Megbénítja-e a magyar gazdaságot a bérmunkás-stop?

Az Eurostat, vagyis az EU statisztikai hivatalának kimutatásai alapján mintegy 25-30 millió külföldi munkavállaló dolgozik a Lajtán túl. Nincs pontos statisztika, miután a foglalkoztatási helyzet folyamatosan változik. Ide kell ugyanis számítani az EU-n kívülről érkezőket, továbbá a régiókon belül ingázókat, és azokat is, akik más EU-s országból érkeznek egy adott uniós tagállamba.

Ráadásul a statisztikai módszertan is "nehézkes": a kimutatások ugyanis eltérően kezelik a bevándorlókat, a közösségen belüli szabad munkaerőáramlást, és a nagyon szigorúan vett, átmeneti engedéllyel rendelkező vendégmunkásokat.

Maradva a fenti kategóriáknál, az Európai Unión belül a "klasszikus", harmadik országbeli állampolgárok közül engedéllyel hozzávetőleg 11-12 millió nem uniós alkalmazott dolgozik. 

Németország a legfőbb célpont

Az érintettek döntő része, cirka 70 százaléka Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban dolgozik.

Az úgynevezett vendégmunkásokat "küldő" országok pedig India, Törökország, Marokkó, Ukrajna, de szép számmal érkeznek ázsiai és dél-amerikai államokból is.

A másik munkaerőpiaci "címke" azokra vonatkozik, akik a közösségen belüli dolgozók: hozzávetőleg 7,3 millió uniós dolgozik olyan uniós tagállamban, amelynek nem állampolgára. Ez esetben a kelet-közép-európai uniós tagállamok a legfőbb "küldők".

Az említett nagy nyugat-európai gazdaságok közül Németország a legfőbb célpont: jelenleg 2,6 milliónyian dolgoznak Európa legnagyobb gazdaságában "csak" az EU-ból, az unión kívülről érkezők száma is meghaladja a több százezret.

Ugyanakkor a DeStat, azaz Németország statisztikai hivatalának összeállítása szerint a gazdaságilag aktív külföldiek teljes száma több milliót tesz ki. A franciáknál a 600 ezres uniós munkavállaló mellett több milliónyian dolgoznak afrikai- és közel-keleti származásúak. A spanyolok és az olaszok fej-fej mellett vannak: cirka egymillió EU-s állampolgár dolgozik náluk, valamint mindkét dél-európai országban milliós nagyságrendű a Latin-Amerikából és Észak-Afrikából érkező munkaerő. 

Tarol Svájc 

Bár az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, a munkaerő szívó képessége továbbra is jelentős: az elmúlt évben több mint 200-280 ezer kifejezetten munkavállalási célú vízumot adnak ki nem EU-s állampolgároknak. 

Egyébként a briteknél körülbelül 5,9 millió külföldi állampolgár dolgozik a Migration Observatory kimutatása szerint.

Svájc sem tagja az EU-nak, de nagyon vonzó munkaerőpiaci szempontból: 1,87 millió külföldit alkalmaz az alpesi köztársaság: lakosságarányosan a vén kontinensen a legtöbbet!

Visszatérve az EU-s munkaerőpiacra a külföldiek aránya a teljes foglalkoztatottságon belül átlagosan 16 százalék felett van, ezzel szemben áll Magyarország a nagyon alacsony "kitettségével".

A Lajtán túl három nagy szektorban számítanak a vendégmunkásokra: szakmunkák és nehézipar, szolgáltatások (vendéglátás, takarítás, különböző idénymunkák), továbbá az egészségügy és idősellátás területén.

Utóbbi aligha meglepő: szinte kritikus mértékű a külföldi ápolók és orvosok jelenléte. 

Mi a helyzet Magyarországon? 

A hivatalos kormányzati források és statisztikák alapján hazánkban nagyságrendileg 120-140 ezer közötti legális külföldi munkavállaló dolgozik.

