Még egy makroadat is rugdossa a forintot

A második negyedévben a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege javulni tudott, az egy évvel korábbinál 210 millió euróval több, 3,4 milliárd euró volt – közölte a KSH.\
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a romló termékkülkereskedelmi egyenleg és a gyengülő forint mellett erre szükség is van, hiszen a külkereskedelmi egyenleg az egyik olyan tényező, ami befolyásolja a forint árfolyamát – és ezekben a napokban ez az, ami elsősorban gyengíti is, hiszen a magas energiaárak emelik az import költségét.

Bár az egyenleg a második negyedévben növekedni tudott, az export kevésbé – de így is jelentősen – emelkedett, mint az import: 11 százalékkal, míg az import 13 százalékkal. Fontos, hogy ezek euróban számított értékadatok, itt volument a KSH nem közöl, arra a tegnapi GDP-adatból következtethetünk. Érdekesség: a GDP-ben a szolgáltatásexport volumene éves bázison stagnált, míg az importé 3,1 százalékkal csökkent. A jelentős eltérést az érték és a volumen változása között részben a forint erősödése okozhatta, ami például a turizmus esetében legalábbis export oldalon biztosan meghatározó, de a mai adat szerint nagy szerepe van a többi szolgáltatáscsoportnál is. Ezt támasztja alá az is, hogy a forintban számított exportérték 1,0 százalékkal csökkent, míg az importéték 1,1 százalékkal nőtt.

A többlet növekedésében a turizmus és a bérmunka javuló egyenlege játszott elsősorban szerepet: míg ugyanis a turizmusból származó bevétel euróban számítva 12,8 százalékkal emelkedett, addig az import 8,4 százalékkal alacsonyabb lett. A kedvező exportadat mindenképp meglepő, hiszen a külföldi vendégéjszakák száma csökkent, azaz ezek szerint többet költöttek az ideérkezők, még ha kevesebben is voltak. Ebben azonban szintén az árfolyam játszhat részben szerepet, hiszen a forintban eszközölt költéseik euróban számítva többet értek.

A bérmunkánál az export értéke 15,3, az importé 14,0 százalékkal nőtt. Szintén jelentősen bővült a forgalom értéke a szállítási szolgáltatásoknál: az export 17,4, míg az import 25,1 százalékkal – itt a drágább üzemanyagár miatt (ld. iráni háború) szintén lehetett egy jelentősebb árhatás, de az egyenleg e szolgáltatáscsoport esetében még így is kismértékben javulni tudott. Nem ilyen kedvező a helyzet az üzleti szolgáltatásoknál: itt az egyenleg 239 millió euróval romlott, ami az export értékének 4,9 és az import értékének 12,7 százalékos növekedéséből adódik.

Összességében a mostani szolgáltatás-külkereskedelmi adat nem tekinthető rossznak, de kiemelkedően jónak sem. Paradox módon az erősebb forint talán még segítette is az egyenleg javulását. A szolgáltatások külkereskedelmének alakulását a jövőben is érdemes lesz figyelni, hiszen ebben jelentős növekedési potenciál rejlik a magyar gazdaság számára – különösen is a turizmusban és az üzleti szolgáltatásoknál. Ha a várakozásoknak megfelelően az új kormányzat gazdaságpolitikája nagyobb hangsúlyt fektet a korábbinál a szolgáltatásokra és jobb lesz a kapcsolat a nyugat-európai partnerekkel, az elsősorban az üzleti szolgáltatások exportjában jelenhet meg. Ez pedig ugyanúgy exportbevételt jelent az országnak, mintha termékeket exportálnánk.

A most közölt KSH-adatra nyilván nem hatott a forint mai gyengülése, de ha a trend tartós marad az a jövőben erodálhatja a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlegét.