Magyar és Vitézy: az autópályák üzemeltetése visszakerül az állam felügyelete alá
ElemzésekRendkívüli tájékoztatót jelentette be Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, hogy a kormány felbontja a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó, 35 évre szóló autópálya-koncessziós szerződést. A kormányfő hangsúlyozta: elállnak a mintegy 23-24 ezer milliárd forint értékűre becsült üzlettől.
A kormány felbontja a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó, 35 évre szóló autópálya-koncessziós szerződést. Mindezt a mai rendkívüli tájékoztatón jelentették be - hivatalosan is. Kiderült az is, hogy a kormány eláll az Orbán-korábbi kormány által kötött, mintegy 23-24 ezer milliárd forint értékűre taksált üzlettől.
Előzmények és a kormányzati stratégia
A miniszterelnök korábban, szeptember elején már előrevetítette a lépést a közösségi médiában, amikor úgy fogalmazott: „Ahogy vállaltuk, felszámoljuk a közpénzzabrálást a dohány- és a kaszinókoncesszióknál. Felkészül a 35 éves autópálya-koncesszió”.
Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter mai tájékoztatójukon közölték: megkezdték az egyeztetést az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel a szerződés megszüntetésének pontos részleteiről és feltételeiről. Hozzátették: a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (MKIF) érintően született egyes döntések kormányzati ciklusokon túlmenően, évtizedekre próbálták volna meghatározni Magyarország mozgásterét, a magyar költségvetés, a magyar közpénzek helyzetét. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter elmondta: körülbelül a magyar autópályák kétharmadát adták üzemeltetésbe az MKIF-nek, a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett autópálya-koncessziós társaságnak. Nemzetközi dimenzió: Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter emlékeztetett arra, hogy a 2022-ben aláírt gigaszerződés miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen.
A sajtótájékoztatón Magyar Péter az ország történetének egyik legnagyobb gazdasági visszaéléseként hivatkozott a projektre. Hangsúlyozta, hogy a jegybanki visszaélések eltörpülnek e mellett. Az MNB-botrány „aprópénz” az autópálya-koncesszióhoz képest – emelte ki.
Tarthatatlanná váltak a költségek
A kormányzati döntés hátterében az áll, hogy a koncessziós modell pénzügyileg teljesen fenntarthatatlanná vált a költségvetés számára. Éppen a napokban derült ki, hogy az idei büdzsé módosításakor az államnak az eredetileg tervezett 210 milliárd forint helyett bruttó 386 milliárd forintot kellett volna kifizetnie az 1237 kilométernyi sztrádahálózat üzemeltetésére a magántőkealapoknak, mivel az előző kabinet jelentősen alultervezte a kiadásokat. A hivatalos adatok szerint az adófizetők eddig több mint 700 milliárd forintot utaltak át a koncessziós cégnek, miközben a magánvállalkozások tulajdonosai ebből már 48 milliárd forint tiszta osztalékot vettek ki.
Elszánt a kormány a teljes felszámolásra
Magyar Péter és Vitézy Dávid kiemelték, hogy a nemzeti vagyon megnyirbálása és a „haverok gazdagítása” nem folytatódhat. Mint elhangzott, az állam sokkal hatékonyabban és lényegesen olcsóbban képes üzemeltetni és fejleszteni a hazai gyorsforgalmi úthálózatot, mint a kiszervezett magáncégek. Példaként az M6-os autópálya Budapest közeli szakaszát hozták fel: ott a kabinet nemrég megakadályozta, hogy Lázár János korábbi tervei alapján a szakaszt háromszoros áron (149 milliárdért) adják át az MKIF-nek. Az állam végül saját hatáskörben mindössze 44 milliárd forintból oldotta meg ugyanazt a feladatot, amivel 100 milliárdot spórolt meg a magyar állampolgároknak.
Mi várható? Bár egy 35 éves jogi megállapodás felbontása felettéb komplex folyamat, a kormányfő egyértelművé tette, hogy - "tiszás szlenggel szólva" - lépésről lépésre visszaszerzik az állami kontrollt a stratégiai infrastruktúra felett. Az autópályák üzemeltetése így várhatóan teljesen visszakerül a magyar állam közvetlen felügyelete alá.