Megérkezett a hazai GDP-adat: 2 százalékkal bővült a gazdaság
ElemzésekA várakozásokat felülmúlva az idei első negyedévben 2 százalékkal bővült a magyar GDP. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások járultak hozzá. A hazai gazdasági teljesítmény az első negyedévben így nagyságrendileg 5 százalékponttal meghaladta az Uniós átlagot. A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai a legnagyobb mértékben a második negyedévben lesznek érezhetők.
Magyarország bruttó hazai terméke 2020 első negyedévében a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlen hatást gyakorolt, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adták az első negyedév egészét tekintve.
Forrás: KSH
Folytatódó felzárkózás
Az eurózóna és az Európai Unió gazdasága az idei első negyedévben 3,2 és 2,6 százalékkal zsugorodott éves alapon, azaz a hazai gazdasági teljesítmény az első negyedévben is több mint 2 százalékponttal meghaladta az Uniós átlagot.
Kedvező kilátások
A hazai magánszektor hitelállománya a GDP arányában rendkívül alacsony, mindössze 32 százalék. Összehasonlításképpen a többi visegrádi országban 50-60 százalék közötti ez az érték, míg az Európai Unió átlaga 85 százalék.
A visegrádi országok átlaga kétszer, az Európai Unió átlaga közel háromszor meghaladja a magyar szintet. Hatalmas növekedési tartalékok vannak tehát a hazai hitelpiacon. Egyáltalán nem beszélhetünk túlzott mértékű eladósodottságról.
A koronavírus járvány lecsengését és a gazdaság újraindulását követő negyedévekben újra megemelkedhet a hitelfelvételi dinamika a lakossági és vállalati oldalon. Az alacsony kamatkörnyezet és a mérsékelt finanszírozási költségek is nagyban segítik majd a későbbieken a hitelfelvételi aktivitás növekedését.
Fontos szerepet tölt be a Növekedési Hitelprogram Hajrá, mely a létfontosságú forgóeszköz és beruházási hiteleken keresztül támogatja a növekedést. A nemzetgazdasági beruházási ráta 25 százalék körül történő stabilizlódása az egyik kulcsa annak, hogy hazánk fenntarthassa hosszú távon a 2 százalékos növekedési többletét az Unióval szemben.
A kormány és a jegybank összehangolt intézkedései is jelentősen segítik a gyors kilábalást. A teljes intézkedéscsomag mérete megközelítheti a GDP 18 százalékát. A lépések nagymértékben segítik a munkahelyek megőrzését, a bizalom fennmaradását, a hitelezés bővülését és a vállalatok likviditási helyzetének megerősödését. A hiteltörlesztési moratórium egyúttal családok tízezreinek az ellehetetlenülését akadályozza meg.
Ipar, építőipar és kiskereskedelem az első negyedévben
Az ipari teljesítmény növekedése az első negyedévben összességében visszafogottabb volt a korábban megszokotthoz képest. Március végén a gépjárműgyártás 20 százalék körüli visszaesése már éreztette a hatását.
A járműgyártás és a járműexport esetében egy viszonylag elnyújtottabb kilábalási folyamat várható, ugyanis válságok idején az emberek jellemzően először az autóvásárlásokat halasztják el.
Az építőipar teljesítménye nagyjából stagnált az első negyedévben. Itt azonban meg kell említeni, hogy a tavalyi első negyedévben 30-70 százalék között bővült az építőipar. Egy ekkora száguldás után természetes jelenség, hogy az ágazat pihenőt tart.
A bázis is sokkal magasabb volt. A koronavírus járvány hatására ráadásul sok vendégmunkás elhagyta az országot, így nem tudott teljes kapacitással működni a szektor.
A kiskereskedelmi forgalom szerkezete jelentősen átalakult a koronavírus hatására. Az élelmiszer és az élelmiszer jellegű termékek iránt hatalmas volt a kereslet, ami kompenzálta a más termékcsoportokban tapasztalt mérsékeltebb érdeklődést. A kiskereskedelmi ágazat forgalma az első negyedévben így lendületesen, megközelítőleg 6-7 százalékkal tudott növekedni éves alapon.
Kockázatok
Az egyik legnagyobb kockázat az, ha a lakosságnak csupán 10-20 százaléka óvatos marad a járvány lecsengése után, mert például egy újabb fertőzési hullámtól tartanak. Ebben az esetben a gazdasági aktivitás alacsonyabb szinten ragadhat, ami hátráltathatja a gyorsabb „V” alakú kilábalást.
Az autóipar esetében az ágazat strukturális problémái, a szigorú nemzetközi szabályozói környezet, az óriási beruházási igények és a bizonytalan kereslet komoly nehézségeket okozhatnak.
A járvány végleges lecsengésétől és a fogyasztói bizalom helyreállásától függően tud majd újra rendeződni a munkaerőpiac. A járvány tényleges lefutásának hossza tehát kulcsfontosságú.
Végezetül a turizmus, vendéglátás, és az ehhez kapcsolódó ágazatok újraindulásának sebességét is jelentős bizonytalanság övezi. Esetükben az újraindulás szintén nagyban függ a járvány lecsengésétől.
