Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Négy év után vágott kamatot az MNB - Nem a kamatcsökkentési ciklus kezdetéről, hanem finomhangolásról beszél a jegybank

Elemzések2020. jún. 23.Harsányi Péter

A Magyar Nemzeti Bank 0,15 százalékponttal 0,75 százalékra csökkentette az alapkamatot a mai kamatdöntő ülésén. A jegybank 0,3 és 2 százalék közötti gazdasági növekedést vár az idei évre, amivel párhuzamosan mérsékeltebben alakulhat az inflációs pálya. A második negyedévben ugyanakkor 7 százalék körüli lehet a GDP visszaesés mértéke. A harmadik és a negyedik negyedévben a gyors „V” alakú kilábalásnak a kulcsa a beruházási ráta és az erőteljes lakossági fogyasztás fenntartása. Az MNB kötvényvásárlási programja továbbra is aktív, de egyfajta védőhálóként tekint rá a Monetáris Tanács.

A kamatdöntő ülést követően Matolcsy György a jegybank elnöke, Kandrács Csaba, Patai Mihály és Virág Barnabás a jegybank alelnökei online sajtótájékoztatót tartottak.

Matolcsy György elmondása alapján az MNB tartja a 2020-as évre a pozitív növekedési előrejelzését. Az MNB várakozásai alapján a hazai GDP 0,3 és 2 százalék között bővülhet az idei évben.

A jegybankelnök rávilágított, hogy a Magyar Nemzeti Bank elérte az árstabilitást és a járvány alatt fenntartotta a pénzügyi rendszer stabilitását.

Az első negyedévben 2,2 százalékkal növekedett a hazai gazdaság, mely a jelenlegi környezetben egy jó kiindulási alapnak tekinthető. Az Európai Unióban mindössze 6 ország tudott ilyen jó negyedévet elérni a jelenlegi környezetben.

További pozitívum, hogy az ipar mélyrepülése mellett például az építőipar csupán minimálisan esett vissza az elmúlt hónapokban.

Az MNB várakozásai alapján a második negyedévben 7 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság. A harmadik és a negyedik negyedévben ugyanakkor egy gyors „V” alakú kilábalás következhet be.

Matolcsy György elmondása alapján az MNB négy évig 0,9 százalékon tartotta az irányadó rátát, melyet most 0,75 százalékra mérsékelt a Monetáris Tanács. A mai döntéssel egyúttal jelzést szeretett volna adni az MNB, hogy fontos számára az alapkamat, illetve van még kellő mozgástere a jegybanknak. Az egyhetes betéti eszköz kamatlába is az alapkamatnak megfelelően mérséklődik. A kamatfolyosót változatlan szinten hagyták a döntéshozók.

Az Európai Unióban és a régióban a központi bankok a lazítás útjára léptek. Az Európai Központi Bank, a cseh és a lengyel jegybankok egyaránt enyhítettek a monetáris kondíciókon.

Fontos üzenetek

Virág Barnabás elmondta, a koronavírus hatásai gyorsan megjelentek a gazdaságban. Az infláció a toleranciasáv alsó széléhez süllyedt. Az adószűrt maginfláció szintén csökkenésnek indult. A dezinflációs hatások a következő negyedévekben is velünk lesznek. Az eurózónában tartósan, hosszú évekig alacsony inflációs környezet várható – fejtette ki az MNB alelnöke.

A kereslet mérséklődésének következtében a szolgáltatások árazása is visszafogottabban alakulhat, mely szintén lefelé húzza az inflációs mutatókat. A fejlemények hatására érdemben lejjebb tolódott az adószűrt maginflációs mutató várható pályája.

A második negyedévben nagyságrendileg 7 százalékos GDP visszaesés következhet be.

Virág Barnabás szerint a belföldi keresletre termelő ágazatok gazdasági teljesítménye viszonylag kedvezőbb marad. Az exportra termelő szektorokban ugyanakkor egy erőteljesebb teljesítmény visszaesés várható.

A jegybank alelnöke rávilágított: a belföldi kereslet, a lakossági fogyasztás és a beruházás lesz a kulcsa az idei évi gazdasági növekedésnek. Az exportra termelő ágazatokban a helyreállás várhatóan egy lassabb folyamat lesz összhangban a külső piacaink lassabb felívelésével.