A vendégmunkások száma stabilizálódott ezen a szinten, ami a teljes hazai foglalkoztatotti létszám (4,7 millió fő) nagyjából 2-2,5 százalékát teszi ki. Melyek a küldő országok? E tekintetben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai és a munkaerőpiaci statisztikák a mérvadók.

A legfőbb küldő országok, illetve gazdasági régiók közül a Fülöp-szigetek viszi a pálmát, amelyet Vietnám követ.

Ukrajna áll a dobogó harmadik fokán, és a szomszédos országok közül Szerbia tartozik még a legfőbb küldők közé. A délszláv országot India, Kirgizisztán, Indonézia és Mongólia követi.

A külföldi vendégmunkások hazánkban főként a feldolgozóiparban, az építőiparban, a logisztika, valamint a szolgáltatások terén bukkanak fel.

Új, szigorúbb szabályozás

A 2026. június 6-án hatályba lépett új kormányrendelet értelmében gyakorlatilag a stop tábla felmutatása történt: megszűnt az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadása.

Tulajdonképpen a tilalom hatályba lépett, vagyis ezzel kapcsolatos kérelmet már egyáltalán nem lehet benyújtani az idegenrendészeti hatósághoz. Érdemes azonban kitérni arra is, hogy a szigorítás kizárólag a kifejezett „vendégmunkás-tartózkodási engedély” kategóriára vonatkozik. A jogszabályok továbbra is engedélyeznek egyéb, szigorúbb feltételekhez kötött tartózkodási és foglalkoztatási jogcímeket (például a magasan képzett munkavállalók vagy egyedi kormányzati beruházások esetében).

Természetesen a már korábban kiadott és érvényes vendégmunkás-engedéllyel rendelkezők egyelőre maradhatnak és dolgozhatnak az engedélyük lejáratáig, de új folyamatokat ezen a jogcímen nem lehet indítani.

Egyébként a szabályozás nemcsak a számokat korlátozza, hanem a küldő országok körét is szűkítette. Az összevont és vendégmunkás-engedélyek együttes maximális keretszáma a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi döntése értelmében 35 000 főben lett maximalizálva a 2026-os évre. 

Piaci reakciók

A WHC Csoport, mely Magyarország egyik piacvezető HR-szolgáltatója friss elemzései és kutatásai szerint

a harmadik országbeli vendégmunkások alkalmazása elengedhetetlen a hazai gazdaság stabilitásához és a termelés fenntartásához.

A vállalat legutóbbi, 157 hazai cég bevonásával végzett reprezentatív felmérése éles figyelmeztetést fogalmaz meg a külföldi munkaerő behozatalának esetleges korlátozása vagy leállítása ellen. A WHC elemzésének legfontosabb tételei:

a megkérdezett vállalatok 71,3 százaléka jelentette ki, hogy a jelenlegi piaci helyzetben teljesen elképzelhetetlennek tartja a munkaerőigényének tisztán magyar munkavállalókkal való lefedését. 

A cégek 37,6 százaléka rendkívül nehéznek, míg 53,5 százaléka kifejezetten nehéznek értékelte a hazai munkaerő megtalálását és megtartását. 

A WHC szakmai álláspontja szerint a statisztikákban emlegetett mintegy 300–400 ezer fős hazai inaktív tömeg nem jelent azonnali vagy valós megoldást, mivel ők strukturális és földrajzi okokból nem mozgósíthatók a hiányszakmákban.

Közben a WHC a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségével (VOSZ) és az ÉVOSZ-szal karöltve hangsúlyozza a korlátozás veszélyeit. Ezek szerint a külföldi munkavállalók hirtelen adminisztratív korlátozása vagy kitiltása közvetlenül megbéníthatja az ipari és gyártókapacitásokat. 

