Megint mínuszban a német gazdaság, és ez nekünk is rossz hír - Háttér

A világ negyedik legnagyobb gazdaságának számító Németország nehéz időszakot él át elsősorban a magas energiakitettsége miatt, emellett a magas inflációs környezet, a gyengébb fogyasztás is komoly sebeket ütött a gazdaságon - ezt mutatja a legfrissebb, a harmadik negyedévre vonatkozó GDP adat is, amely 0,1 százalékos mínuszt mutat éves összehasonlításban.

A német gazdaság ugyan elkerülte a téli recessziót, de stagnál, és ez hazánk szempontjából különösen fontos, hiszen a magyar export elsőszámú célpiaca, így a német gazdasági nehézségek jelentős hatással vannak a magyar kiviteli cikkek iránti keresletre.

Szűk esztendők

A német gazdaságot az elmúlt három évben hasonló, kívülről érkező negatív hatások érték, mint Magyarországot. A koronavírus járvány és az ahhoz kötődő járványügyi korlátozások, illetve a globális ellátási láncok akadozása miatt üzemleállásokra került sor, emiatt csökkent a termelés, feltorlódott a megrendelésállomány és megdrágultak az alapanyagok, alkatrészek.

A rendkívül energiaigényes német ipar nagyon megsínylette a tavalyi energiaválságot, megugrottak a szállítmányozói és a termelők költségei, ami újabb lökést adott az inflációnak.

Németország ráadásul különösen kitett a fosszilis energiahordozók világpiaci áringadozásainak, mivel saját igényeit nem képes belső forrásokból kielégíteni, ugyanakkor a zöld átállás sajátos megvalósítása következtében leszerelték az atomerőműveiket, így az elmúlt években még nőtt is a szén- és földgáz felhasználásuk. Az említett drágulás azon túl, hogy rontotta a német termékek exportpiaci versenyképességét, a belső piacot is megrengette.

Németország orosz földgázimportjának mennyisége (terajoule, tradingeconomics.com)

A német lakosság már nem tudta elfogadni az árak emelkedését, ami a fogyasztás visszaesését vonta maga után, ez viszont egy negatív gazdasági folyamatot indított be. A helyzetet eközben egyéb tényezők is hajtották, ide sorolható, hogy Kína gazdasági növekedése a vártnál lassabb, ami kedvezőtlen a német export szempontjából, a tavalyi aszály pedig a mezőgazdaságnak okozott komoly károkat.

Az infláció egyébként az eurózóna egészét sújtotta, ami miatt az Európai Központi Bank (EKB) monetáris szigorításra kényszerült, a magasabb kamatok azonban nem kedveznek a beruházási kedvnek és visszavetik a gazdasági növekedést. Utóbbihoz érdemes hozzátenni, hogy az Egyesült Államokban a Fed szintén kamatokat emel és az EKB-ra ez utóbbi is nyomást helyez a kamatemelési ciklus folytatásának az irányába.

Ebben a környezetben még az egyébként bivalyerős német gazdaság kocsitengelye is kissé sárba ragadt.

Technikai recesszió

A gazdasági növekedést Németországban valójában már a koronavírus-járványt megelőző két évben is stagnálás közeli állapot, lassú, 1-1,1 százalékos bővülés jellemezte.

A járvány csúcsévében, 2020-ban viszont a visszaesés akár kontinentális, akár globális összevetésben nem tekinthető jelentősnek, hiszen mindössze 3,7 százalékon alakult. Ezt visszafogott felpattanás követte, 2,6 százalékos 2021-es GDP bővüléssel. A tavalyi évben még kitartott a lendület és 1,8 százalékos éves növekedést produkált Németország, az év végére azonban már akkor is a lassulás jelei mutatkoztak a havi, illetve a negyedéves adatokon. A súlyosbodó nehézségek végül 2023-ra fejtették ki igazán a hatásukat és Európa legnagyobb gazdasága technikai recesszióba csúszott, hiszen az idei év első és második negyedévében egyaránt 0,2 százalékkal mérséklődött a német GDP.

A német gazdasági növekedés alakulása (2013-2023 második félév, tradingeconomics.com)

Elmaradó beruházások

A német gazdasági visszaesés mögött részben a beruházási ráta csökkenése áll. Tavaly nyár végén – ősz elején a beruházások GDP-hez viszonyított aránya magasra szökött és elérte a 26,8 százalékot, majd esésnek indult ez a mutató és idén júliusra 23,4 százalékra csökkent. A folyamat mögött részben a már említett egyre nagyobb monetáris szigor áll, amit felerősítenek a bizonytalan gazdasági kilátások. Az EKB egyébként várhatóan még folytatja a kamatemelést és akár jövő év végéig is megmaradhatnak a magasabb kamatlábak, így ezen a területen lassabb kilábalás várható.

Az elmaradó beruházások az építőipart is sújtják, amely így szintén csökkenést szenvedett el.

