Már Törökország is az orosz földgáz helyettesítésére készülhet

A fórum amellett, hogy az oda érkezettek számára kiváló helyszín az országok közötti együttműködések fejlesztésére, Törökország szempontjából  egy alkalmas platform arra, hogy megmutassa, hogy milyen közvetítői képességekkel rendelkezik a regionális politikai vagy gazdasági problémák megoldásában.

Az idei Antalyai Diplomáciai Fórum témája a Diplomácia felemelése a válságok közepette volt.

Az országok közötti diplomáciai kapcsolatok fontossága mellett a fórum témái között szerepeltek a globális kihívások helyzete, az éghajlatváltozás, a migráció, az iszlamofóbia, a kereskedelmi háborúk és a mesterséges intelligencia kérdései is.

2024. március 1-jén Türkmenisztán és Törökország két előzetes megállapodást írt alá, amelyek célja a földgázágazatban való együttműködés megerősítése.A megállapodások aláírására Recep Tayyip Erdogan török elnök és Gurbanguly Berdimuhamedov, Türkmenisztán nemzeti vezetőjének, a türkmén Népi Gyűlés (Halk Maslahaty) elnöke, találkozóján került sor.

Erdogan török elnök és a türkmén Halk Maslahaty elnöke közötti találkozó során a felek megállapodnak abban, hogy minden szükséges erőfeszítést megtesznek a Türkmenisztánból Törökországba vezető földgáz szállítási útvonalak kialakítása érdekében, amely mind a török, mind pedig az európai fogyasztók igényeit képes lenne fedezni.

Tulajdonképpen ez a török-türkmén Európa felé irányuló gáz szerződés Nabucco gázvezetékkel kapcsolatos elképzelések újabb sokadik (ötödik) újraélesztése lenne.

A Nabucco gázvezeték útvonala

Forrás: Wikimedia Commos

A ma nagy népszerűségnek örvendő LNG-földgázszállítással ellentétben – melyeket tartályhajókon szállítanak – a csővezetékek az ellátási láncban szereplők számához kapcsolódnak. Ha az érdekeik másképp irányulnak, elég nehéz egy nagy, működő projektet létrehozni vagy egy már működő projektet helyettesíteni.

Törökország, mint regionális energetikai csomópont?

Bár Törökország jelenleg több különböző forrásból – Oroszországból, Azerbajdzsánból és Iránból – is kap földgázt, Ankara célja többek között egy energetikai hubnak a regionális megvalósítása, melynek középpontjában maga Törökország áll.

Ezen túlmenően a közelmúltban a Fekete-tengeren a török partvidéken folytatott mélytengeri gázfeltárások terén elért eredmények tovább növelik Törökország energiaportfólióját.

Az Asgabat és Ankara közötti megállapodás, amely a türkmén földgáz Törökországon keresztül Európa irányába való eljuttatását és a türkmén szénhidrogén készleteknek a közös török-türkmén vegyesvállalatok általi kitermelését is tartalmazza fontos lépést jelentenek a Türkmenisztán és Törökország közötti energetikai együttműködés megerősítése felé.

Törökország számára korábban a megkezdett projektek folytatása a Törökország és Azerbajdzsán, valamint a Türkmenisztán-Irán-Azerbajdzsán közötti gázösszeköttetés kiépítésével lehet az elkövetkezendő évek egyik fontos projektje, amelynek célja saját szükségleteinek teljes körű fedezése és az orosz mennyiségek kiváltása Közép- és Kelet-Európában.

Emellett akár Irán is sokat profitálhat abból, ha a török-türkmén Európába irányuló gázmegállapodás megvalósul.

Ugyanis, ha a türkmén gáz egy része az iráni rendszerben marad, egy része pedig a déli vezetéken vegyesen szállított gázzal együtt a török hubba kerül, és mind Azerbajdzsánon, mind Tabrizon keresztül közvetlenül Törökországba jut Irán egy teljesen működő energiagyűrűt és a tranzitból, valamint a termelésből származó diverzifikált exportbevételeket kap.

