Meglepő eredményeket hozott a tinédzserek pénzügyi személyiségének kutatása
Elemzések„Pontosan tudom, mennyi pénzem van, és hogyan akarom elkölteni” -ezzel az állítással értettek egyet leginkább azok a fiatalok, akik kitöltötték a korosztályuknak szóló pénzügyi személyiség tesztet. A kutatás eredménye kissé meglepő, de hogy ez kedvező vagy éppen kockázatos a tinédzserek pénzügyi tudatossága szempontjából, az már mélyebb tudományos elemzést kíván. A kutatásban eddig 16 ezren vettek részt. A teszt segítségével a kamaszok megismerhették saját pénzügyi szokásaikat, erősségeiket, gyengeségeiket, ami későbbi pénzügyeik sikeres kezelésének alapfeltétele.
Németh Erzsébet és Kálmán Botond Géza kutatásának célja olyan pénzügyi személyiségtipológia kialakítása volt, amely a gyerekek pénzügyi személyiségét a pénzügyi viselkedésformák és döntések alapján kedvező, illetve kockázatos csoportba sorolja. (https://journal.uni-sopron.hu/index.php/gt/article/view/gt_34-16-1-2023_05_Nemeth_Kalman)
A gyermekeknek szóló pénzügyi személyiség teszt először 2018-ban jelent meg a Pénziránytű Alapítvány honlapján (www.penziranytu.hu), és mára már több mint 16 ezren töltötték ki.
A teszt segítségével a kamaszok megismerhették saját pénzügyi szokásaikat, erősségeiket, gyengeségeiket, ami pénzügyeik sikeres és tudatos kezelésének alapja. A pénzügyi kultúra ugyanis pénzügyi tudás olyan szintjét jelenti, amelynek segítségével a fiatalok képesek tudatos és körültekintő döntést hozni.
Ebben jelent nagy segítséget a kérdőív. amely a kitöltőnek azonnali értékelést és tanácsokat ad. Olyan kérdsekre kap választ a tinédzser, mint:
- pénzügyi döntéseidben mennyire vagy mértéktartó,
- tudsz-e takarékoskodni,
- hogy állsz a munkához, amivel pénzt kereshetsz, vagy takaríthatsz meg és
- pénzügyileg mennyi vagy tudatos, beosztó.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy
a gyerekek pénzügyi személyiségének összetevői összességében pozitívak.
A pénzügyekben tudatos gyerekek olyan kérdésekre magas pontszámot adtak maguknak egy ötfokú skálán, mint például „Ha szeretnék valamit megvenni, gyűjtök rá”, „Tudom, minek mennyi az ára”, „Pontosan tudom, mennyi pénzem van, és hogyan akarom elkölteni”, „Viszek magammal uzsonnát, hogy ne kelljen a büfében vásárolni”, „Rendet tartok a dolgaim között”, vagy „Szeretek úgy több pénzhez jutni, hogy megdolgozom érte”.
Vannak azonban kontroll nélküli költekezésre hajlamos, impulzív, vagy próba-szerencse alapon pénzügyi döntéseket hozó gyerekek is. Ők inkább egyetértenek az olyan állításokkal, mint például: „Ha valami megtetszik, megveszem”, „Időnként nem is tudom, mire költöttem el a pénzemet”, „Előfordul velem, hogy nem jövök ki a pénzemből”, illetve „A jó szülő mindent megvesz a gyerekének, amit az kér”.
A kutatás szerint
a gyerekkori pénzügyi személyiség alakulását két csoport, vagy klaszter és ezen belül hat faktor határozza meg,
melyek közül három előnyős, három pedig előnytelen tulajdonságokat jelent. Jó hír, hogy a két csoport mérete eltérőnek mutatkozott: az előnyös személyiségvonások dominanciája a gyerekek 80%-ára bizonyult jellemzőnek, az előnytelen vonások pedig csak a gyerekek 20%-ánál voltak túlsúlyban.
Következő lépésben a kutatók azt vizsgálták, hogy a kedvezőtlen, illetve a kedvező személyiségjegyekre irányuló kérdések esetén milyen közös elemek találhatóak.
Kedvezőtlen klaszter faktorai
- A Pénznyelő faktorba került öt jellemző mindegyike azt jelzi, hogy a válaszadó kezéből minden kontroll nélkül elfolyik a pénz.
- A Kényeztető faktorba tartozók számára a pénzköltés célja, hogy magukat jól érezzék (barátok, buli, divat).
- A Követelőző faktorra az jellemző, hogy mindent szüleitől vár el, miközben a tudatos tervezésre képtelen és a szerencsére bízza pénzügyei alakulását.
Előnyös tulajdonságok faktorai
- A Céltudatos tervezők faktorban lévő gyerekek tisztában vannak saját pénzügyi helyzetükkel, vannak céljaik, és hajlandóak is tenni ezek megvalósításáért.
- A Takarékosok minden lehetőséget megragadnak arra, hogy a szükséges kiadásoknál többet ne költsenek.
- Az Önállók faktorba egy kérdés került, ez jellemzi a faktorba tartozókat. Ők az, akik úgy nyilatkoztak, hogy pontosan tudják mennyi pénzük van, és ők döntik el mire költik azt.
Mindig jó az önállóság?
Mindkét klaszter válaszadóinál kiemelt szerepe van az önállóságnak, de az eredmények azt mutatják, hogy
az önállóság nem mindig előnyös tulajdonság.
Az Előnyös klaszter esetében az önállóság céltudatos tervezéssel, takarékosággal párosul, a pénznyelő és követelőző magatartásformák náluk átlag alatti szinten fordulnak elő.
A Hátrányos klaszter önállósága mellett viszont a pénznyelő, követelőző magatartásformák átlag feletti értéket mutatnak.
Az önállóság mellett a két klaszternek közös jellemzője a pénzügyi cél hasonlósága.
A hazai tinikre, klasztertől függetlenül a kényeztető magatartásforma jellemző.
Sőt a Hátrányos klaszterben a kényeztetés szintje még az önállóságénál is magasabb. Mindkét klaszterbe tartozó válaszadó számára fontos a takarékosság. Kérdés, hogy tudatos tervezés hiányában valóban hosszú távon képesek-e erre a „Hátrányos” tulajdonságokkal rendelkező klaszterbe tartozó a gyermekek.
A két klasztert összevetve tehát
minden gyerek önállóan dönt pénzügyeiben – vagy legalábbis ezt gondolja magáról.
Pénzét jellemzően az élvezetekre költi (barátokra, divatos dolgokra). Ez gyerekkorban még nem olyan nagy probléma, mint felnőttként, főleg, ha tudatos tervezéssel, szorgalommal és takarékossággal teremti meg a forrásokat.
A szülők pénzét felelőtlenül elszóró, követelőző magatartás azonban már gyerekként sem megfelelő. Az önállóság csak akkor kedvező tulajdonság, ha pénzügyi tudatossággal párosul.
A szerző a Metropolitan Egyetem tanára.
