Mekkora tétel a most elkaszált "budapesti" szolidaritási hozzájárulás?
ElemzésekBudapest Főváros Önkormányzatának 97,74 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell(ene) befizetnie a központi költségvetésbe. Ez a tétel az elmúlt években folyamatosan és drasztikusan emelkedett: míg 2023-ban még „csak” 58 milliárd forint volt, addig 2025-ben már 89,1 milliárd forintra rúgott a főváros önálló befizetési kötelezettsége.
Összefoglaltuk, pontokba szedve, hogy az Alkotmánybíróság által elkaszált szolidaritási hozzájárulás mit jelent a főváros számára.
- Működési hitelből él Budapest: a Fővárosi Önkormányzat vezetése - Kiss Ambrus főigazgató nyilatkozatai alapján - rendszeresen jelzi, hogy a város gyakorlatilag működési hitelből és folyószámlahitel-keretből tartja fenn magát. A helyzet kockázataira az Állami Számvevőszék korábban többször is felhívta a figyelmet. Az ÁSZ szerint a Fővárosi Önkormányzat likviditási nehézségei tavaly oly mértékben súlyosbodtak, hogy a szükséges intézkedések hiányában az Önkormányzat a 2025. év IV. negyedévében fizetésképtelenné válhat, amelynek következtében a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet.Az elvonás mértéke meghaladja azt az összeget, amit a központi költségvetés állami normatívaként a fővárosnak visszajuttat a feladatai ellátására, így Budapest nettó befizetőjévé vált az államnak.
- Kényszerű kormányzati haladékok és átütemezések: a főváros nehéz anyagi helyzete miatt a Pénzügyminisztérium többször is rendeletben kényszerült módosítani a fizetési határidőket. A nyári részletek befizetésére haladékot adtak, így a gigantikus, mintegy 86 milliárd forintos halmozott kötelezettség átütemezve jelenik meg határidőként.
- Közvetlen állami inkasszók: ha a főváros nem fizet önként – vagy mert bírósági úton vitatja az elvonás jogosságát –, a Magyar Államkincstár (MÁK) azonnali beszedési megbízással (inkasszóval) közvetlenül emeli le a milliárdos összegeket a főváros számlájáról, ami azonnali működési feszültséget okoz.
- Eszköztelenség a jogi útvesztőben: egy kormányrendelet jogilag elvágta a főváros lehetőségeit az adminisztratív vagy bírósági perek indításától a szolidaritási hozzájárulással szemben, így Budapest vezetése gyakorlatilag kénytelen tudomásul venni az elvonásokat.
- Veszélyben a közszolgáltatások: a mindennapokban ez a forráshiány szűkíti a fejlesztési projektek- például útfelújítások, infrastrukturális beruházások - mozgásterét, és tartósan kockázatot jelent a budapesti közösségi közlekedés, a köztisztaság, valamint a kulturális intézmények zavartalan finanszírozására nézve.