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság általánosságban javult, miközben a nemzetközi jegybankok érdemben lazítottak a monetáris kondíciókon.

A fentiek hatására az MNB négy év után az alapkamatot kismértékben 0,15 százalékponttal 0,75 százalékra csökkentette. A jegybank alelnöke szerint fontos elérni, hogy az alapkamat csökkentésének hatása a hozamgörbe minél szélesebb szakaszán érvényesüljön.

A mai lépés azonban nem egy kamatcsökkentési ciklus kezdete, hanem egy finomhangolásnak fogható fel.

A jelenlegi eszköztár megfelelő mozgásteret nyújt ahhoz, hogy a Monetáris Tanács megfelelően tudjon reagálni az elkövetkezendő hónapok, negyedévek kihívásaira – tette hozzá Virág Barnabás.

Az állampapírvásárlási program továbbra is egy aktív jegybanki eszköz marad. A Monetáris Tanács azonban egyfajta védőhálóként tekint a programra.

A Magyar Nemzeti Bank változatlanul adat-vezérelt üzemmódban működik, különös tekintettel a jelenlegi gyorsan változó környezetre.

Pénzügyi stabilitás

Kandrács Csaba, az MNB alelnökének elmondása szerint a pénzügyi stabilitás a koronavírus járvány alatt is teljes mértékben fennmaradt. Valamennyi pénzintézet sikeresen átállt a digitális ügyfélkiszolgálásra. A bankok még a legsúlyosabb napokban is kiszolgálták az ügyfeleket. A törlesztési moratórium bevezetése szintén zökkenőmentesen történt.

Kandrács Csaba rávilágított, hogy a válság utáni dinamikus növekedésnek az egyik alappillére lehet a hazai szilárd pénzügyi rendszer.

A jegybank az elmúlt időszakban nem tapasztalt káros kiáramlást sem a lakossági megtakarításokból, sem a rövidebb bankbetétekből, a befektetési alapokból sem pedig a hosszabb életbiztosításokból vagy a nyugdíjpénztárakból.

A kormány gyors és határozott döntésének köszönhetően több millió ügyfél döntött június elejéig a törlesztési moratórium igénybevétele mellett.

A moratórium miatt az ügyfelek nem veszíthetik el a korábbi kedvezményeiket és a törlesztő részlet sem emelkedhet – tette hozzá az MNB alelnöke.

Ezzel mintegy 2000 milliárd forint marad a családoknál és a vállalkozásoknál a jelenlegi nehéz időszakban.

Napjainkban már hatékonyan zajlik a visszatérés a korábban megszokott működéshez. Fontos kiemelni, hogy a három évvel ezelőtt indított minősített fogyasztóbarát lakáshitelek állománya április elejére elérte az 1000 milliárd forintot.

Gyors kilábalás

Patai Mihály, az MNB alelnöke rávilágított, hogy a gyors „V” alakú kilábaláshoz elengedhetetlen a beruházások támogatása. A hazai nemzetgazdasági beruházási ráta 28-29 százalék körül alakult az elmúlt időszakban. Ezt a beruházási aktivitást kell szinten tartani, mert ezen fog múlni a második félév – tette hozzá Patai Mihály.

Ennek érdekében két nagyvolumenű programot is működtet az MNB. A Növekedési Hitelprogram Hajrának köszönhetően már 100 milliárd forintot kihelyeztek a bankok és az év végéig további 1000 milliárd forintnyi hitelt folyósíthatnak.

A Növekedési kötvényprogram keretében több mint 200 milliárd forint értékben bocsáthatnak ki kötvényeket a vállalatok. Az egy éves indulása óta pedig már 23 vállalat bocsátott ki kötvényeket megközelítőleg 430 milliárd forint összegben.

A jegybank alelnökének elmondása alapján az NHP Hajrá és az NKP érdemben hozzájárul a beruházások felfutásához. Néhány héten belül ráadásul megérkezhet a módosított NHP Hajrá és a módosított Növekedési Kötvényprogram, melyek lehetővé teszik a még gyorsabb forráshoz jutást.

Zárszó

A sajtótájékoztató végén Matolcsy György kifejtette, minél erősebb lesz az idei évben a fogyasztás, minél magasabban alakul a foglalkoztatottság és minél kisebb lesz az átmeneti gazdasági visszaesés, annál gyorsabb lesz a későbbi kilábalási folyamat.