A német építőipari megrendelések alakulása (2018-2023 második félév, tradingeconomics.com)

Lassuló ipar

Kedvezőtlen a jövőbeni kilátások szempontjából, hogy mindeközben a német gazdaság alappillérét jelentő ipar kibocsátása is mérséklődött idén. A Destatis márciusban, májusban, júniusban és júliusban is az ipar teljesítményének a csökkenéséről számolt be. A legfrissebb becslés alapján idén júliusban az ipari kibocsátás éves alapon 2,1 százalékos visszaesést szenvedett el, az előző havi volumentől pedig 0,8 százalékkal maradt el a hetedik havi érték. A magasabb tavalyi bázis miatt egyébként az éves alapú visszaesés mértéke romlott júliusban májushoz és júniushoz képest, a havi csökkenés azonban lassulni látszik. A jövőre nézve ezzel szemben nem sok jót jelent, hogy a feldolgozóipar megrendelés állománya az egy évvel korábbitól 10,5 százalékkal, míg az előző havi értéktől 11,7 százalékkal elmaradt júliusban, ami egyelőre nem vetíti előre a rövidtávú kilábalás lehetőségét.

A mezőgazdaságot még az ág is húzza

Az agárium súlya ma már jóval kisebb a német gazdaságban. A tavalyi évben a kedvezőtlen időjárás miatt Németországban is visszaesett a mezőgazdaság, különösen a szántóföldi növénytermesztés teljesítménye, ami nem jelentős, de negatív hatást gyakorolt a GDP növekedésre. 

Közvetve mégis komolyabb problémát okozott a német gazdaság számára a rossz termés és a negatív európai élelmiszerpiaci folyamatok. Utóbbit a műtrágya-hiány, valamint a magas üzemanyag és földgázárak is befolyásolták. Mindezek együttesen az élelmiszerárak jelentős emelkedéséhez vezettek, amelyek fűtötték az inflációt (a német statisztikai hivatal által használt fogyasztói kosárban több mint 10 százalékos súlya van az élelmiszereknek).

Rég nem látott drágulás

Ezzel el is érkeztünk a német és általánosan az európai gazdasági problémák legfőbb forrásához, a már korábban is említett inflációhoz. A drágulás szerte Európában tavaly év végén, idén év elején évtizedek óta nem látott magasságokba szökött. Az élelmiszerinfláció melletti mögöttes hatásokról már szót ejtettünk a cikk elején. Németországban az infláció 8,8 százalékon tetőzött, majd márciustól indult lassú csökkenésnek, május óta pedig platóra került és 6 százalék felett gyakorlatilag stagnál. A legfrissebb augusztusi adatok 6,1 százalékos inflációról számoltak be.

A német energiaárak inflációja (2018-2023 július, tradingeconomics.com)

Az emelkedő árak hatására a fogyasztás az idei első és második negyedévben is csökkenést mutatott, ami értelemszerűen negatív hatással van a gazdaságra. Mindez erősen meglátszik a kiskereskedelmi forgalom alakulásán, ami júliusban 2,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg havi alapon 0,8 százalékkal csökkent.

Frankfurtban szorosra húzták a gyeplőt

Az eurózóna egészében problémát jelentő infláció letörése érdekében értelemszerűen az Európai Központi Bank kénytelen volt szigorítani a monetáris politikáján, így fokozatosan emelni kezdte a kamatokat, a legutóbbi emeléssel 4,5 százalékon áll szeptemberben az alapkamat. Ezáltal a korábbi évekre jellemző alacsony kamatkörnyezet megszűnt, így megdrágult a beruházások finanszírozása, ami így a GDP csökkenése egyik okaként említett beruházási ráta visszaeséshez vezetettEmiatt a forgóeszköz finanszírozás is megdrágult, ami szintén nehéz helyzetbe hozta a gazdaság szereplőit.

A finanszírozási környezetet a tavaszi kérész életű bankválság sem segítette. A krízis során az egyik nagy német pénzintézetet, a Deutsche Bankot is hírbe hozták, ami rövid időre csökkentette a befektetők kockázatvállalási kedvét a német piacon, és a bankokat is óvatosságra intette. A német bankrendszer azonban megőrizte a stabilitását, így ez csak egy rövid, epizódszerű eseménynek mutatkozott.

Viharos időkben is stabil

A gazdaság tehát nehéz helyzetben van Németországban, a helyzetet azonban javítja, hogy az államháztartás stabil. A folyó fizetési mérleg még a tavalyi évben is pozitív volt. Utóbbi mutató egyik legfőbb összetevője, a külkereskedelmi mérleg az idei év eddigi minden hónapjában szintén többletet mutatott. A 2020-ban megemelkedett költségvetési hiányt folyamatosan visszaszorították és 2022-ben már sikeresen lenyomták 3 százalék alá. Ezzel párhuzamosan tavaly a GDP arányos államadósság is csökkenni tudott.

A német külkereskedelmi többlet alakulása (2018-2023 július, tradingeconomics.com)

Mindez azért fontos, mert az infláció visszaszorítását követően úgy tűnik, a német államnak lesz mozgástere élénkíteni a gazdaságot.

A jelenlegi negatív növekedési ütem bizonyos értelemben egy szükséges rossz, mivel az infláció letöréséhez bizonyos mértékben kell hűteni a gazdaságot. Ez a folyamat Németországban elindult, hiszen egy recessziós helyzet alakult ki Európa legnagyobb gazdaságában (ez pedig az egész kontinensre hatással van).

A kilábalás az előzetes várakozások alapján leghamarabb 2024-ben indulhat be, de már az idei második félév is, -ha nem következik be nem várt negatív hatás-, kedvezőbb lehet, mint a január és július közötti időszak volt.