok szinte teljes összege 2023-ban 3-3 darab pénzpiaci és tőkepiaci ügyhöz kötődő piacfelügyeleti, azaz engedély nélküli tevékenység végzéséhez kötődik, illetve egy esetben kibocsátói felügyelési bírsághoz kötődik. Ezek a következők: SET Group Nyrt. „kt. a.” (105 millió Ft), magánszemély (90 millió Ft), SAFIS EVO Inc. (320 millió Ft), Falcon Kereskedőház Kft. „kt. a.” (940 millió Ft), Falcon Benefit Kft. (500 millió Ft), magánszemély (100 millió Ft).

Az utolsó 3 felsorolt tételt egyetlen intézkedési körhöz, a Falcon-ügyhöz kapcsolódik.

Dióhéjban az utóbbi eset a következő: miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti eljárást folytatott megállapították, hogy a Falcon Kereskedőház Kft. és a Falcon Benefit Kft. úgynevezett „Utalvány vásárlási szerződést” és különféle megnevezésű „programszerződéseket” kötött legalább mintegy 4400 befektetővel,

együttesen milliárdos nagyságrendű összegben.

Ezekben azt vállalták, hogy ha a befektetők az általuk féláron vásárolt utalványokat nem használják fel, akkor – jellemzően 3 hónap után – azok névértékét, azaz a befektetők által átadott összeg garantáltan kétszeresét fizetik vissza. „Utalvány kezelési megbízást” is aláírtak a velük megállapodó személyekkel, melyben utóbbiak díj fejében megbízták a társaságokat, hogy az általuk vásárolt Falcon utalványokat „megőrizzék, kezeljék”.

A piacfelügyeleti eljárás során az MNB megállapította, hogy az utalványokat egyetlen szolgáltatónál sem lehetett felhasználni, a befektetők többsége az utalványokra eleve nem is tartott igényt. Az utalványokra való hivatkozás csak az engedély nélküli forrásgyűjtés leplezésére szolgált. Az ajánlott hozam irreális volt, s az MNB – a jogosulatlan pénzügyi tevékenység mellett – azért is feljelentést tett,

mert a konstrukció eleve csalásra, illetve piramisjáték szervezésére irányulhatott.

A társaságok üzletszerű – azaz nyereség fejében, előre meg nem határozott ügyfélkör számára történő és rendszeres gazdasági tevékenységként folytatott – működésük ellenére nem rendelkeztek a szükséges MNB engedéllyel.

Az MNB a piacfelügyeleti eljárás során azt is feltárta, hogy a társaságok mellett eljáró természetes személy érdemben közreműködött a Falcon cégek engedély nélkül végzett tevékenységében. Szervezte, irányította működésüket, eljárt egyes befektetők felé,

szerződések megkötésében vett részt, s ügyfélpénzeket vett át.

A vizsgálat során emellett a társaságok és a magánszemély hamis, a befektetőket hitegető információkat terjesztett pl. a már zárolt – és így a pénzek eltűnését megakadályozó – bankszámlák zárolásának feloldásáról, az ügyfélpénzek közelgő „visszaszolgáltatásáról”, a Falcon-csoport „erőteljesen fejlődő” tevékenységének állítólagos legális folytathatóságáról, vagy éppen a korábbi befektetések különféle kriptoeszközökbe történő „átforgatásáról”.