Markáns véleményt mondtak a magyarok a német drogliberalizációról 

A német drogliberalizációs folyamatokról készített közvéleménykutatást a Drogkutató Intézet (DKI) a magyar polgárok körében. A felmérés résztvevői nagy többségben úgy gondolják, a marihuána árt az egészségnek, a kiskorúakat pedig meg kell védeni a kábítószert pozitív módon bemutató médiatartalmaktól.

Ahogy azt korábban megírtuk, Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter bejelentette, hogy kormányuk a marihuána termesztésének és fogyasztásának úgynevezett ellenőrzött legalizálását javasolta. A tervezet szerint a kannabisz birtoklása (25 grammig) és a termesztése is legális lesz fejenként három tő kendernövény erejéig.

A legalizációval a német kormány a feketepiac visszaszorítását, az igazságszolgáltatási rendszer tehermentesítését és a gyermek-, az ifjúság- és az egészségvédelem erősítését akarja elérni. Lauterbach azzal érvelt, hogy a 18 év alattiaknak továbbra is szigorúan tilos, a 18–21 év közöttieknek pedig korlátozottan lesz legális a kannabisz fogyasztása.

Ezzel azonban a magyarok nagy többsége nem ért egyet, derül ki a Drogkutató Intézet közvélemény-kutatásából, amelyben többek között a drogliberalizációs folyamatokról, a kiskorúak védelméről és a kábítószerekkel kapcsolatos büntetések mértékéről kérdezték őket.

A többség még szigorítaná is a büntetést

- Az elemzés azért vált különösen aktuálissá, mert a kábítószerrel és annak szabályozásával kapcsolatos vélekedés mind egyéni, mind társadalmi és döntéshozói szinten átalakulóban van.

Napjainkban egyre több országban döntenek úgy, hogy engedélyezik az állampolgároknak a kábítószer-használatot – elsősorban a fogyasztókat érintő stigmatizáció elkerülését, és az igazságszolgáltatás terheinek csökkentését hangsúlyozva.

Eközben világszerte emelkedni látszik a kábítószer-használattal összefüggő társadalmi toleranciaszint - mondja a Növekedés.hu-nak Ozsváth Kálmán, a DKI vezető elemzője.

Hozzájutottunk a közvéleménykutatás adataihoz is, ezekből viszont az derül ki, hogy a Magyarország területén megkérdezett  1122 fő 71,6 százaléka szerint a marihuána árthat a fogyasztók egészségének, 50,9 százaléka pedig nem is támogatná használatának engedélyezését – minden negyedik megkérdezett viszont maximálisan támogatná. Másképp viszonyultak a németországi legalizációs folyamatokhoz, ott csupán

46 százalékuk ítéli el a törekvést, 27,6 százalék teljes mértékben egyetért vele. A válaszadók többsége (55 százalék) szigorítaná a kábítószerekkel kapcsolatos büntetési tételeket, 57,2 százalék pedig akkor sem fogyasztana belőlük, ha tudná, nem büntetik meg érte – a „biztosan igen” lehetőséget 13,9 százalék választotta.

Leginkább a falusiak ódzkodnak a kábítószerfogyasztástól

A kitöltők 39 százaléka teljesen elítéli a kábítószerfogyasztást, illetve a szerhasználókat, viszont az „inkább elítélem”, az „inkább nem ítélem el” és az „egyáltalán nem ítélem el” opciók szinte azonos, 17 százalék körüli eredményt értek el.

- A drog legalizálásával kapcsolatos törekvéseket a kitöltők 33,2 százaléka teljes mértékben elítéli, a második leggyakoribb válasz (22,1 százalék) éppen az ellenkezője, azaz teljes mértékben támogatja. Érdekesség, hogy a faluban élő kitöltőknél 70 százalékos az aránya az elítélőknek, tehát lényegesen magasabb a többi településtípusnál

- emeli ki Ozsváth Kálmán.

A fiatalokat kellene megvédeni

A közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az egyik legnagyobb egyetértés (66,8 százalék) a válaszadók között abban volt, hogy a kiskorúakat meg kell védeni a kábítószert pozitív módon bemutató médiatartalmaktól. Csaknem 57 százalék felelt úgy, hogy a kábítószerfogyasztás miatt jogerősen elítélteket el kell tiltani azoktól a szakmáktól, amelyekben közvetlenül gyerekekkel foglalkozhatnak.

A válaszadók 67,1 százaléka akkor sem engedné gyermekének a marihuána-fogyasztást, ha legális lenne Magyarországon, 18,2 százalék inkább engedné, 6,8 százalék pedig maximálisan támogatná ebben.

A Drogkutató Intézet rákérdezett az izlandi típusú szabályozásra is, amelynek értelmében 14 év alatti gyermek nem tartózkodhat közterületen 22 óra után: a kitöltők 68,6 százaléka teljes mértékben egyetért azzal, hogy a fiataloknak késő este, felnőtt kísérete nélkül nincs keresnivalójuk az utcán.