Megszaladt az infláció márciusban
ElemzésekA széleskörű piaci várakozásoknak megfelelően márciusban 3,7 százalékra emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára jelentősen nőtt. Jó hír azonban, hogy az élelmiszerek átlagosan csupán 2,7 százalékkal drágultak. Ez komoly lassulás a korábbi negyedévekben látott értékekhez képest. Az infláció tavaszi hónapokra várt megugrása döntően egyszeri tényezőkre vezethető vissza. Kedvező fejlemény továbbá, hogy a maginflációs mutatók mérséklődni tudtak.
2021 márciusában 3,7 százalékra gyorsult az infláció éves alapon. A maginfláció és az adószűrt maginfláció azonban mérséklődött. Előbbi 3,9, utóbbi 3,1 százalékra süllyedt.
Forrás: MNB
Főbb termékcsoportok
A magasabb fogyasztói árindex a szeszes italok, dohányáruk, az üzemanyagok és kisrészt a tartós fogyasztási cikkek gyorsabb áremelkedésére vezethető vissza.
Forrás: KSH
A szeszes italokért és dohányárukért átlagosan 10,3 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkekért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni márciusban, mint egy évvel korábban. A szobabútorok 5,4 százalékkal többe kerültek.
Az új személygépkocsik ára lendületesebben, 11,4 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 17,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A piaci szolgáltatások árai pedig az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal nőttek az MNB adatai alapján. A korábbi évek átlagánál alacsonyabb árváltozást főként a mobiltelefon, internet árak csökkenése okozta.
Élelmiszer
Az élelmiszerárak márciusban egy év alatt átlagosan 2,7 százalékkal drágultak. Ez komoly lassulás a korábbi negyedévekben látott értékekhez képest.
Az alábbi ábra a főbb élelmiszerek árváltozását mutatja.
Élelmiszerárak éves változása, 2021 március, százalék
Forrás: KSH, növekedés.hu
Az MNB helyzetértékelése alapján a feldolgozatlan élelmiszerek árindexének mérséklődéséhez döntően a burgonya, illetve a friss zöldségek, gyümölcsök járultak hozzá. A feldolgozott élelmiszerek esetében pedig a feldogozott hústermékek és a tejtermékek visszafogottabb árváltozása magyarázza az infláció csökkenését.
Inflációs várakozások
Az inflációs várakozások az inflációval párhuzamosan emelkedtek, azonban továbbra is a jegybanki 2-4 százalékos toleranciasávon belül alakultak.
Mi várható?
Az elmúlt hónapokban 3 százalék közelében alakult a fogyasztói árindex.
Tavasszal ugyanakkor átmenetileg 4 százalék környezetébe emelkedhet a mutató, amely alapvetően két egyszeri hatással magyarázható.
A kőolaj- és üzemanyagárak egyrészről lényegesen magasabbak most, mint egy évvel korábban. Az alacsonyabb bázis pedig jelentős áremelő hatású.
A koronavírus járvány másfelől több ágazatban kínálati sokkokat eredményezhet.
A vendéglátó szektorban például jelenleg kevesebben dolgoznak, szűkösebbek a kapacitások. A gazdasági újranyitással és a korlátozó intézkedések feloldásával várhatóan óriási elhalasztott kereslet zúdulhat rá a szektorra. Ez jó eséllyel áremelkedést fog eredményezni.
Az MNB előrejelzései szerint az infláció ugyanakkor 2022 első negyedévétől visszatérhet 3 százalék közelébe és az azt követő két évben ott is maradhat.
Monetáris politika
Fontos látni, hogy a jegybanki döntések hozzávetőlegesen egy-másfél éves időtávon fejtik ki a hatásukat. Miután a jövő évtől a jegybaki 3 százalékos célhoz visszatér az infláció, a Magyar Nemzeti Bank várhatóan nem változtat érdemben a pénzpolitikán.
Emellett a mögöttes folyamatokat jobban megragadó adószűrt maginflációs mutató idén, jövőre és 2023-ban is 3 százalék közelében marad, ami szintén nem ad okot számottevő szigorításra.
Amennyiben viszont megnőne az inflációs várakozások tartós megemelkedésének a kockázata, abban az esetben sor kerülhet a pénzpolitika finomhangolására, azaz az egyhetes kamatlábak kismértékű megemelésére, illetve a likviditás szűkítésére.
