Letarolhatja a dél-amerikai olcsó hús a hazai agráriumot?
ElemzésekA dél-amerikai nagy mezőgazdasági államokkal létrejött szabadkereskedelmi egyezmény az uniós ipari exportőröknek kedvez, de az európai, és ezen belül a hazai agráriumot is sérülékeny helyzetbe hozza. Az EU Zöld Megállapodás biodiverzitás programja pedig olyan követelményeket ír elő, ami jelentős áremelkedést hozhat az élelmiszereknél.
Az autóipari lobbihoz képest az agráriumnak mindig kisebb lesz a lobbiereje az Európai Unióban, ennek ellenére mindent meg kell tenni, hogy a dél-amerikai olcsó hústermékek beáramlása ne tehessen kárt a hazai agráriumban - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság fórumán, amely az EU mezőgazdasági helyzetének védelméről szólt.
Az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszeripari szakosztálya az agrárpiac helyzetét, és a belpiacot érintő jelenlegi kockázatokat értékelte. A madárinfuenza, sertéspestis, Covid-járvány és a brexit okozta problémák mellett -
a dél-amerikai Mercosur-államok (Mercado Comun del Sur, vagyis Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás okozta kockázatokról esett szó.
Az Egyesült Királyság lett az EU legnagyobb agrárkülkereskedelmi partnere mind az export mind az import tekintetében - hangsúlyozta Zöldréti Attila, a szakosztály elnöke, aki éppen ezért fontosnak nevezte, hogy a jövőben milyen szabályozások mentén kereskednek majd a britek az EU-val.
Az USA és EU közötti vámháborúban most szélcsendes időszak köszöntött be, ami az agráriumnak is jót tehet, de a dél-amerikai országok Európa felé irányuló agrárexportja kockázatokat jelent hazánknak is - tette hozzá a szakosztály elnöke.
Az uniós ipari exportért hoznának áldozatot a hazai gazdák
A szóban forgó szabadkereskedelmi megállapodás szerint az Európai Unió a Mercosur államokkal gyakorlatilag egy szabadkereskedelmi megegyezésről döntött, egy 780 millió fős közös piac alapjait megteremtve.
Ezáltal túlnyomórészt megszűnnek majd a Mercosur-országokba irányuló uniós exportra kivetett vámok, így az uniós vállalkozások több mint 4 milliárd euró összegű vámot takaríthatnak meg, az agrárium viszont az olcsó dél-amerikai import miatt kihívásokkal szembesül.
A megállapodás egyrészt jót tehet az uniós ipari exportőröknek, mert csökkenti a dél-amerikai behozatali vámokat: a személygépkocsik (35%-os vám), a gépjárműalkatrészek (14–18%), a gépek (14–20%), a vegyi anyagok (akár 18%), a gyógyszerek (akár 14%).
Az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat számára előnyt jelenthet, hogy a Mercosur eltörli az uniós exporttermékekre – csokoládé és cukoráruk (20%), bor (27%), szeszes ital (20–35%) és üdítők (20–35%) – jelenleg kivetett magas vámokat, a dél-amerikai húsimport azonban óriási konkurenciát hoz az uniós gazdáknak.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrár Kamara (NAK) elnöke a fórumon tartott előadásában ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a jó minőségű, de az eltérő agrárrendszer miatt az európai árakhoz képest nagyon olcsó dél-amerikai marhahús és a csirkehús import komoly problémákat okozhat, ahogy egyre több áru kerülhet az európai piacokra vámmentesen. Ez ugyan az uniós húspiacnak elvileg csak az 1,2 százaléka mennyiségben, ám pont a minőségi, drága termékek európai piacába avatkozik bele.
A kockázatok miatt érintett területek között sorolta az etanol előállítást, a méztermelést, amely a távol-keleti hamisított mézek után újabb versenytársat kaphat itthon.
A dél-amerikai és az uniós agráriumra vonatkozó szabályozást pedig össze sem lehet hasonlítani, annyira különböznek egymástól - fogalmazott Győrffy Balázs, kiemelve, hogy rengeteg olyan növényvédő szert használhatnak a dél-amerikai gazdák, amelyek itthon be vannak tiltva.
Győrffy Balázs
A Mercosur-egyezmény nyomán az autóipari exportőrök nyeresége nem nálunk fog lecsapódni, vagy nyereség formájában ittmaradni, a magyar gazdák veszteségét viszont meg fogjuk érezni. A hazai agrártermékekből pedig nem valószínű, hogy olyan nagy tételeket el lehet majd kinn adni, hogy a károkat akár részben is enyhítsék - mondta Győrffy Balázs.
Az uniós Green Deal erős kockázatai
A NAK elnöke az uniós agrárpolitikai rendszerének fenntarthatóságával kapcsolatban sok kérdés merül fel, ezért társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból kényes az egyensúly. Ennek egyik példája az európai úgynevezett Zöld Megállapodás (Green Deal), vagyis a Termőföldtől az Asztalig biodiverzitás-programjának "bátor számait" említette.
Ebben a programban többek között olyan vállalások szerepelnek mint
- a növényvédőszerek és az antibiotikumok használatának felére csökkentése,
- a műtrágya flehasználás csökkentése 20 százalékkal,
- a mezőgazdasági területek 25 százalékán kötelezően ökológiai termelést folytassanak a gazdák.
Kiváncsian vártuk, hogy mire alapozza az EU ezeket a számokat, de kiderült, hogy nem készültek erről hatástanulmányok - mondta el Győrffy Balázs.
Az USA mezőgazdasági minisztériumának számításai szerint, ha ez a programot az EU végrehajtja, akkor az uniós agrártermeklés évi 7-12 százalékkal csökkenne, az éves élelmiszerkötség fejenként 50-200 ezer forinttal emelkednének, az élelmiszerárak pedig akár 60 szzalékkal is emelkedhetnek.
Összességében az EU GDP-je legalább 22 ezer milliárd forinttal csökkenhet az előírások végrehajtása nyomán az előrejelzések szerint. A teljesíthetetlen követelmények bevezetése komoly aggályokat jelent, és a versenyképességet is rontja. Senki nem a célokat vitatja, hanem az azokhoz rendelt eszközök alkalmasságában nem bízunk - tette hozzá a NAK vezetője.
Nem lehet fűnyíróelv-szerűen ezeket az értékeket csökkenteni, mert nagyon eltérő az uniós tagállamokban a műtrágya, a növényvédőszerek használata, bizonyos területeken akár ötszörös is lehet a különbség - tette hozzá Győrffy Balázs.
