Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Svájcban kertész irányította a rettegett kalábriai maffiát

Hírekegy órájaSzajlai Csaba

A svájci szövetségi ügyészség vádja szerint egy köztiszteletben álló, Aargau kantonban működő kertész valójában a ’Ndrangheta olasz bűnszervezet helyi helytartója és logisztikusa volt. A bellinzona-i szövetségi büntetőbíróságon zajló per részletesen feltárja, miként épülnek be olasz maffiacsoportok a svájci mindennapokba legális kisvállalkozások leple alatt - számolt be róla a Neue Zürcher Zeitung (NZZ).

A tisztes polgár álarca: maffiahelytartóként bukott le az aargaui kertész
 
A svájci szövetségi ügyészség vádat emelt egy Aargau kantonban élő, köztiszteletben álló olasz kertépítő vállalkozó ellen, aki a rettegett kalábriai ’Ndrangheta bűnszervezet helytartója volt. Az ügy rávilágít arra, miként épülnek be a maffia klánjai a svájci hétköznapokba. 

A kettős élet mintapéldája

A svájci Freiamt régióban (Aargau kanton) élő 59 éves férfi a külvilág szemében egy szorgalmas, mintaszerű kisvállalkozó volt, aki kertépítéssel és növénygondozással foglalkozott. Cége legálisan működött, a helyi közösség megbízható adófizetőként és békés polgárként ismerte. A Svájci Szövetségi Ügyészség (BA) nyomozása azonban félelmetes titkot tárt fel: a férfi csaknem két évtizeden keresztül közvetlen kapcsolatot ápolt a maffia legfelsőbb körével. A vádirat alapján a kertész nem más volt, mint Rocco Anello, a hírhedt kalábriai Anello-Fruci klán teljhatalmú vezetőjének svájci jobbkeze. A klánvezérrel való kapcsolata olyan szoros volt, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint „több mint testvérként” tekintettek egymásra. 
 

Logisztika, fegyverek és védelmi pénzek

A vád szerint az aargaui férfi nemcsak formális képviselője volt a szervezetnek, hanem a bűnszervezet svájci logisztikai és pénzügyi motorja. Feladatai közé tartozott: 
  • Logisztikai háttér biztosítása: biztonságos menedékházakat és gépjárműveket szervezett a Svájcba érkező vagy ott bujkáló olasz klántagoknak.
  • Kommunikáció: létrehozta és kezelte a lehallgathatatlan, titkosított telefonhálózatokat a maffiózók között. 
  • Kábítószer- és fegyverkereskedelem: aktívan közreműködött illegális lőfegyverek, lőszerek, valamint kábítószerek svájci behozatalában és terjesztésében. 
  • Hamis pénz és orgazdaság: hamis bankjegyek beszerzését, tárolását és illegális javak tisztára mosását irányította. 
  • Pénzbehajtás: a maffia nevére és erejére hivatkozva félemlített meg helyi adósokat, és védelmi pénzeket szedett be.
 
A Bellinzonai per és az omertà
A vádlott ügye a bellinzonai Szövetségi Büntetőbíróság elé került. A tárgyaláson a férfi határozottan tagadta, hogy köze lenne a ’Ndranghetához. Kijelentette: „Nem vagyok maffiózó, világéletemben csak dolgoztam”. Azt elismerte, hogy gyerekkora óta ismeri a klánvezért, mivel Kalábriában egy iskolába jártak, és Svájcban is vendégül látta őt, de állítása szerint semmit sem tudott annak bűnözői hátteréről. Amikor a bírónő a korábbi gyanús beszélgetéseiről kérdezte, a vádlott a klasszikus maffia-hallgatási törvényhez, az omertàhoz folyamodott: megtagadta a válaszadást, vagy arra hivatkozott, hogy csak „viccelődött”, a nyilatkozatait pedig egy meg nem nevezett svájci barátja írta meg helyette. Az ügy mérföldkő a svájci igazságszolgáltatás számára. Bizonyítja, hogy az olasz szervezett bűnözés már nemcsak a határok mentén van jelen, hanem a látszólag békés, északi kantonok kispolgári rétegébe is mélyen beágyazódott.