Egy vagyont költött rá, mégis elvesztette az USA az ópiumháborút

Az USA 2001 óta mindeddig napi 1,5 millió dollárt költött az afganisztáni ópiumtermesztés felszámolására.

A tálibok bevételeinek 60 százalékát biztosító helyi kábítószerbiznisz azonban továbbra is virágzik.

Az év elején állította le az amerikai hadsereg a mintegy egy évig tartó hadműveleteit az afganisztáni ópium-feldolgozó központok ellen. A mintegy 200 légicsapással járó Iron Tempest elnevezésű akciósorozat célja az volt, hogy kiiktassák a mák éretlen termésének nedvéből, vagyis az ópiumból heroint készítő telepeket.

A tálib erők számára ugyanis évi 200 millió dolláros üzletet jelent az ópiumkereskedelem.

Az amerikai hadsereg sikeresnek értékelte a hadműveletet, a London School of Economics friss kutatásai szerint azonban annak csak elhanyagolható hatása volt a tálib erőkre, illetve az afganisztáni drogkereskedelmi hálózatokra.

Nem működő herointelepeket iktattak ki

Az afgán ópiumiparágat több mint két éve tanulmányozó brit szakértő, David Mansfield szerint a XXI. századi technológiát alkalmazó légicsapások csak annyit értek el, hogy elpusztítottak néhány vályogépületet. Először a légi csapásokról készült 23 felvételt látva merült fel benne, hogy alig volt valódi haszna a támadásoknak.

Csalhatatlan jelei vannak ugyanis annak, ha egy adott épületben heroin előállítása folyik. Ilyenekből azonban nem látott sokat a felvételeken. A szakértő a BBC-nek elmondta,

Afganisztánban a heroint általában szokványos lakóépületekben állítják elő, amelyeket könnyen azonosítani lehet a gyártás során használt, nyitott területen lévő tűzhelyekről, illetve az azok által kibocsátott füstből, gőzből.

Mansfield hónapokon át tartó vizsgálódásokat folytatott – egy brit technológiai startup, az Alcis segítségével – az amerikai hadsereg által is használt műholdas technológiák, illetve a terepen tartott helyi kutatások révén, amelyek igazolták, hogy a légicsapások valójában használaton kívüli heroin-előállító telepekre irányultak.

A terepen folyó kutatásai során mintegy 450 emberrel tudott beszélni, köztük máktermesztőkkel, illetve a telepek vezetőivel, dolgozóival. Ebből az derült ki, hogy az amerikai titkosszolgálat jól azonosította be a célpontokat, azok valóban heroinkészítő telepek voltak, csak éppen

túlnyomó többségükben a támadás idején semmiféle tevékenység nem zajlott.

Az egyes telepeken ugyanis megszakításokkal folyik a termelés, miután egy új „üzemet” napok alatt fel lehet állítani.

Kerülni akarták a civil áldozatokat

Felmerülhet a kérdés, hogy az amerikaiak miért bombáztak használaton kívüli heroin-előállító telepeket. Mansfield szerint erre az lehet a magyarázat, hogy az afganisztáni amerikai parancsnokok ugyan eleget tettek a washingtoni elöljáróik légicsapásokra vonatkozó utasításainak, azonban minimalizálni akarták a civil áldozatok számát.

A hadműveletek kezdetén ugyanis 2017 novemberében nyolc civil halt meg a légicsapásokban. A BBC Mansfield követeztetéseivel kapcsolatban kikérte az amerikai hadsereg véleményét, azonban annak szóvivője nem kommentálta a brit szakértő észrevételeit.

Pár nappal azelőtt, hogy az USA 2017 novemberében elindította az Iron Tempest hadműveletet, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) azt közölte:

a friss adatok szerint az afganisztáni ópiumültetvények nagysága 328 ezer hektárt tesz ki, ami több mint négyszeres növekedést jelent a 2001-es adathoz képest, amikor az USA elindította afganisztáni háborúját.

Akkor „csak” 74 ezer hektáron folyt ópiumtermesztés. Abban is változás történt, hogy régebben az ópium feldolgozása nem Afganisztánban történt. A mostani számítások szerint az ópium mintegy felét viszont már az országon belül dolgozzák fel. Ez megkönnyíti a csempészést, illetve jelentősen növeli a helyi kábítószer-kereskedők hasznát, akiknek állítólag nyereségükből 20 százalékos adót kell fizetniük a táliboknak.

Virágzó ópiumbiznisz

Az amerikai hadsereg szerint a világ heroinkészletének 90 százaléka Afganisztánban termesztett ópiumból származik.

Az európai piacot 95 százalékban, a kanadait 90 százalékban az afganisztáni ópium fedi le.

Az amerikai piacon viszont csak 1 százalékos mértékben van jelen az afganisztáni ópiumból előállított heroin. Az USA-ba ugyanis Mexikóból, illetve dél-amerikai országokból érkezik a kábítószer. Az amerikai kábítószer-ellenes hatóságok a kereslet-kínálat törvényei szerint joggal tartanak attól, ha minél jobban bővül az afganisztáni termelés, annál jobban megy le a heroin ára, ami így növelheti annak használatát az USA-ban is, ahol a kábítószer-fogyasztás igen súlyos problémát jelent.

Emiatt az Iron Tempest hadművelet logikája abból indult ki: ha támadást intéznek a tálibok bevételeinek 60 százalékát biztosító afganisztáni kábítószer-hálózatokra, akkor az csökkenti a tálibok jövedelmeit, illetve a heroin világpiaci kínálatát is.

Amerikai számítások szerint az ópiumtermesztés biztosítja Afganisztán GDP-jének harmadát, ami egyben közel 600 ezer embernek ad munkát.

Ez annak ellenére is így van, hogy az USA eddig naponta 1,5 millió dollárt költött az afganisztáni kábítószer-hálózatok felszámolására az afganisztáni háború 2001-es elindítása óta. Ez összesen közel 9 milliárd dollárt jelent.

Az afganisztáni háborúra amúgy eddig több mint ezer milliárd dollárt fordított az Egyesült Államok.