Még a muszlimok is gyászolják Ferenc pápát
ElemzésekA Ferenc pápa halálával kapcsolatos reakciók rávilágítanak arra, hogy a muszlim társadalmak nem ellenségként tekintenek a kereszténységre.
Az iszlám világ egyes vezetőinek nyilatkozatai azt mutatják, hogy a vallások közötti kapcsolatok nem kizárólag feszültségekről szólnak, hanem léteznek együttműködésen és kölcsönös tiszteleten alapuló viszonyok is.
Több ország méltatta a pápa tevékenységét a béke, az igazságosság és a párbeszéd előmozdításáért. Ez a hozzáállás afféle útmutató is lehet a más vallásokhoz való viszonyulás lehetséges irányairól. Az alábbiakban a közel-keleti térség reakciói olvashatók a teljesség igénye nélkül:
A Palesztin Hatóság elnöke tisztelettel adózott a hétfőn 88 éves korában elhunyt Ferenc pápának. Mahmúd Abbász „a palesztin nép hűséges barátjának” és „a béke, a szeretet és a hit erős védelmezőjének” nevezte az egyházfőt.
Megjegyezte, hogy a pápa „elismerte a palesztin államot és engedélyezte a palesztin zászló felvonását a Vatikánban”. Továbbá hozzátette, hogy soha nem ingott meg a palesztinok jogainak és az igazságosság támogatásában.
Az iráni külügyminisztérium elismerte Ferenc globális szellemi befolyását. A minisztérium szóvivője kifejtette, hogy Irán „részvétét fejezi ki a világ minden keresztényének”.
Mohamed bin Zájid Ál Nahján sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke közleményében fejezte ki „legmélyebb részvétét a világ katolikusainak Ferenc pápa halála miatt, aki életét a békés együttélés és a megértés előmozdításának szentelte”.
A katolikus egyházfő elvesztése „mély veszteség az egész világ számára, hiszen ő a béke, a szeretet és az együttérzés hangja volt” - mondta Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök.
Hozzátette, hogy Ferenc pápa kivételes globális személyiség volt, aki „fáradhatatlanul dolgozott a tolerancia előmozdításán és a párbeszéd hídjainak építésén ... valamint a palesztin ügy bajnoka is volt, aki védelmezte a törvényes jogokat és a konfliktus befejezésére szólított fel. Az egyiptomi al-Azhar, a szunnita iszlám vallási oktatás egyik legtekintélyesebb intézményének imámja pedig azt mondta, hogy Ferenc pápa a vallások közötti megbékélés elősegítéséért fog emlékezetes maradni. Ahmed at-Tajjib sejk a „testvérének” nevezte Ferencet, és azt mondta, hogy
számos muszlim és arab országban tett látogatásával, valamint a méltányosságot és emberséget bizonyító nézeteivel, különösen a Gáza elleni agresszióval és a visszataszító iszlamofóbia elleni küzdelemmel kapcsolatban megerősítette a kapcsolatokat az al-Azharral és az iszlám világgal.
Joseph Aún libanoni elnök is gyászolta Ferenc pápát, aki elmondása szerint „kedves barátja és erős támogatója” volt a válság sújtotta országnak.
Soha nem fogjuk elfelejteni a Libanon védelmére, valamint az ország identitásának és sokszínűségének megőrzésére tett felhívásait
- fogalmazott Aún az elnökség X-oldalán közzétett nyilatkozatában, amelyben Ferenc halálát „az egész emberiség számára veszteségnek nevezte, mert az igazságosság és a béke erőteljes hangja volt”.
A muszlim országok vezetőinek és vallási méltóságainak részvétnyilvánításai rámutatnak arra, hogy a tolerancia és tisztelet elengedhetetlen a békés egymás mellett éléshez.
A kulturális és vallási különbségek nem akadályai, hanem lehetőségei is lehetnek az együttműködésnek, ha azokat nyitottsággal és jó szándékkal közelítik meg. A pápa halálára adott muszlim reakciók példaként szolgálhatnak arra, hogyan lehet a kölcsönös megértés eszközeivel hidakat építeni a világ különböző közösségei között.
A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
