Megduplázódott a válság idején a hazai vállalkozások adóssága
ElemzésekElkerülhetetlen a termelékenység jelentős emelés, a digitalizáció általánossá tétele, hogy a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatok felé léphessünk, így ellensúlyozzuk a külföld felé fennálló kitettségünket - hangzott el a Magyar Közgazdaság Társaság és a Költségvetési Tanács közös konferenciáján, ahol a vállalkozások eladósodottságáról is szó esett.
Csomós Balázs, a Magyar Nemzeti Bank Költségvetési és versenyképességi elemzések központjának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei költségvetés hiánya a tavalyi 8,1 százalékkal szemben a kormány terveivel egyezően várhatóan 7,5 százalék körül alakul majd, jövőre pedig tovább csökkenve 5,9 lesz.
A jelek szerint a tervezettnél kedvezőbben alakul a bevételi oldal, miután a vártnál magasabbak az adóbevételek és ezt az első félév adatai is alátámasztják. Miután azonban a kiadások magasabbak lesznek, mint ami a tervben szerepel, a hiány mértéke nem változik, marad a tervezett 7,5 százalék.
Kiemelte, a nyugdíjkifizetések várhatóan 438 milliárd forinttal lesznek nagyobbak, mint egy normál évben, hiszen a januári nyugdíjemelés, a 13. havi nyugdíj első részlete, az évközi emelések, valamint a nyugdíjprémium várhatóan ekkora összeget tesznek ki.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy mind idén, mind jövőre magas lesz, 6-7 százalék közötti a kormányzati beruházások részesedése a bruttó hazai termékben (GDP). A GDP-arányos államadósság a gazdaság növekedésének és a kiadások visszafogásának köszönhetően
az idei év második negyedére 77,6 százalékra csökkent.
A jegybank várakozása szerint az államadósság az idei év végére a tavalyi 80,4 százalékos arányról valamelyest csökkenve 79,6 százalékra mérséklődik, utána évente 1,4 százalékponttal tovább csökkenve 2023 végére 76 százalék körül alakul majd.
Erdélyi Attila, az Állami Számvevőszék munkatársa arra mutatott rá, hogy
2020-ban a járvány miatt mintegy ezer milliárd forinttal kevesebb adó folyt be a vártnál. Ennek csak tizedét fedezték a bevezetett különadók.
A gazdaságvédelmi alap négyezer milliárd forintjának nagyjából felét a tavalyi év két utolsó hónapjában költötték el, ennek hatása az idei év kedvező adataiban mutatkozik meg.
Csath Magdolna professzor asszony előadásában rámutatott, a költségvetési bevételeket alapvetően befolyásolja az ország versenyképessége.
Forrás: Csath Magdolna előadása
Ennek hosszú távon várható hatásait vizsgálva arra jutott, hogy a legnagyobb probléma az innováció, a digitalizáció és a termelékenység területén észlelhető.
Forrás: Csath Magdolna előadása
A versenyképességre ható tényezők között a legnagyobb lemaradás a vállalkozások hatékonyságában mutatkozik,
illetve a kutatás-fejlesztésre fordított összegek alacsony hatékonyságú felhasználásában.
Forrás: Csath Magdolna előadása
Csath Magdolna arra is rámutatott, a területi adatok azt mutatják, hogy az innováció tekintetében Budapest és Pest megye áll az élén, de az autóipari fellegvár Nyugat-Dunántúl az utolsó előtti a régiók sorában.
Forrás: Csath Magdolna előadása
Ez arra utal, hogy az ide telepített autógyárakban tipikusan nem innovatív tevékenységek folynak. Nem jó jel az sem, hogy Magyarországon az egy munkaórára jutó nominális munkatermelékenység 2010 és 2020 között 2,9 százalékkal csökkent.
Összefoglalva elmondható, hogy a versenyképesség javításának legnagyobb akadálya az alacsony innovációs képesség és a gyenge termelékenység.
Forrás: Csath Magdolna előadása
Ahhoz, hogy javuljon az ország versenyképessége és fenntartható legyen a fejlődés, nagyobb hozzáadott értéket termelő ágazatokba kellene fektetni, növelni kellene a tudásalapú munkahelyek számát, és általánosságban is erősíteni a tudásszektort.
Szilágyi Katalin, az Innovatív Közgazdasági Megoldások Kft. munkatársa a Covid-válság tanulságait elemezve rámutatott, hogy
a második világháború óta nem volt akkora globális visszaesés, mint az elmúlt két évben.
Újdonság az is, hogy a visszapattanás nagyon gyors volt. Mindez annak köszönhetően történhetett, hogy nagyon gyorsan kifejlesztették a járvány elleni vakcinát, hogy összehangolt és nagyon gyors volt a gazdaságpolitikai választ, amit támogatott a kedvező pénzpiaci környezet.
Tanulságként levonható, hogy a gazdagabb és kevésbé eladósodott országok jobban tudták kezelni a helyzetet, ugyanez igaz a hatékonyabban működő államokra, amelyek gyorsabban álltak talpra.
Végül ugyancsak a gyorsabb felépülés figyelhető meg a magas tudástőkével rendelkező, azaz rugalmasabb munkaerőpiaccal rendelkező államoknál, ahol hatékonyabban tudtak reagálni a kihívásokra.
Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Zrt. kutatója előadásában bemutatta,
a válság idején a magyar vállalkozások adósságállománya megduplázódott, a rövid hiteleket döntően hosszú futamidejű hitelekkel váltották ki.
Jellemzően a kis és közepes vállalkozások mentek tönkre, a normál időszakhoz képest a felszámolás alá került vállalkozások száma húszezerrel emelkedett.
Magyarország kitettségével kapcsolatban arról beszélt az előadó, hogy energiaszegény országként az orosz energiaszállításoknak, a német feldolgozóiparnak, valamint általában is a nyugat-európai országok gazdasági teljesítményének van nagy befolyással a magyar növekedésre.
A korábbi előadókhoz hasonlóan Vakhal Péter is rámutatott, hogy
nagyon gyengén állunk a digitalizáció tekintetében.
Mint mondta, stratégia ugyan létezik, de a megvalósítás nagyon rossz hatásfokú.
A példaként hozott digitális oktatást elemezve hangsúlyozta, mind az oktatók, mind a hallgatók nagyon felkészületlenül állt neki a távoktatásnak, az eszköztár és a felkészültség egyaránt nagyon gyenge volt.
Annál is inkább lépni kellene ezen a területen, mert az internet penetráció jó hazánkban, vagyis nem ez, hanem a digitális programok hiánya akadályozza a digitális oktatást, és általában a gazdaság digitalizációját.
