Mekkora lehet a költségvetési hiány, és mennyibe kerülnek a bejelentett kormányzati intézkedések?

A költségvetési hiány az idei évben a GDP 7 százaléka körül alakulhat, míg 2022-ben 5-5,4 százalékra csökkenhet – vélik a megkérdezett elemzők.

A nyugdíjprémium 2,6 millió nyugdíjassal és 80 ezer forinttal számolva bő 200 milliárd forint kiadást jelent. A 13. havi nyugdíj kétheti részlete korábban már be volt tervezve a büdzsébe. Ehhez képest a 13. havi teljes nyugdíj kifizetése plusz 160-170 milliárd forintos tétel lenne.

A gyermeket nevelő családok adóvisszatérítése 600 milliárd forintba kerül. A fegyverpénz pedig mintegy 250 milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek.

A 4 százalékpontos szocho-csökkentés hatása 500-600 milliárd forint.

A 25 év alattiak SZJA-mentessége 130-150 milliárd forint bevételkiesést okoz, de ez az intézkedés már szerepel a költségvetésben.

Szintén pluszkiadást jelentenek a béremelések, erre azonban részben van fedezet a költségvetésben. A pontos mértéket még nehéz megbecsülni, hiszen azt a garantált bérminimum emelése is befolyásolja.

A GDP az idei évben közel 8 százalékkal bővülhet. A támogató intézkedések hatására a növekedés jövőre 5,5-7,5 százalék között alakulhat.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a költségvetési hiány az idei évben a GDP 7 százalékát, jövőre pedig a GDP 5 százalékát teheti ki.

A nyugdíjprémium megközelítőleg 200 milliárd forintnyi, a gyermeket nevelők szja visszatérítése pedig 600 milliárd forintnyi költségvetési terhet jelent.

A 13. havi nyugdíj kétheti részlete korábban már be volt tervezve a büdzsébe. Ehhez képest a 13. havi teljes nyugdíj kifizetése plusz 160-170 milliárd forintos tétel lenne.

Az ápolók béremelése szintén be volt már tervezve. A bölcsődei és kulturális területen dolgozók béremelése nem sok embert érint, így ennek költségvetési hatása minimális – mondta el a Takarékbank vezető elemzője.

A minimálbér megemelése többlet adóbevételt is eredményez, amiből visszaad a kormány adócsökkentések formájában. A pontos arányok viszont még nem ismertek.

A Takarékbank számításai alapján a béremelések nélkül a nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj, az szja visszatérítés és a fegyverpénz mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelmet ad a lakosságnak.

Ez viszont érdemben megdobja a fogyasztást, így az adóbevételek is megemelkednek. Ennek fényében a nettó költségvetési kiadás kevesebb lesz, mint 1200 milliárd forint.

Suppan Gergely szerint az idei többlet növekedésből és többlet inflációból már bőven finanszírozható az intézkedések nagyobb része.

A korábban gondolt 4,5 százalék helyett jóval 7 százalék felett lesz a GDP növekedési ütem Magyarországon, ami 1000 milliárd forintos nagyságrendű többlet adóbevételt jelent.

Ehhez jön még hozzá a jövő évi többletnövekedés nagyobb bevétele.

A Takarékbank elemzői az idei évre 8, a jövő évre pedig 7,5 százalékos gazdasági bővülést várnak.

Az infláció ezzel párhuzamosan az idén 4,9, jövőre pedig 4,1 százalékon alakulhat, bár rengeteg a felfelé mutató kockázat. Főleg az energia és nyersanyagárak, illetve a szállítási költségek elszállása miatt.

A magasabb gázárak a háztartási energiaárakban nem fognak megjelenni, azonban szinte mindent drágítani fog, amihez gáz kell. Utóbbira jó példa a műtrágya vagy a feldolgozott élelmiszerek.

Századvég Gazdaságkutató Intézet

A 2021-es hiány a GDP 7,2 százaléka lehet, míg 2022-ben 5,4 százalékra csökkenhet – mondta Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Intézet makrogazdasági üzletágvezetője.

