Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Meddig maradhat velünk a magasabb infláció?

Elemzések2022. jan. 3.Harsányi Péter

Milyen tényezők fűtik az árdinamikát és melyek a fontosabb felfelé mutató kockázatok? Erről kérdeztük az Erste és az ING Bank vezető elemzőit.

Az infláció 2021 novemberében tetőzhetett 7,4 százalékon. A hazai fogyasztói árindex 2021 és 2022 egészében is 5-5 százalék körül alakulhat a megkérdezett elemzők szerint.

A tartósan magas infláció mögött külső és belső tényezők egyaránt állnak. A nyersanyag és energiaárak globális drágulása, illetve a szállítási költségek emelkedése jelenleg is folyamatosan gyűrűzik be a termékárakba, emelve az importált inflációt. Ez az élelmiszerek és az ipari termékek magasabb árain keresztül mutatkozik meg leginkább.

A külső okok mellett fűti az inflációt, hogy a 2022-re várt GDP növekedés döntően a belső kereslet által vezérelt lesz, különösen az év első felében.

Napjainkban a kereslet-kínálat egyensúlytalanságainak alakulása jelenti a legnagyobb kockázatot.

2022-ben, a januári és februári árváltozás meghatározó lesz az egész éves infláció szempontjából. Az év elején esedékesek ugyanis az éves átárazások. Ekkor árazzák át a vállalatok a termékeket és szolgáltatásokat, ami jól mutatja majd a vállalatok költségoldali nyomását.

Ha pedig akár csak 1-2 szegmensben magasabb lesz az áremelkedés, akkor könnyen 7 százalék felett lehet a januári infláció.

A maginflációs mutató 2022 egészében 5,7 százalékon alakulhat.

Az MNB tehát folytathatja a kamatemelési ciklust. Sőt, akár a monetáris politikai eszköztár komplexebb átalakításra is szükség lehet. Az inflációs problémát jól mutatja, hogy a fiskális politika is mérsékelte a támogató hangnemet.

Erste Bank

Az infláció minden bizonnyal 2021 novemberében tetőzhetett 7,4 százalékon – világított rá Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője.

Leginkább a benzinár csökkenésének köszönhetően decemberben minimális mértékben lassulhatott az infláció, ám így is kicsivel 7 százalék felett maradhatott az éves index.

A 2021-es éves átlagos inflációra vonatkozóan pedig várhatóan 5,1 százalékos értéket tesz majd közzé a KSH pár hét múlva.

Januártól további lassú lecsorgás várható az éves indexben, hiszen a dohánytermékek jövedéki adó emelése kiesik az indexből, illetve az energiaárakból fakadó bázishatás is támogatóbbá válhat.

Az előttünk álló hónapokban ugyanakkor alapvetően továbbra is magas marad az infláció, és szinte 2022 egészében a jegybanki toleranciasávon kívül marad majd – fejtette ki Nyeste Orsolya.

Csak 2022 utolsó negyedévében várható, hogy visszatér az inflációs ráta ebbe a sávba. Ebben egyébként 2021 utolsó negyedévének magasabb inflációs bázisa is szerepet játszik majd.

Éves átlagban 2022-ben is 5 százalék körül alakulhat az infláció – mutatott rá az Erste Bank vezető elemzője.

A tartósan magas infláció mögött külső és belső tényezők egyaránt állnak. A nyersanyag és energiaárak globális drágulása, illetve a szállítási költségek emelkedése jelenleg is folyamatosan gyűrűzik be a termékárakba, emelve az importált inflációt. Ez az élelmiszerek és az ipari termékek magasabb árain keresztül mutatkozik meg a legkézzelfoghatóbban.

A magas importált inflációra rakódik rá, hogy dacára a folyamatosan emelkedő kamatszintnek, a forint árfolyama gyengélkedik, s egyelőre még nem sikerült tartósan erősödő pályára terelni a hazai devizát.

