Magyarországon magasabb a termékenységi ráta és korábban szülnek a nők az EU átlagnál

2019-ben 4,2 millió gyermek született az Európai Unió tagállamaiban, ami ezer lakosra vetítve 9,3-es születési aránynak felel meg. Összehasonlításképpen ez az arány 1970-ben 16,4, 2000-ben pedig 10,5 volt – állapítja meg az Eurostat közelmúltban publikált tanulmánya.

Az átlagos termékenységi ráta - egy nőre jutó élveszülések száma – hullámzóan alakult az elmúlt két évtizedben, 2019-ben 1,53-et mutatott, a legalacsonyabb Máltán (1,14), a legmagasabb Franciaországban (1,86) volt. Magyarországon emelkedő tendencia mellett az átlag fölötti 1,56-es mutatót regisztrálták.

A fejlett országokban a népesség mértékének állandó megtartásához szükséges egy nőre jutó élveszülések átlagos száma 2.1.

Ettől elmarad még az EU-ban a legmagasabb termékenységi rátát mutató Franciaország (1,86) is.

Az élmezőnyhöz tartozik Románia (1,77), továbbá Írország, Svédország, és Csehország 1,71-es mutatóval.

Ezzel szemben a legalacsonyabb termékenységi arányt Máltán (1,14), Spanyolországban (1,23), Olaszországban (1,27), Cipruson (1,33), Görögországban és Luxemburgban (1,34) regisztrálták.

A termékenységi arányszám Magyarországon 2019-ben 1,56 volt, a mélypontot 2011-ben regisztrálták, 1.23-es értékkel. Hazánkra is igaz, hogy egy nőnek 2,1 gyermeket kellene vállalnia, hogy ne csökkenjen tovább a népesség.

Az EU-ban a nők egyre érettebb korban szülik első gyermeküket.

A nőknek 30 év alatt kevesebb gyermekük van, mint a fölött.

2001-ben a 25-29 éves nők termékenységi rátája volt a legmagasabb az összes korcsoport között, de ez most már a 30-34 évesekre tolódott, s a ráta a 35 évesnél idősebb korban is emelkedik.

2019-ben 29, 4 év volt a nők átlagéletkora az első gyermek születésekor az EU-ban, a legfiatalabban Bulgáriában (26,3 év), a legérettebben Olaszországban (31,3) szültek. Magyarországon ez a mutató 28 év.

Az uniós tagállamok négy különböző csoportja azonosítható az uniós átlagokhoz viszonyított helyzetük alapján.

1. A termékenységi arány és az első gyermek szülésekor a nők átlagéletkora meghaladta az uniós átlagot:

Dánia, Németország, Írország, Hollandia, Norvégia.

2. A termékenységi arány és az első gyermek szülésekor a nők átlagéletkora az uniós átlag alatt maradt:

Horvátország, Málta, Lengyelország.

3. Az uniós átlagnál alacsonyabb a termékenységi mutató, és az első szüléskor magasabb az átlagos életkor:

Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg. Ausztria, Portugália.

4. A termékenységi ráta magasabb az átlagnál, és az életkor alacsonyabb az első szüléskor:

Belgium, Bulgária, Csehország, Észtország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovénia, Szlovákia.

(Finnországban a nők átlagos életkora első gyermekük szülésekor megegyezett az uniós átlaggal, míg a termékenységi ráta az uniós átlag alatt volt.)

A tanulmány kitér arra is, hogy az EU-ban a 2019-ben születettek közel fele (45,8%) elsőszülött gyerek volt.

Az élveszülések több mint harmada (35,7%) másodszülött, egynyolcaduk (12,6%) harmadszülött gyermek. A

negyedik vagy azt követő élveszülések teljes számának legnagyobb arányát Finnországban (10,3%), Írországban (9,0%) és Belgiumban (8,1%) regisztrálták. (Összehasonlításképpen Törökországban ez a mutató: 12,7%.)

2019-ben Luxemburgban született a legtöbb gyermek (65%), aki külföldi születésű anyától származik.

E tekintetben Ciprus, Ausztria és Belgium a további sorrend. Ezzel szemben Lengyelországban, Szlovákiában és Bulgáriában közel száz százalék a „bennszülött” anyáktól világra hozott újszülöttek aránya. Összességében az EU legtöbb országa a külföldi születésű anyáktól származó élveszülések növekedését mutatta.