Ha a külföldi betanított munkások hiánya miatt leáll egy gyártósor, az a láncreakció miatt a magasabb pozíciókban dolgozó tízezernyi magyar munkavállaló állásának megszűnését is magával vonhatja.

Végezetül: a szigorítások keresztbe húzzák a hazai és multinacionális vállalatok magyarországi bővítési és beruházási stratégiáit. 

Mennyi az annyi? 

Akár 2000 milliárd forintos GDP-kiesést is okozhat a magyar gazdaságnak a szóban forgó intézkedés. Körülbelül 300 milliárd forint kieső adóbevételt jelenthet a központi költségvetésnek a szigorítás.

Ékes példája a fenti kérdésre adandó válaszra a Master Good jelzése, miszerint Magyarországon már nem áll rendelkezésre elegendő hazai munkaerő a Master Good növekvő termelési igényeinek kielégítésére, ezért külföldi munkavállalók bevonására van szükség. Mindezt Bárány László, a vállalat ügyvezető igazgatója egy a Prohuman Csoport, az MKIK és a Joint Venture Szövetség közös megrendezésében megvalósuló szakmai konferencián fejtette ki, hozzátéve.

Nem azért hozunk be külföldi munkavállalókat, mert olcsóbb lenne, hanem mert nincs hazai munkaerő

– hangsúlyozta a cégvezető.

Nyugat-Magyarország: kétirányú migráció 

Bár a magyarországi régiók közül a közép-magyarországi és Budapest a legnagyobb munkaerőpiaci felvevő, megnéztük, hogy mi a helyzet a nyugat-magyarországi térségben.

Ennek oka az úgynevezett kétirányú migráció: miközben az ázsiai és kelet-európai vendégmunkások a helyi gyárakba érkeznek, addig a nyugat-magyarországi magyar munkaerő jelentős része (több tízezer fő) napi vagy heti szinten Ausztriába ingázik dolgozni a magasabb bérek miatt.

Ez a strukturális hiány tartja fenn az állandó igényt a külföldi vendégmunkások iránt a helyi üzemekben. Nos, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a gazdasági adatok alapján

Nyugat-Magyarországon (a Nyugat-Dunántúl régióban) körülbelül 16 000–17 000 hivatalosan regisztrált külföldi állampolgár tartózkodik munkavállalási céllal. 

• Győr-Moson-Sopron vármegye: A térség legjelentősebb célpontja. A legtöbb külföldi munkavállalót a győri és mosonmagyaróvári ipari parkok, valamint a gépjárműgyártás (például az Audi és beszállítói köre) szívják fel.
• Vas és Zala vármegye: Szintén jelentős a jelenlétük, főként a szombathelyi és zalaegerszegi elektronikai, fémipari és feldolgozóipari gyárakban.
• Legfőbb kibocsátó országok: A régióban a hagyományosnak számító ukrán és szerb munkavállalók mellett az elmúlt években megjelentek a harmadik országbeli (ázsiai) vendégmunkások is, leginkább a Fülöp-szigetekről, Vietnámból és Indonéziából. 

Summa summarum

A drasztikus népességfogyás miatt egyszerűen nincs elegendő magyar munkavállaló a különböző, általában fizikai munkák elvégzésére. 

A cégvezetők többsége visszautasítja azt a feltételezést, hogy az olcsóbb bérköltségek miatt alkalmaznának vendégmunkásokat. Sőt, a külföldi munkaerő behozatala a toborzási és egyéb költségek miatt egyáltalán nem olcsóbb, de kénytelenek ráhagyatkozni, mert hazai jelentkező hiányában üresek maradnak a pozíciók.

Miközben tehát veszélyben a beruházások, és a termelés visszafogása várható, addig a magyar demográfiai folyamatok (az 1970-es években született nagy létszámú korosztály kifutása a munkaerőpiacról) és a tartós népességfogyás miatt a vállalatok egyre inkább rá lesznek kényszerülve a külföldi munkaerő bevonására a növekedés fenntartásához.