Ezekhez a szeptemberi előrejelzésekhez azonban két tényezőt hozzá kell tenni. Egyrészt az idei első félévben a hiány a GDP 4,2 százaléka volt, vagyis az idei hiány lehetne a 7,2 százaléknál is sokkal alacsonyabb. Erre a gazdaság gyors újraindulása, a vártnál gyorsabb növekedés lehetőséget biztosít. Ám az elmúlt évekhez hasonlóan a kiadások az év végén várhatóan ismét érdemben emelkednek majd.

A jövő évi hiány becslésekor Regős Gábor figyelembe vette az idei magasabb hiányt, melynek bevételi szempontból a jövő évre is van hatása. Ugyanakkor szeptemberi előrejelzése óta jelentős pluszkiadások kerültek bejelentésre, így a hiány elérheti vagy kedvezőtlen esetben akár meg is haladhatja a költségvetési törvényben szereplő 5,9 százalékot.

Ennek pontos meghatározásához látni kellene, hogy a kiadásokat a kormányzat a hiány növeléséből vagy átcsoportosításokból szeretné fedezni. Ehhez a költségvetési törvény módosítására lesz szükség, amit a bejelentett intézkedések és az idei kedvezőbb gazdasági növekedés is indokol – tette hozzá Regős.

A kormányzatnak ugyanakkor figyelembe kell vennie a költségvetési hiány lefaragásának feladatát is, amelynek fokozatosan meg kell történnie. Erre a gazdasági növekedés és az ebből fakadó magasabb adóbevételek teremtenek lehetőséget adóemelés nélkül is.

Az egyes bejelentéseknek egyrészt van egy közvetlen kiadási hatása. Másrészt van egy közvetett, nehezebben számszerűsíthető hatása is: például a magasabb áfa-bevétel a növekvő fogyasztás vagy a nagyobb szja-bevétel a dinamikusabb bérnövekedés miatt.

A legfontosabb közvetlen hatások az alábbiak a Századvég Gazdaságkutató Intézet makrogazdasági üzletágvezetője szerint.

Nyugdíjprémium és 13. havi nyugdíj

A nyugdíjprémium 2,6 millió nyugdíjassal és 80 ezer forinttal számolva 208 milliárd forint kiadást jelent, mivel a szabályoktól eltérően azok is a maximális 80 ezer forintot kapják, akiknek a nyugdíja alacsonyabb, így törvényileg kevesebb járna nekik.

Itt a céltartalék – az alacsonyabb tervezett növekedés miatt – 53 milliárd forint volt. A különbözet részben a nagyobb növekedésből, részben pedig abból adódik, hogy mindenki megkapja a 80 ezer forintos összeget.

A 13. havi nyugdíj esetében alapvetően két heti juttatás kerül kifizetésre jövőre. Ez mintegy 160 milliárd forint lenne. Ha viszont a teljes havi ellátás kifizetésre kerül, az megközelítőleg 320 milliárd forintot jelent - világított rá Regős.

További intézkedések

A gyermeket nevelő családok adóvisszatérítése 600 milliárd forintba kerül. A fegyverpénz pedig mintegy 250 milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek.

A 4 százalékpontos szocho-csökkentés hatása 500-600 milliárd forint.

A 25 év alattiak SZJA-mentessége mintegy 130-150 milliárd forint bevételkiesést okoz – ez az intézkedés már szerepel a költségvetésben.

Szintén pluszkiadást jelentenek a béremelések, melyekre azonban részben van fedezet a költségvetésben. A pontos mértéket még nehéz megbecsülni, hiszen azt a garantált bérminimum emelése is befolyásolja - mutatott rá Regős Gábor.

GDP

Regős szeptemberi előrejelzései alapján idén 7,8, jövőre 5,5 százalékkal nőhet a gazdasági teljesítmény.

A jövő évi növekedést az azóta bejelentett intézkedések felfelé módosítják, így kedvező esetben elérheti vagy meghaladhatja a 6 százalékot is. Ennek kapcsán azonban ki kell emelni a kockázati tényezőket is, úgymint az ipart és az építőipart sújtó alapanyaghiányt, illetve a szállítási nehézségeket és a világszerte növekvő inflációt.