Megszólalt az IMF a jegybankok digitális pénzeiről

A jegybankok által kiadott digitális pénzekkel kapcsolatban közölt érdekes elemzést az IMF két közgazdásza, Tobias Adrian és Tommaso Mancini-Griffoli az IMF blogoldalon.

A történelem során kialakult kettős pénzrendszer működése a bizalmon alapul. Ebben a rendszerben kétféleképpen teremtenek pénzt, amelyek azonban egymásra átválthatók. Egyrészt pénzt teremthet a központi bank, kézzelfogható, fizikai formában, mint a bankjegy vagy érme, és dematerializált, digitalizált formában mint jegybankpénz.

A jegybank által teremtett pénz az ország hivatalos valutája. De a kereskedelmi bankok is teremthetnek pénzt, elsősorban bankbetét formájában, ritka esetben fizikai formában, mint bemutatóra szóló betét.

Fontos, hogy amikor valakinek pénze van az egyik bankban, akkor joggal bízhat abban, hogy gond nélkül át tudja majd utalni egy másik bankban lévő másik számlára. A két pénzintézet által teremtett pénz ugyanis a jegybankpénzen alapul, így kölcsönösen elfogadják az egymás által teremtett pénzt.

Kulcs a bizalom és az átválthatóság 

A 21. század innovatív, digitális technológiái azonban a pénz világát is megváltoztatják, hiszen a hétköznapokban már nemcsak a bankok számláin használjuk pénzünket, hanem akár mobiltelefonunkon, laptopunkon, vagy az íróasztal mellett ülve asztali gépünkön keresztül is utalhatunk bankszámláról bankszámlára, webáruházban fizethetünk a megvásárolt termékért.

Felvetődik azonban a kérdés, vajon a telefon vagy a bankkártya chipjeiben bit formájában rejtőző valuta ugyanolyan fizetőeszköz, mint amit a kezünkbe tudunk venni, vagy a bankszámlán keresztül át tudunk utalni?

Ebben a tekintetben ismét csak fontos szerepe van a bizalomnak, illetve az ennek alapját adó szabályozásnak.

A technológia fejlődésével továbbra is igaz az alapvetés, hogy bármilyen formában is legyen a bankok által kibocsátott pénz, az minden körülmények között átváltható jegybanki pénzre, azaz az ország hivatalos valutájára.

A bizalmat az általános átválthatóságon kívül az olyan intézkedések biztosítják, mint az állam által szavatolt betétbiztosítás, amely növeli a rendszer stabilitását.

De vajon így lesz ez a jövőben, amikor egyre szélesebb körben és egyre újabb formában alkalmazzák a pénz digitális formáit? Vajon nem szorítja-e ki a központi bank digitális pénze a kereskedelmi banki pénzfajtákat?

A digitális pénzrendszerek fejlesztése és biztonsági funkcióinak erősítése sokkal bonyolultabb, mint a papírpénz biztonságának erősítése. A jegybanki digitális pénzeket például eleinte a központi adatbázisban kezelhetik, később azonban már alacsonyabb szinten, amelyeket automatikusan frissítenek online.

Milyen lehet a központi bankok digitális pénze?

Az is fontos, hogy a pénzkezelés, illetve a digitális pénzrendszer alakulása folyamatosan kövesse a felhasználói igények változását. Itt nemcsak arra kell gondolni, hogy a már ismert eszközök, mint PC, laptop, tablet, mobiltelefon, hanem egyéb eszközök chipjeibe is el lehet juttatni a pénzt, ehhez nyilván az eszközöknek is fejlődni kell.

A magánszektor által fejlesztett új technológiák, mint például az eMoney, a stablecoin biztonságát is meg kell teremteni a központi bankoknak, hogy csökkentsék azok használatakor a kockázatot. Azt is ki kell találni, hogy ezek a rendszerek milyen módon kapcsolódnak a jegybanki pénzrendszeréhez.A központi bank digitális pénzrendszerét úgy kell kialakítani, hogy az ösztönözze a kereskedelmi bankokat az innovációra, mint ahogy azt például a mobiltelefonok fejlesztői megteszik a csábító programok beépítésével.

Az új funkciók egy része ma már létezik, például küldhetünk pénzt telefonszám, e-mail cím megadásával is, ami jelentősen egyszerűsíti a mindennapi életet. A lényeg, hogy ezek az új technológiák biztonságosak legyenek.Megfelelő biztonság mellett sokféle digitális pénz is létezhet, amennyiben azok biztonságosan válthatók egymásra, illetve a jegybankpénzre, ami persze feltételezi, hogy ezek a hálózatok egymással összeköttetésben állnak. Ha ez megvalósul, az lökést adhat a további innovációnak is.