Még mindig rengetegen halnak meg a rossz munkahelyi körülmények miatt

Többféle munkahelyi ártalomnak kell összeadódnia ahhoz, hogy valaki tartósan sérüljön egészségileg a munkavégzése alatt - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) foglalkozási ártalmakról szóló kerekasztal-beszélgetésén.

A foglalkozási ártalom a munkavállalót a munkahelyen ért káros hatások összessége, ilyen lehet többek között

• a zaj ártalom,
• extrém hőfok – hideg, meleg – hatása,
• biológiai szennyezés – virusok, baktériumok, gombák,
• kémiai ártalmak-vegyszer hatások,
• ide tartozik az úgynevezett pszichoszociális hatás is, mint opéldául az állandó időkényszer, felelős döntési kényszer.

Az Eurostat adatai szerint szerint a foglalkozás körében elhunyt évi 220 000 főből 6,3 százaléka balesetben hal meg, és 93,7 százalék, aki foglalkozásból eredő ártalom következtében hunyt el

- sorolta Nagy Judit, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Műszaki Továbbképző Központjának igazgatója, az Országos Munkavédelmi Bizottság szakértője.A foglalkozás körében elhunytak száma hatszor több, mint a balesetben elhunytak száma. 1994 és 2018 között 6 százalékról, 2 százalékra csökkent a halálos balesetek száma.

Ugyanakkor újabb betegségek is feltűnnek a foglalkozási ártalmak között - emelte ki Nagy Imre egyetemi docens, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Foglalkozás-orvostan Tagozat elnöke.

Mi számít jogilag foglalkozási megbetegedésnek?

Nemzetközi egyezmények határozzák meg, mely anyagok számítanak a foglalkozási ártalom okának. 1925-ben kötött nemzetközi egyezmény még csak 3 féle anyagot, az 1964-es egyezmény 15 féle anyagot, a 2002-ben kötött egyezmény már 60 féle anyagot tartalmazott, amelyek károsnak számítanak az egészségre.

A munkahelyi ártalmakat a következők alapján lehet csoportosítani:

• a munkavégzés gyakorlása közben,
• heveny és idült a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő
• kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel függ össze, illetve
• az optimálisnál nagyobb, vagy kisebb igénybevétel következménye

A munkahelyi ártalom megállapításának két fő kritériuma:

• ok-okozati összefüggés van a körülmény és a megbetegedés között
• adott munkavállalói csoporthoz tartozóknál a gyakoriság nagyobb

Ha a foglalkozásból való eredet igazolása megtörténik, akkor 100 százalék táppénz megítélésére is sor kerülhet.

Ahogy idősödünk, egyre nagyobb a foglalkozási megbetegedések aránya. A korcsoportonkénti megoszlás a következőképp alakul:

50 év feletti munkavállalók körében ~40%,

40-49 év között ~30%,

30-39 év között ~15%,

18-29 év között ~15%.

A magyarországi adatok irreálisan alacsonyak a nemzetközi mértékhez képest, ennek oka a bejelentések elmaradása lehet.

Hogyan segíthet a munkaadó?

Herberger Mónika, az Audi Hungaria Zrt. vezető egészségmenedzsere az 1993-ban alapított, jelenleg 11 90 főt foglalkoztató Audi Hungária egészségügyi tevékenységével kapcsolatban tartott előadásában a munkaképességet befolyásoló tényezők közé sorolta az alábbiakat:

• vezetési stílus, munkaközösség, irányítás
• értékek, attitűdök, motiváció
• kompetencia, szaktudás, képességek
• egészség és funkcionális képességek

A munkavállalók önálló felelőssége saját egészségükre vigyázni, de a munkahely a testi egészségnél a sok területeken tud segíteni, ilyenek például:

• szűrőprogram
• védőoltás
• általános és szakorvosi ellátás
• fizikoterápia – gyógytorna
• elsősegély program

A lelki egészség támogatásával kapcsolatban a következő területeket emelte ki:

• mentális check-up
• alvásprogram
• dohányzásról leszoktatás
• reziliencia tréning
• mindfulness
• digitalizált stressz kezelés.