Az EU szerepe

Mivel az Európai Unió az orosz-ukrán háború által kiélezett geopolitikai és ideológiai feszültségek miatt stratégiailag egyre inkább eltávolodik az orosz gázszállításoktól (és részben a kőolajtól) való függőségtől, ezért Brüsszel számára saját energiaforrásainak diverzifikálására való törekvése érthető és logikus lépés, melyet az EU-nak a korábban Azerbajdzsánnal aláírt egyetértési megállapodása is alátámaszt, melynek célja a dél-kaukázusi régióból származó gázimportnak az Európa felé irányuló megduplázása.

Azonban  a közös európai megállapodások mellett az Unió tagországai Brüsszel jóváhagyása nélkül is törekednek a kétoldalú energetikai megállapodások létrehozására (olasz-kazah vagy holland-kazah energetikai megállapodás).A most megkötött türkmén-török földgázmegállapodás stratégiailag több szereplőnek is számos előnnyel járhat.

Ha a magállapodás megvalósul, akkor Törökország még jobban megerősítheti geopolitikai és regionális energetikai pozícióját Európa irányában, mint fontos gázcsomópont, s amely stratégiai lépéssel Ankara könnyű szerrel képes lehet előmozdítani geopolitikai céljait.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan az EU megerősíti a Moszkvával kapcsolatban eddig folytatott álláspontját, fokozatosan csökkentve az orosz gázfegyvert, ezzel párhuzamosan csökkentve a nemzetközi energetikai ellátási láncokban fellépő zavarokkal szembeni európai kiszolgáltatottságot.

Türkmenisztán számára pedig egy Törökországon keresztül Európai irányába megvalósuló földgászszállítási megállapodás lehetőséget kínálna arra, hogy kijusson/elérje a nemzetközi energetikaipiacokat, ezáltal szerezve maga számára szélesebb „életteret” a regionális energetikahatalmi dinamikában Oroszországgal és Kínával szemben.

Türkmenisztán számára azonban még a türkmén földgáz Európába irányítása mellett valamilyen ellensúlyt Oroszországgal és Kínával szemben egy másik, régóta szenvedő projekt, a TAPI (Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India) jelentene.Az útvonal Türkmenisztánból Afganisztánon keresztül Pakisztánba és Indiába irányítaná a türkmén földgázexportot, azonban a tálib kormánnyal szemben tapasztalható ellenszenvek miatt nincs stabil befektető erre a projektre, bár egyes hírek szerint akár a következő év végére sikerülhet befejezni a vezeték afganisztáni szakaszának megépítését.

A TAPI (Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India) gázvezeték útvonala

Forrás: Google Maps, saját szerkesztés

Ezen kívül regionális szinten nem szabad figyelmen hagynunk azt a tényt sem, hogy 2022 február, de különösen 2023 közepe óta a közép-ázsiai gázexport jelentős változásokon megy keresztül.

Korábban ugyanis a közép-ázsiai szénhidrogéntermelők – így Türkmenisztán is – mind az ázsiai, de legfőképp az európai gázpiacokon olyan akadályokkal szembesültek, mint Oroszország dominanciája az európai piacokon, és akár „félelemből”, akár a piac és a fizikai hiányosságok (a Közép-Ázsiából Európába irányuló földgáztranzithoz szükséges logisztika hiánya) miatt kénytelenek voltak alternatív exportútvonalakat keresni.2024-ben azonban, amikor Oroszország az orosz földgáz elsődleges piacaként Kínára összpontosít (kőolajexport tekintetében pedig Indiára és Kínára), a közép-ázsiai, jelen esetben türkmén földgáz nyugatra irányuló exportja előtt egyre kisebb akadályok jelennek meg.

A szerző az Eurázsia Központ elemzője.