Magyarország bátor célt tűzött ki maga elé, de a siker elmaradt - rávilágítunk az okokra - Csath Magdolna írása
ElemzésekMagyarország hosszabb ideje a 20-21. helyen van az Európai Unió innovációs tábláján, annak ellenére, hogy az innovációért felelős aktuális vezetők rendszeresen kitűzik a célt: előbbre kell jutnunk a 21. helyről. A célhoz mindig erőforrásokat is rendelnek.
A legbátrabb célkitűzésre ebben az évben került sor: e szerint 2030-ra a 21. helyről az első 10 hely valamelyikére kellene előreugranunk.
Ezekkel a célokkal azonban az a baj, hogy a helyezés egy 32 mutató alapján számított kompozit érték, amelyre nem érdemes célt kitűzni.
Ugyanis a 32 mutatóra egyenként jelentősen eltérő a teljesítményünk, ezért az előrelépéshez azon mutatók értékének javítására kellene célokat kitűzni, amelyekre a lemaradásunk a legnagyobb. Ez segítené a nagyobb általános pozíciójavulást is. Ezt tette például Ciprus és Észtország, így 2017-ről 2024-re 39, illetve 27 pontnyi javulást tudtak elérni.
Ezzel Ciprus 7 év alatt a 17 helyről a 10., Észtország pedig a 16. helyről a 11. helyre lépett előre a rangsorban.
Eközben Magyarország csupán 8,7 pontnyit javított innovációs teljesítményén, ami még – a többi ország gyorsabb előrehaladása miatt – pozícióromlást is jelentett: a 2017 évi 20.-ról 2024-re a 21. helyre csúsztunk le. De mi történt Cipruson és Észtországban 2017 és 2024 között?
Az EU Innovációs tanulmánya szerint korábban Cipruson nem volt egyetem, mára viszont már 12 egyetem működik. Az 1,25 millió ciprusi lakosból 3500 foglalkozik kutatás-fejlesztéssel. 3000 innovatív kiscég és 60 kockázati tőkebefektető működik a szigeten.Az innovatív KKV-k aránya 70,6 százalékkal haladja meg az EU-s átlagot. A tudás-alapú munkahelyek aránya az EU-s átlag 167,4 százaléka, az új bejegyzett márkák száma az EU átlag több, mint kétszerese.
Ezeket az adatokat nyilván megtámogatta, hogy az EU-s átlag kétszeresére nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya. Észtország szintén jól teljesít ezekre a mutatókra, eredményei meghaladják az EU-s átlagot.
Észtország adata kiugróan jó a felnőttképzésben résztvevő lakosság arányára is, 88 ponttal nagyobb az EU-s átlagnál.A két ország adatait megvizsgálva azt mondhatjuk, hogy 2024-re a 32 vizsgált mutatóból néhány tudás-mutatóra haladják meg kiemelkedő mértékben az EU-s átlagot, vagyis a rangsorban való előreugrás a tudás mutatókra elért eredményeik gyors és erőteljes javulásának köszönhető.
De hogyan áll Magyarország ezekre a mutatókra?
Ezt látjuk a következő táblázatban.
|
Mutatók |
Ciprus |
Észtország |
Magyarország |
|
EU=100 |
|||
|
2024 |
|||
|
Felsőfokú végzettségűek aránya (25-34 év) |
200,5 |
102,2 |
25,5 |
|
Innovatív KKV-k aránya (KKV-kon belül) |
170,6 |
109,1 |
45,3 |
|
Tudásalapú munkahelyek aránya (az összes foglalkoztatásból) |
167,4 |
110,2 |
86,6 |
|
Felnőttképzésben résztvevők aránya (25-64 év) |
84,7 |
188,0 |
72,9 |
|
Márkabejegyzés (GDP arányosan, vásárlóerő paritáson) |
206,4 |
199,7 |
66,4 |
|
Humán erőforrás összefoglaló mutató |
106,4 |
127,4 |
47,8 |
|
Intellektuális tőke összefoglaló mutató |
107,4 |
119,0 |
50,4 |
Forrás: EU Innovation Scoreboard 2024
A táblázatból az látható, hogy azokra a tudás-mutatókra, amelyek Ciprus és Észtország Innovációs teljesítménytáblán való előrejutását segítették, Magyarország feltűnően rosszul teljesít.
Ezt mutatja az is, hogy az adott részterület esetén hányadik helyen vagyunk az Innovációs teljesítménytáblán. Ezt jelzik a következő táblázat adatai.
Részterületek szerinti helyezések az Innovációs teljesítménytáblán 2024
|
Terület |
Ciprus |
Észtország |
Magyarország |
|
Humán erőforrás |
14 |
8 |
25 |
|
Intellektuális tőke |
10 |
7 |
25 |
|
Innovatív munkahelyek |
2 |
9 |
22 |
|
Innovatív KKV-k |
2 |
13 |
25 |
|
Általános helyezés |
10 |
11 |
21 |
Forrás: EU Innovation Scoreboard 2024
A két táblázatból világosan látszik, hogy mely területek, illetve a vizsgált 32 mutató közül, mely mutatók befolyásolják leginkább az Innovációs Teljesítménytáblán elért általános pozíciót.
Magyarország legrosszabb, 25. helyezése a tudásmutatókra van. Ebből pedig levonható az a következtetés is, hogy az előrelépéshez nyilván azokon a területeken, azon mutatók értékére kell teljesítményjavulást elérni, amelyeken a lemaradás a legnagyobb.
Ez pedig Magyarország esetén a tudásberuházások és a tudáshasznosítás területe.
Ezért, - Ciprushoz és Észtországhoz hasonlóan -, az ezen területeken történő beruházásoktól várható a legnagyobb eredményjavulás, vagyis az állami forrásokat ezeken a területeken lehetne a legnagyobb hatékonysággal befektetni.
A szerző közgazdász, egyetemi tanár.
