Meddig tartottak a korábbi olaj és inflációs válságok? 

Larry Summers korábbi pénzügyminisztertől kezdve Elon Musk Tesla vezetőig egyre többen komoly válságot, recessziót jósolnak az elszabadult infláció miatt. Az amerikai jegybank legutóbbi kamatemelései is mutatják, hogy az olajárak, az infláció és a kamatemelések ciklusokban zajlanak, mert az energiaárak adják az infláció zömét. Az eddigi olajválságok többsége mind háborúkhoz kapcsolódnak, így ezek kimenetele befolyásolta leginkább az árakat.

Amikor az infláció még "megállt Hegyeshalomnál"

A mondernkori történelem első olajválsága 1973. októberében kezdődött, amikor a Jom Kippur-i háború néven ismert, három hétig tartó arab-izraeli háborúba Izrael oldalán komoly fegyverszállításokkal belépett az Egyesült Államok.

Válaszul az arab olajexportáló államokat tömörítő OAPEC (Organization of Arab Petroleum Exporting Countries) olajembargót hirdetett az Izraelt támogató országokkal, azaz az Egyesült Államokkal és szinte egész Nyugat-Európával szemben.

Az olaj árának változása (forrás: macrotrends)

Ennek hatására közel hetven százalékkal, három dollárról öt dollárra nőtt a kőolaj hordónkénti ára. Tovább erősítette az áremelkedés hatását, hogy az Egyesült Államok éppen a Nixon-sokk közepén tartott, amelynek a legfontosabb eleme a Bretton Woods-megállapodás felrúgása volt, és amely a dollár aranyra válthatóságának végét jelentette az amerikai gazdaság védelme érdekében. Ennek hatására az olajár tovább emelkedett, és 1974 májusára már 12 dollárba került egy hordó kőolaj. 

Az infláció alakulása az USA-ban lekövette az olajárak mozgását

Az amerikai GDP-visszaeséses az olajválságok idején, 2008-ban és a Covid-válság idején (év/év, %)

Az ötven évvel ezelőtti energiaválság nem gyűrűzött be ugyan Magyarországra, hiszen 1973-ban 3,3 százalék volt a pénzromlás mértéke, a rákövetkező évben pedig visszaesett 1,8 százalékra. Hozzá kell azonban tenni, hogy nem lévén piacgazdaság, ezek a KSH értékek vélhetően nem tükrözik a valóságot.

Irán és Irak hosszú háborúja

A második olajválság 1979-ben kezdődött, amikor az Amerika-barát Reza Pahlavi sahot elűzték Iránból, és a hatalmat a muszlim vallási vezető, Ruhollah Muszavi Komeini ajatollah vette át.

Az iráni változással járó zavargások következtében szinte teljesen leállt az olajkitermelés és -szállítás az országban, aminek hatására az akkori 15 dolláros hordónkénti ár emelkedni kezdett, és 1980-ra 2,5-szeresére nőtt, azaz elérte a 40 dollárt. A jelentősen megemelkedett árnak azonban volt egy „pozitív” hatása is, nevezetesen, hogy a korábban gazdaságosan ki nem termelhető olajmezők beindítása is jövedelmezővé vált. Mindennek hatására az ár csökkenni kezdett, és egy fontos fegyverrel lettek szegényebbek az arab olajtermelő országok, ugyanis egyedüli vezető szerepük meggyengült az olajpiacon.

Infláció alakulása Németországban (év/év, %)

A GDP alakulása Németországban (év/év, %)

Bár a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején továbbra sem működött piacgazdaság hazánkban, ezúttal már jelentősen megugrott az infláció, hiszen 1979-ben 8,9, majd a rákövetkező évben 9,1 százalékos pénzromlást regisztrált a statisztikai hivatal. A számok azt mutatják, ezúttal kénytelen volt az MSZMP ráengedni az inflációt az országra, ami arra utal, hogy jelentősen nőtt az ország eladósodottsága, és már nem lehetett újabb hitelek felvételével ellensúlyozni a pénzromlást. 

A 2008-as pénzügyi válság

A következő nagy csúcsot 2008 nyarán érte el az olaj ára, amikor a 2001 szeptember 11-ei támadásokat követő kis lejtmenet után indult hét éves folyamatos emelkedést követően 147 dollárnál tetőzött egy hordó kőolaj ára. Ezt a több mint fél évtizedig tartó folyamatos drágulást számos tényező magyarázza. Többek között az Afganisztán és Irak ellen folytatott amerikai háborúk, vagy a Kínában és Indiában mutatkozó folyamatos kereslet emelkedése. A soha nem látott olajárcsúcs közvetlen előzménye pedig a dollár gyengülése, illetve az Iránnal kiéleződő feszültség volt. A válság kitörésével aztán zuhanni kezdett az ár, és negyven dollárig meg sem állt. 

Inflációs hatások Magyarországra

Az 1979-es válsággal szemben a 2008-as olajcsúcsnek egyáltalán nem volt hatása a hazai inflációra, hiszen még lassult is a pénzromlás mértéke, a 2007-ben mért 8 százalékról 2008-ban 6,1, majd a következő évben 4,2 százalékra esett vissza. Ennek magyarázata, hogy az előző évek folyamatos olajár emelkedését követően 2008 második felében zuhanni kezdett az olajár, így már nem volt jelentős hatása az árakra.

A mostanáig utolsó, vagyis a napjainkban tapasztalt olajválság kezdetét a koronavírus-válságból való kilábaláshoz köthetjük, amikor a széttöredezett ellátási láncok, illetve egyéb hatások következtében 2021 tavaszára 70 dollár, majd őszre 80 dollár fölé emelkedett a válság alatt 20-40 dollár között mozgó olajár. 

Meddig tarthat a mostani válság?

A következő nagy áremelkedés az orosz-ukrán háború kitörését követően indult, amikortól hosszabb ideig 110 dollár körül mozgott az ár, majd az EU olajszankciók elfogadását követően május végén áttörte a 120 dolláros határt is, miután a piac beárazta az orosz olaj egy részének kiesését. 

Infláció alakulása az EUrópai Unióban (2000-2022)

Amint azt az elmúlt hónapok adatai mutatják, a mostani, az orosz-ukrán háború által vezérelt olajár emelkedésnek drasztikus hatása van az árakra. A tavaly indult  olaj áremelkedés már januárban is 7,9 százalékos inflációt gerjesztett  a tavalyi egész éves 5,1 százalékos értékkel szemben, és azóta is folyamatosan nőnek az árak. Februárban 8,3, márciusban 8,5, áprilisban 9,5, májusban pedig 10,7 százalékos volt az infláció. A becslések szerint idén nem nagyon úszhatjuk meg éves átlagban sem a tíz százalék feletti pénzromlást. Annál is inkább, mert a május végén elfogadott uniós olajszankciók áremelő hatását még nem is érzékelhetjük.