Magyarország külkereskedelme a Monarchiától az EU-ig

Nagyobb egységek

Közismert, hogy külkereskedelmi forgalmunk túlnyomó része az Európai Unióval bonyolódik, ezen belül is messze kiemelkedik Németország szerepe. A múltban azonban jelentős változások voltak ebben, de érdekes módon egyszer már volt egy hasonló állapot, amikor Németország szerepe megnövekedett, akkor azonban egészen más volt a geopolitikai helyzet. Természetesen kereskedelmünk alakulásában döntő hatása volt a világban, de különösen Európában aktuálisan fennálló politikai helyzetnek. Ma az Európai Unió és a hozzá az egységes gazdasági térséghez csatlakozott országok révén

minden idők legnagyobb egységes, a belfölditől alig eltérő piacával rendelkezünk.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején egy viszonylag különleges kereskedelmi rendszer állt fenn, hisz egyrészt a tényleges belföld, azaz Magyarország is jóval nagyobb volt, másrészt az államalakulat osztrák fele nagyjából olyan kereskedelmet tett lehetővé, mint ma az Európai Unió. Így a kereskedelem nagy része a Monarchián belül zajlott, azonban az államalakulat felbomlása és a Trianoni békeszerződés teljesen megváltoztatta a helyzetet. 

Kis ország útkeresése

A korábbi méretének töredékére zsugordott ország külkereskedelmileg nyitott lett, ugyanakkor hirtelen vámhatárok vették körül korábbi belső területeinek irányába is. A gazdasági munkamegosztás, a kereskedelem megnehezült, 10 év alatt azonban sikerült valamelyest helyreállítani a korábbi strukúrát, amit az jelez, hogy legnagyobb partnereink Csehszlovákia és Ausztria lettek Németország mellett, vagyis a volt Monarchia utódállamaival sikerült felépíteni a kereskedelmi kapcsolatokat.

1928-ban Csehszlovákiából az import 22,4 százaléka érkezett és exportunk 17,6 százaléka irányult oda, Ausztria súlya az importban 16,2 százalék volt, az exportban 34,1 százalék. Növekedni kezdett már ugyanakkor Németország súlya: az importban 19,5 százalék lett, az exportban 11,8 százalék. 5 százalék feletti részesedést Jugoszlávia és Románia ért el, ugyancsak a Monarchia illetve Magyarország korábbi területeivel folytatott kereskedelemnek köszönhetően.

Német dominancia a 30-as években

A következő 10 évben jelentős változások történtek, a külkereskedelem szerkezete változott, immár háttérbe szorultak a korábbi belföldnek tekinthető területek, egyúttal komoly szerepet kapott a változó politikai helyzet. Németország az első világháborús veszteség után visszaszerezte nagyhatalmi státusát, a vele szövetséges Olaszország súlya is megnőtt, és miután Magyarország a területi revízió reményében ehhez a tengelyhez kötődött, a kereskedelem is ezekkel az országokkal élénkült meg.

Németország lett a legnagyobb szereplő 30 százalékos importtal és 27,4 százalékos exporttal, majd Ausztria következik 11,5 százalékos importtal és 18,3 százalékos exporttal. A két szám azonban év végére már össze is adódik, hisz lezajlik az Anschluss, Ausztria beolvadása Németországba:

a megnövekedett Németország súlya ekkor, illetve a második világháború kezdeti időszakára 50 százalék fölé került.

Olaszország súlya ekkor a kivitelben már 8,5 százalék, érdekesség viszont még Nagy-Britannia, amely 8,1 százalékos súlyt képvisel az exportban az utolsó békeévben.

A keleti blokkban

A második világháború után pár évvel Magyarország teljesen beágyazódott a szovjet szférába, átvéve társadalmi rendszerét is. A keleti blokk önálló gazdasági szervezetet hozott létre (KGST), így ebben az időszakban külkereskedelmünk jórészt a ezen belül bonyolódott. A Szovjetunió súlya már 1949-ben 20 százalék fölötti volt, az ezt követő 40 évben pedig végig az első helyen maradt: 1963-ban és 1970-ban egyaránt 33,1 százalék volt.

Második és harmadik helyre került a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia egyaránt 10 százalék körüli aránnyal, amit Lengyelország követett nagyjából 6 százalékkal. Az akkor nyugatinak nevezett, piacgazdasággal rendelkező országok szerepe az időszak során, ha lassan is, de növekedett, miután sokkal gyorsabb technikai fejlődésük miatt sok termelési-, és fogyasztási cikket csak onnan lehetett beszerezni. Ehhez persze oda irányuló exportunkat is növelni kellett, ami nem volt egyszerű, így a nyugati import egy része folyamatosan hitelből származott. A fő partner a Német Szövetségi Köztársaság lett 5 százalék körüli mértékkel.

Rendszerváltás

A rendszerváltás sokkot okozott a gazdaságban és a kereskedelemben egyaránt, a keleti kereskedelem összeomlott, a világpiacra való termelés kiépüléséhez idő kellett. 1994-re már az egyesült Németország lett a fő partner 23,4 százalékkal, majd Ausztria jött 12 százalékkal, melyet Olaszország követett 7 százalékkal. A korábbi szocialista blokk országaival, mint Csehszlovákia és Lengyelország, erőteljesen visszaesett a kereskedelem, szerencsére csak átmenetileg, hisz ma már EU-tagként ismét fontos partnerek lettek.

EU-tagként

Az Európai Unióba való belépést követően minden kereskedelmi akadály elhárult a hatalmas egységes gazdasági térséggel való kereskedelem elől, így exportunk és importunk GDP-hez viszonyított mértéke is nagyot nőtt, Németország súlya még döntőbb lett, ugyanakkor

visszanyerte jelentőségét térségünk is, a szomszédos országokkal újra erős az áruforgalom.

2018-ban, még bőven a járvány előtt, vagyis az egyik legjobb évben Németország súlya 28 százalék körüli, míg az exportban Románia, Szlovákia, Ausztria és Olaszország következnek 5 százalék körüli értékekkel, az importban azonban a második Ausztria után Kína következik érthető módon, hisz a világ gyáráról van szó, rengeteg fogyasztási cikk érkezik onnan. Őket Lengyelország és Szlovákia követi, jelezve, hogy régiónk szerepe mennyire fontos ismét, és ez a földrajzi közelség miatt teljesen logikus folyamat.

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerei 2018-ban a teljes kivitel/behozatal arányában