Megjelent az MNB versenyképességi rangsora – Magyarország a 19. helyen

A versenyképességi jelentés rávilágít, hogy a foglalkoztatást támogató gazdaságpolitikának köszönhetően 2010 és 2019 között mintegy 800 ezer fővel bővült Magyarországon a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatási ráta elérte a 70 százalékot, ami meghaladja az EU átlagát. Eközben a hazai munkanélküliségi ráta az Unió egyik legalacsonyabb szintjére, 3,5 százalékra csökkent.

Ezzel párhuzamosan 2013 és 2019 között a magyar gazdaság 3,8 százalékos átlagos növekedési üteme meghaladta az Európai Unió 1,8 százalékos, és a visegrádi régió 3,1 százalékos átlagát.

Számos mutatóban jelentős javulás figyelhető meg az elmúlt egy évtizedben.

Hangsúly a versenyképességen

Ugyan még azonosíthatók munkaerőpiaci tartalékok, de összességében már nincs messze a teljes foglalkoztatottsági szint.

A magyar növekedési többlet fenntartása érdekében emiatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi növekedésre, vagyis a versenyképesség és a termelékenység javítására. Ez egyrészről segítheti az exportpiaci részesedésünk bővülését, másrészről hozzájárulhat a fenntartható, dinamikus béremelkedéshez.

Fontos kiemelni, hogy Magyarországon uniós szinten is rendkívül sikeres volt a járványkezelés, mely stabil alapot nyújt a későbbi növekedéshez.

Baksay Gergely ügyvezető igazgató az MNB sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az elmúlt évtizedben a növekedési, az egyensúlyi és a versenyképességi mutatók egyaránt javultak hazánkban, de a fenntartható gazdasági felzárkózás érdekében folytatni kell a versenyképességi fordulat végrehajtását.

Nemzetközi rangsor

Az MNB versenyképességi rangsorában Magyarország a 19. helyen végzett az Európai Unió országai között 2020-ban. Hazánk 47,4 pontot ért el, ami enyhén magasabb a többi visegrádi ország átlagánál, azonban 4,5 ponttal elmarad az uniós átlagtól.

Részterületek

A jegybanki jelentés szerint Magyarország a háztartási megtakarítások aktivizálása, a munkaerőpiac és a modern infrastruktúra és hatékony energiafelhasználás területeken ért el magasabb pontszámot, mint az uniós országok és a többi visegrádi ország. Megfigyelhető ugyanakkor egy ingadozás az egyes területek teljesítménye között.

Gazdasági fejlettség

A versenyképesség és a gazdasági fejlettség között szoros pozitív kapcsolat figyelhető meg. Emiatt is kiemelten fontos tehát, hogy a jövőben folytatódjon a versenyképességi fordulat.

Forrás: MNB

A fenti ábrán jól látható, hogy az európai uniós országok öt, viszonylag jól elkülöníthető csoportra bonthatók versenyképességi helyzetük és vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-jük alapján.

Az MNB jelentése alapján az éllovasok közé a versenyképességi szempontból három legjobb teljesítményt elérő ország (Svédország, Hollandia és Dánia) tartozik, akik egy főre jutó GDP szerinti rangsorban egyaránt az élmezőnyben szerepelnek.

Őket követik azok a fejlett nyugat-európai országok (Ausztria, Belgium, Németország, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország és Málta), akik versenyképességi pontszáma és gazdasági fejlettsége egyaránt elmarad az „éllovasoktól”, azonban még így is jó eredményt mutatnak mindkét dimenzióban.

A következő két csoport vegyesen tartalmaz felzárkózó és leszakadó országokat, amelyek versenyképessége hasonló, de annak dinamikája éppen ellentétes.

Kissé magasabb Spanyolország, Csehország, Szlovénia, Észtország és Portugália versenyképessége, amelyhez képest néhány ponttal marad el Olaszország, Ciprus, Szlovákia, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Lettország és Horvátország.

Az utolsó csoportba tartozó három ország (Görögország, Románia, Bulgária) esetében már jelentős versenyképességi lépések szükségesek a jobban teljesítő régiós országok csoportjának eléréséhez is.

KKV szektor termelékenysége

A versenyképességi jelentés kitér arra, hogy a magyar kkv-k reál termelékenysége 2010 óta mintegy 30 százalékkal növekedett. Ezen belül 2013 óta egyetlen év kivételével a munkatermelékenység növekedése a kkv-k körében mind az EU, mind a V3 országok átlagát meghaladta.

A kis-és középvállalatok munkatermelékenysége

2017-ben és 2018-ban számos sikeres gazdaságpolitikai intézkedés hatásaként az egyik leggyorsabb növekedést érték el a magyar kis és közepes méretű cégek.

A jelentés alapján ugyanakkor a 2018-as termelékenységbővülés nagyságrendileg feléért az építőipar volt felelős, amely nagyban ciklikus tényezők (magas kereslet), illetve kormányzati intézkedések (5 százalékoslakás áfakulcs, infrastruktúra projektek) eredményeként tudott ilyen mértékben növekedni.

A kkv szegmensen belül a termelékenység javulása a mikrovállalatoknál volt a legnagyobb, őket követték a kis és végül a közepes vállalatok.

Adóterhelés

A vállalatok adóterhelése sokat javult az elmúlt 10 évben. A Doing Business felmérés alapján a vállalatok adóterhelése Magyarországon az uniósnál kismértékben, a régiósnál jelentősen kedvezőbb. Ennek egyik fontos oka az, hogy a hazai társaságok 2017 óta az unióban a legalacsonyabb társasági adót fizetik. Az alacsonyabb adóterhelés segíti a hazai vállalkozásokat az innovációs tevékenységeik fokozására.

Van még teendő

A haladó technológiák használata a kkv-k körében alacsony a környező országokhoz képest, mely mérsékli a hazai vállalkozások hatékonyságát.

Haladó technológiák használata a kkv-k körében (2018)

Egészségi állapot

A magyar lakosság egészségi állapota elmarad az uniós átlagtól, mely hatással van a munkaerőpiaci teljesítményre is. Az egészségesen várható évek száma régiós és uniós szinten is alacsony. Magyarország 4-5 évvel elmarad az EU átlagtól.

Az egészséges állapot pedig jelentős részben megelőzéssel javítható lenne.

Egészségesen várható életévek

Szabadalmak

A Versenyképességi jelentés rávilágít, hogy Magyarországon az egy év alatt bejegyzett szabadalmak száma az uniós átlag ötöde és a visegrádi átlag harmada.

Ez egyrészt a nyugat-európai országokban aktívabb kutatói-fejlesztői tevékenység következménye. Másrészt pedig annak tulajdonítható, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások a vállalat anyaországában jelentik be az új szabadalmakat. Emellett uniós összehasonlításban Magyarországon az egyik legmagasabb a szabadalmak fenntartási díja, ami szintén visszafogja a szabadalmi aktivitás intenzívebbé válását.

Bejegyzett új szabadalmak száma (2018)

Digitalizáció

Hazánk és a visegrádi térség is számottevően elmarad az Unió átlagos pozíciójától, bár Magyarország teljesítménye 2019-ben javult. Hazánk pozíciója e téren nagyságrendileg megegyezik a többi visegrádi ország átlagával.

IMD Digitális Versenyképességi Rangsor