Majdnem kétszázan meghaltak a német árvizekben – Lesz felelősségre vonás?

Ezt nem fogom túlélni

egy kis német falu Rech polgármestere Dominik Gieler ezt az üzenetet kapta az édesanyjától, amikor múlt hónapban a környéküket elöntötte az árvíz. Hiába lakott mindössze öt percre tőle nem tudott rajta segíteni, mivel ő maga is a háza felső szintjére szorult a katasztrófa miatt.

Ez volt az utolsó üzenet, amelyet az anyjától kapott. A nő holttestét 10 nappal később találták meg – írja a New York Times.

Pár hete legalább 189-en haltak meg Németországban a heves esőzések miatt. Ekkora árvízi katasztrófát az 1962-es hamburgi szökőár óta nem látott az ország. Voltak helyek, ahol egy hónapnyi csapadék esett le egyetlen nap leforgása alatt.

Még olyan becslések is napvilágot láttak, amelyek szerint néhány német vidék ezer éve nem látott ilyen heves esőzéseket.

A katasztrófáért sejthető, hogy részben a globális felmelegedés felel. Hisz, ahogy nő a Föld átlaghőmérséklete, úgy egyre több csapadék gyűlik össze a légkörben. Emiatt felerősödnek az időjárási szélsőségek.

Ám a mostani katasztrófát nem lehet csak és kizárólag az éghajlatváltozás számlájára írni.

Az egyik legsúlyosabban érintett területen az Ahr folyó völgyében az emberi beavatkozás is nagyban hozzájárult a tragédiához.

A közelben a szőlészetek úgy vannak kialakítva, hogy az esővizet egyenesen a völgybe terelik.

A múltban sajnos az árvizek megelőzése nem élvezett prioritást. Még a múlt század elején azután, hogy 1910-ben egy óriási árvíz csapott le a Rajna-vidékre, tervben volt, hogy építenek egy víztározót, amely majd segít kordában tartani az áradásokat.

Ám a beruházást lefújták. Helyette a híres versenypálya a Nürburgring épült meg. Akkor rengeteg minden szólt az építkezés mellett: a beruházás 2500 állástalan embernek adott munkát, az akkor még viszonylag szegénynek számító régió pedig kapott egy fontos látnivalót.

Nem is kérdés, hogy [az el nem készült] víztározó most segített volna nekünk

véli egy helyi lakos Wolfgang Büchs. De még a jelenlegi körülmények között is rengeteg életet meg lehetett volna menteni, ha a német katasztrófavédelem hatékonyan működik és az emberek komolyan vették volna a fenyegetést.

Az Európai Árvíz-Előrejelzőrendszer és a Német Meteorológiai Szolgálat is előre tudta, hogy baj lesz és jelezték is, hogy a folyók minden bizonnyal ki fognak kelni a medrükből. Csak hogy Németországban a természeti katasztrófákról tartományi és járási szinten értesítik a polgárokat.

Ezen a ponton azonban elbukott a rendszer. Nagyon változó volt, hogy a helyi vezetés mennyire vette komolyan a bajt.

Ráadásul a katasztrófavédelemnek hiába van egy Nina nevű alkalmazása, amely például ilyen helyzetekre lett kitalálva. Volt érintett település, ahol a lakosok még az applikáción keresztül se kaptak semmiféle figyelmeztetést.

Kérdés, hogy lesz-e akit felelősségre vonnak a tragédia miatt? Egyelőre annyi biztos, hogy a német ügyészség vizsgálatot indított két tisztviselő ellen. Az egyikük Jürgen Pföhler körzeti megbízott, aki Angela Merkel pártjához a Kereszténydemokrata Unióhoz tartozik.

Pföhler az Ahrweiler járás vezetője ellen gondatlan emberölés gyanúja miatt vizsgálódnak.

Ő lehet az egyik fő felelőse annak, hogy az Ahr folyó völgyében az emberek nem lettek értesítve az árvízről és nem menekítették ki őket még időben.

Mivel a helyi erőknek kellett volna figyelmeztetni a lakosságot valószínűtlen, hogy magasabb tisztségben lévő politikusokat is felelősségre vonjanak. A belügyminiszter Horst Seehofer eleve jelezte is, hogy a kormány mindent megtett, ami szükséges.

Ettől függetlenül valószínűleg fontos szerepe lesz az árvizeknek a szeptemberi német szövetségi választásokon.

Merkel lehetséges utódjának Armin Laschetnek nem tett jót, hogy a tragédiáról tartott sajtóeseményen, amikor azt hitte, hogy nem látja a kamera nevetgélni kezdett. Az utóbbi hetekben elkezdett esni a népszerűsége.

Hetekkel ezelőtt még 29 százalék szavazott volna rá. Azóta ez a mutató 3 százalékponttal esett.

A szövetségi és a tartományi kormányok közben igyekeznek az áldozatok segítségére sietni. Az állami forrásokból harmincmilliárd eurós, vagyis 10 650 milliárd forintos alapot állítottak fel.

Ebből a pénzből nem csak az újjáépítést finanszírozzák. Egy új katasztrófavédelmi riasztó rendszer is készül, amely nem applikációkra támaszkodik, hanem automatikusan minden mobiltelefonra leadja a vészjelzést, ha baj van.

Emellett a szirénás riasztó rendszer is meg fog újulni.