Nyeste Orsolya bízik benne, hogy az ellátási láncok töredezettsége, illetve a szállítási költségek emelkedése okozta problémák az év második felében enyhülnek majd. Emellett a várhatóan tovább emelkedő kamatszint stabilizálja az árfolyamot, és az importált inflációs nyomás valamelyest mérséklődik.

Ez azonban a korábban gondoltnál úgy tűnik, több időt vesz igénybe. A külső okok mellett fűti az inflációt, hogy a 2022-re várt GDP növekedés döntően a belső kereslet, a fogyasztás által vezérelt lesz, különösen az év első felében.

A fogyasztás élénkülését sugallja az egyelőre még igen expanzív fiskális politika és a bérek várható – részben a jelentős 20 százalékos minimálbér emelkedés hatására bekövetkező - növekedése. Ez nemcsak az importszámlát növeli majd, rontva ezzel a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg egyenlegét, hanem a keresletvezérelt inflációt is magasan tarthatja.

ING Bank

Nagy valószínűséggel 5 százalék felett lehet az infláció 2021-ben és 2022-ben egyaránt – mondta el Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ez egybevág az MNB jelzésével, amit a kamatdöntő ülései során közzétesz.

A fogyasztói árindex jó eséllyel novemberben tetőzött. Az üzemanyagárak is elindultak lefelé az elmúlt időszakban.

2022-ben, a januári és februári árváltozás meghatározó lesz az egész éves infláció szempontjából. Az év elején esedékesek ugyanis az éves átárazások. Ekkor árazzák át a vállalatok a termékeket és szolgáltatásokat, ami jól mutatja majd a vállalatok költségoldali nyomását.

A bérköltség drasztikusan emelkedik. A 20 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés felfelé tolja az átlagbéreket is, csakúgy, mint a megemelkedett inflációs várakozások.

Ezzel összhangban jelentős átárazásra számít Virovácz a vállalatok részéről. 2020 és 2021 januárjában is havi alapon 0,9 százalékkal emelkedett az árdinamika. Akkor ráadásul nem volt ekkora mértékű béremelkedés.

Az energiaárak éves alapon továbbra is érezhetően magasabbak, ami további költséget jelent a vállalatoknak. A szállítási költségek szintén emelkedettek. A termeléshez szükséges alapanyagok és félkésztermékek árát fokozzák a kínálati sokkok, az ellátási láncok akadozása, illetőleg a kereslet erőssége.

Ha akár csak 1-2 szegmensben magasabb lesz az áremelkedés, akkor könnyen 7 százalék felett lehet a januári infláció – véli az ING Bank vezető elemzője.

Kérdés, hogy mennyit hárítanak át a vállalatok a költségeikből a fogyasztókra. Egyelőre nem látni, hogy a kínálati feszültségek vagy éppen az erős kereslet oldódnának. A túlkeresletes állapot fennmaradása miatt a vállalatok árazási ereje jelentős. Így megtehetik, hogy áthárítják a költségeiket korlátos kínálat mellett.

Napjainkban a kereslet-kínálat egyensúlytalanságok alakulása jelenti a legnagyobb kockázatot Virovácz Péter szerint.

Az átlagbérek növekedése 2022-ben elérheti a 13-15 százalékot. Ennek következtében 5,6 százalék lehet a fogyasztói árindex 2022 során, erősen felfelé mutató kockázatokkal.

A maginflációs mutató 2022 egészében 5,7 százalékon alakulhat az ING Bank vezető elemzője szerint. A maginfláció ráadásul csak nyár környékén tetőzik 6,3 százalék körül és csupán ezt követően mérséklődik.

Az MNB tehát folytathatja a kamatemelési ciklust. Sőt, akár a monetáris politikai eszköztár komplexebb átalakításra is szükség lehet. Az inflációs problémát jól mutatja, hogy a fiskális politika is mérsékelte a támogató hangnemet – tette hozzá Virovácz Péter.